Vizet találtak a Hold napsütötte részén

https://24.p3k.hu/app/uploads/2020/10/gettyimages-1134451015-e1603730577443-1024x576.jpg
Megosztás/Share

Most először sikerült vízmolekulákat felfedezni a Hold olyan felszínén, amit ér napsütés is – jelentette be a NASA egy online sajtótájékoztatón. A felfedezést az űrügynökség SOFIA infravörös távcsövével (Stratospheric Observatory For Infrared Observatory) sikerült megtenni, ez egy olyan különleges távcső, amely egy Boeing 747SP sugárhajtású repülőgépen kering a levegőben. A légi obszervatórium előnye az, hogy képes kiszűrni a földi vízmolekulák több mint 99 százalékát.

A felfedezés a SOFIA egyik tesztútján történt.

Az eredmény azért ilyen különleges, mert szakértők eddig azt hitték, hogy a víz csak a Hold felszínének azon részein maradhat meg a regolitban, amit nem ér napfény. Ez a felfedezés rengeteg kérdést felvet: először is azt, hogy milyen formában lehet pontosan a víz a felszínen, mivel a SOFIA csak vízmolekulákat érzékelt – nem tudni, hogy pontosan milyen formában van jelen. „Az is kérdéses, hogy a víz hogyan formálódik a Hold felszínén, valamint az is, hogy hogyan képes megmaradni a kietlen környezeti körülmények között” – mondta el a sajtótájékoztatón dr. Paul Hertz, a NASA asztrofizikai osztályának igazgatója.

Hidrogént már korábban is sikerült felfedezni a Hold megvilágított felszínén is, de eddig nem volt tiszta, hogy ez vajon magában álló hidrogénatomokat jelent, vagy ténylegesen a víz jelenlétét. Most kiderült, hogy a hidrogénatomok nem állnak egyedül: vízmolekulaként lelhető fel a felszínen.

A vízmolekulákat egyébként a Clavius-kráterben találták, amely a legnagyobb Földről is látható kráter a kísérőnkön, a Hold déli féltekéjén található. „A Clavius-kráter ugyan a legnagyobb Földről is látható kráter, de összességében nem olyan nagy. Csak a felszín nagyon kis részét figyeltük meg. Fontos azt is megjegyezni, hogy a vízmolekulák különállnak egymástól, nem jég vagy folyadék formájában találhatók meg, ezekből 100-412 ppm mennyiséget találtunk” – mondta el C. I. Honniball, a Nature Astronomy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. A mennyiség egyébként nagyjából 12 milliliternek felel meg.



Ez a felfedezés azonban még nem azt jelenti, hogy biztosan használható vízről van szó – bár könnyen lehet, hogy a NASA következő emberes Hold-missziójánál is lehet majd használni in-situ erőforrásként, de az is fontos, hogy mit mondhat el a Naprendszer történetéről tudományos szempontból. Egyelőre nem tudunk annyit róla, hogy biztosra mondhassuk, képes lesz komolyan segíteni az emberes űrmissziók munkáját.

Több elmélet született már most arra, hogy hogyan kerülhetett vízmolekula a Hold felszínére: az egyik lehetőség például az, hogy víztartalmú mikrometeoritok hozták a felszínre, a másik pedig az, hogy a napszél hidrogénmolekulákat sodor a felszínre, ami aztán reakcióba lép az oxigéntartalmú ásványokkal, ebből pedig hidroxilcsoport jön létre. A Hold felszínét érő sugárzás csinál ebből végül vízmolekulát.

Arról is vannak elméletek, hogy milyen formában lehetnek jelen ezek a vízmolekulák a felszínen:

lehet, hogy apró gyöngyökként maradtak meg a regolitban, amelyek a mikrometeoritok becsapódása okozta magas hőmérséklet miatt formálódtak ilyenné. Aztán az is előfordulhat, hogy a felszínbe ágyazva találhatók a molekulák, ahol valamilyen szinten védve vannak a napsütés ellen.

A SOFIA következő missziói több területet is meg fognak vizsgálni, de azt fontos kijelenteni, hogy az eszközzel csak a felszín felső rétegeit lehet vizsgálni, az alsóbb rétegek víztartalmáról nem fogunk többet megtudni. A kutatók kijelentették azt is, hogy az Artemis-program leszállási helyének kiválasztásánál biztosan figyelembe fogják venni a mostani eredményeket is. A NASA következő Hold-missziója, a VIPER is megerősítheti majd a vízmolekulák jelenlétét a napos felszíni területeken is.

Megosztás/Share

Forrás: https://24.hu/tudomany/2020/10/26/nasa-hold-viz-napos-oldal-urkutatas-felfedezes/