Koronavírus 65 év felett: csak részben a Ratkó-korszak miatt halnak meg most egyre többen

https://24.p3k.hu/app/uploads/2020/11/fortepan_113306_a-1024x576.jpg
Megosztás/Share

Újra megnéztük, mennyire vannak összhangban a Központi Statisztikai Hivatal és a hivatalos kormányzati koronavírus-oldal halálozásai adatai.

985-tel többen haltak meg az október 12-i héttel végződő elmúlt tíz hétben, mint átlagosan az előző öt év azonos időszakában 

– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A 65 éves kor vízválasztó: az ennél fiatalabbak közül 472-vel kevesebben haltak meg, mint korábban, ez pedig már sejteti a nyugdíjas korúakra vonatkozó szomorú statisztikát: közülük közel 1500-zal több halott van, mint néhány évvel korábban. Ezt az adatot két fő tényező befolyásolja:

  • egyrészt a koronavírus,
  • másrészt több 65 év feletti van, mint az előző években.

Ez utóbbi a Ratkó Anna nevével fémjelzett,  1950-es években alkalmazott népesedéspolitikának köszönhető: az 1950 és 1956 között életben lévő abortusztilalom és gyermektelenségi adó párosa miatt jóval több gyerek született, mint a korábbi években. Ők most 64-70 évesek. Az egy héttel korábbi cikkünkkel ellentétben most szinte kizárólag rájuk koncentrálunk – először nézzük meg, hogy az előző öt év átlagához képest hogyan változott az életkor szerinti megoszlás Magyarországon.

Hogy még jobban szemléltessük, mekkora ugrást hozott születésszámban a Ratkó-korszak, az alábbi grafikonon (amin a lila jelöli az elmúlt öt év népességszámát kormegoszlás szerint, a sárga pedig az idei év többletét, és amit a KSH vonatkozó statisztikája alapján készítettünk) már a hatvanéves korosztályt is feltüntettük.

Jól látszik, hogy míg a 63 évesek az idén 3600-zal kevesebben vannak, mint 2015 és 2019 között, addig a 64 évesek már több mint tízezerrel többen, a csúcstartók pedig az idén 65 évesek, akikből több mint húszezerrel van több, mint tavaly vagy tavalyelőtt. A 73-74 éves emberek esetében párezres, a 83-84 évesek körében pedig párszázas mínusz tapasztalható az előző évekhez képest. A bálna alakú grafikon farka azért ilyen széles, mert a KSH egy csoportba vesz mindenkit kilencvenéves kor felett.

Magyarországon 2015-ben 1,76 millió 65 éves vagy annál idősebb ember volt, ez a szám nőtt erre az évre a január 1-jei adatok szerint 1,94 millióra. Érdemes megnézni, hogy erre a korosztályra szűrve hogyan alakul az évenkénti halálozási ráta – hogy összehasonlíthatók legyenek az évek, mindegyiknek a 43. hetével bezárólag néztük meg az adatokat:

  • 2015-ben 83 555-en haltak meg 64 éves kor felett, ami 4,7%-ot jelent,
  • egy évvel később a közel 1,8 millió nyugdíjas korúra 78 ezer haláleset jutott, ami 4,3%-os rátát takar,
  • ami a következő három évben 4,5% körül mozgott, majd
  • mivel az idén a közel kétmillió idősből közel 83 ezer halt meg október utolsó napjaiig, ez 2020-ban 4,26%-os rátát jelent.

Tehát hiába lett közel kétszázezerrel több 65 év feletti Magyarországon öt év alatt, az idei év halálozása abszolút értékben is a második legkisebb szám 2015 óta.

Megnéztük azt is, hogy heti bontásban hogyan alakul a halottak száma idén az elmúlt tíz hétben. Augusztus közepe óta egyetlen olyan hét volt, amikor kevesebben haltak meg, mint az előző években, azóta ez a szám egyre csak nő: az utolsó vizsgált hétben már 420-szal többen vesztették életüket, mint korábban. Arra, hogy többen halnak meg, magyarázat lehet, hogy több az idős, de a halálozási ráta nem ezt mutatja – ráadásul arra sincs egyértelmű magyarázat, hogy miért növekszik rohamosan az idő előrehaladtával a halottak száma.

Többféle verzió is lehetséges:

  1. Mégis koronavírusban haltak meg, de csak a KSH statisztikájába kerültek bele, a kormányzati oldalhoz tartozóba nem. Ilyen esetről mi is írtunk, amikor egy 39 éves tanár meghalt koronavírusban, de napokig nem került bele a statisztikába, csak miután a sajtó felkapta az ügyét.
  2. A kórházürítések és a koronavírus-betegek kezelésére összpontosuló figyelem miatt kevesebben jutnak olyan ellátáshoz, ami megmentené az életüket.

Az előző cikkünkhöz hasonlóan most is heti korcsoportosan ábrázoltuk az elmúlt hat év halottait. Látszik, hogy a 65-79 éves kor közötti három csoport értékei kiugróak az előző évekhez képest, amik még a népességnövekedést is bőven meghaladják:

  • a 65-69 év közöttiek 9 százalékkal vannak többen, mint az előző években, mégis 17 százalékkal több halt meg közülük, mint korábban;
  • a 70-74, illetve 75-79 év közöttieknél pedig hiába négy százalékos csak a népességszám-növekedés, 11 százalékkal több halott került ki most közülük, mint 2015 és 2019 között.

Sajnos a java még csak most jön: a KSH statisztikája három hét csúszásban van, ami azt jelenti, hogy egy hét múlva ilyenkor jelenik majd meg benne az a hét, amiben a november első napjai is benne vannak. Míg októberben naponta átlagosan 33 ember vesztette életét a koronavírus miatt, addig november első felében ez az érték megháromszorozódott: elseje és 15-e között 1370-en vesztették életüket a Covid-19 miatt. Minél több lesz a halott, annál nehezebben magyarázható a „sehova sem tartozó” plusz halottak száma.

Kiemelt kép: Fortepan / Bauer Sándor

Megosztás/Share

Forrás: https://24.hu/belfold/2020/11/19/koronavirus-65-ev-felett-csak-reszben-a-ratko-korszak-miatt-halnak-meg-most-egyre-tobben/