7+3 ok, amiért a királyi pár népszerű

https://kep.index.hu/1/0/3543/35434/354348/35434863_2710749_c450a533f51efe5da82b1ba722494c9d_wm.jpg
Megosztás/Share

Szentimentálisan ünnepelte 73. házassági évfordulóját Erzsébet királynő és Fülöp herceg. Olyan üdvözlőkártyát kaptak ajándékba, amelyet dédunokáik, Vilmos herceg és Katalin hercegné gyermekei, György, Sarolta és Lajos készítettek. Büszkék lehetnek, hiszen 73 évnyi házasság alatt felneveltek négy gyermeket, unokáik és dédunokáik születtek, megéltek több botrányt, végignézték, ahogy jó pár házasság a szemük előtt megy tönkre – ők mégis együtt vannak, kölcsönös tiszteletben és szeretetben.

Hetvenhárom év olyan hosszú idő, hogy sokan meg sem élik. De miről is szól Erzsébet és Fülöp élete?

A hagyományőrzésről, a nemesi szokások betartásáról és a státusznak megfelelő viselkedésről.

Az államfő, amelynek tisztségét a királynő több országban is betölti, képviseli a monarchiát, így ebből fakadó kötelezettségei vannak nemcsak neki, de az egész családnak. Nem egyszerű dolog ez: egy közember aligha tud ebbe beilleszkedni, ahogy azt Diana hercegnő és Meghan Markle példáján is láthattuk.

Bár a királyi pár nemesi vérvonalba született, életüket ugyanolyan konfliktusok, csalódások és áldozatvállalások kísérték, mint bárki másét. 

Íme, a 73. évforduló apropóján 7 +3 ok, amiért közös életük nemcsak a pletykalapok érdeklődését kelti fel, hanem meseszerű történetként vagy akár példaként szolgálhat az alattvalóiknak és általában a párkapcsolatban élőknek is.

  1. Gyermekkori kapcsolat az övék. Elizabeth Alexandra Mary Windsor nyolcévesen, 1934-ben ismerte meg a nála öt évvel idősebb görög és dán királyi sarjat. Nem tudni, mennyire voltak tisztában azzal akkor, hogy mindketten Viktória angol királynő dédunokái. 
  2. Szerelemből kötöttek házasságot. Ismeretségük az évek során barátsággá, majd szerelemmé alakult, olyannyira, hogy Fülöp már 1946-ban el akarta venni Erzsébetet, amit azonban sokan elleneztek, egyebek közt Fülöp vehemens jelleme miatt, amely szöges ellentéte volt a visszafogott, szerény Erzsébetnek. Egybekelésüket emellett széles körben politikailag aggályosnak tekintették, hiszen 1942-től 1949-ig polgárháború tombolt Görögországban, Fülöp egyik hazájában. VI. György angol király végül beadta a derekát, kérésére azonban egy évvel később jelentették be az eljegyzést, hogy Erzsébet legalább a 21. életévét betöltse. Ugyanabban az évben össze is házasodtak egy pazar lakodalom keretén belül a westminsteri apátságban. 
  3. Hagyományos családi értékeket képviselnek. Házasságuk első éveit a nyilvánosságtól távol, a napsütötte Máltán töltötték, ahol Fülöp haditengerész tiszt volt. Ekkor Károly herceg és Anna hercegnő csecsemők voltak, így a nemesi pár a gyereknevelésre koncentrálva a fiatal házasok boldog életét élte. Életrajzírók szerint ezek voltak Erzsébet királynő leghétköznapibb évei. A nagyjából kétéves nászút azonban hirtelen véget ért Erzsébet édesapjának halálával. Szólította őket a kötelesség, amelynek a fiatal pár eleget is tett. De életük teljesen a feje tetejére állt, ami későbbi konfliktusokat alapozott meg. 
  4. A korona terhe négy vállat nyom egyszerre. VI. György halálával véget értek a mézes évek, és megpecsételődött a királyi pár sorsa. Útjuk Londonba vezetett, hogy Erzsébet 1952-ben elfoglalja a trónt, ami mindent megváltoztatott. Az erős és lendületes fiatal haditengerészeti tiszt, Fülöp egyik pillanatról a másikra döbbent rá, hogy felcserélődtek a szerepek: felesége királynő lett, ő pedig – mint first husband, azaz első férj – egész életében másodszerepet kap. A koronázási szertartáson ennek első jele az volt, hogy térdre borult felesége, az Egyesült Királyság uralkodója előtt. 
  5. Úgy tűnik, a gazdagok is sírnak. Beszámolók szerint Fülöp – aki már azért lemondott görög és dán királyi titulusairól, hogy eljegyezhesse Erzsébetet – nehezen élte meg, hogy felesége regnálásának kezdetén vezetéknevét, a Mountbattent is semmibe vették. Általában egy pár gyermekei az apa nevét viselik, de Winston Churchill miniszterelnök azt tanácsolta a királynőnek, hogy tartsák meg a Windsor-ház nevet. Fülöp erről úgy nyilatkozott, hogy ő az egyetlen férfi az országban, aki nem tudja örökíteni a nevét. A királynő férje nagyon megszenvedte Erzsébet regnálásának első éveit. Úgy érezte, megfosztották férfiúi mivoltától, és „amőbának” nevezte magát, hiszen nem találta a szerepét, ami addig meghatározta az életét. Elbeszélések szerint eleinte vezetői helyet próbált kiharcolni magának az udvarban a felesége mellett, de gyakran megalázó módon félreállították. Jóllehet Erzsébet a trónra lépése után deklarálta, hogy férjének minden esetben fent kell tartani egy helyet mellette: így vált Fülöp a királynő kísérőjévé. A titulust idővel komolyan is vette, hiszen számtalan utazáson, fogadáson és egyéb eseményen ott volt a felesége mellett. 
  6. Képesek voltak kompromisszumot kötni. Évekkel később, egyfajta kiengesztelésként, Erzsébet rendeletet hozott, amelyben kinyilvánította: utódaik a Mountbatten-Windsor vezetéknevet fogják viselni. Ezt megelőzte az, hogy pletykák kaptak szárnyra, amelyek szerint a még mindig jó kiállású Fülöp hűtlenkedik, viszonyt folytat egy orosz balerinával. A már korábban is nőfaló hírében álló Fülöpről szóló híreszteléseket az udvar következetesen cáfolta, de az ellenkezőjét nem bizonyította. A királyi pár túlélte az 1950-es évek viharos történéseit, megmentették házasságukat, és 1960-ban megszületett harmadik gyermekük, András herceg, négy évvel később pedig Eduárd herceg. 
  7. A nehézségek ellenére is összekapaszkodnak. A nemesi családoknál számos hagyománynak, szokásnak és az ezzel járó elvárásoknak kell megfelelni. Erzsébet királynőről úgy tartják, hogy ezeknek a kötelezettségeknek eleget is tesz, amit másoktól is elvár. Fülöp a viszonylagos lazaságot testesíti meg, amellett, hogy – a királynő szavai szerint – folyamatos erőt sugároz és útmutatást nyújt feleségének. Az idők során számos pletyka jelent meg arról, hogy a királyi párnak válságban van a házassága, de bennfentesek szerint a nehézségek ellenére is szoros és erős maradt a kapcsolatuk. 

És még három ok 

  1. Alapszabályuk: élni és élni hagyni. Úgy tartják: onnan lehet tudni, milyen a hangulat a királynő és férje között, hogy egy ágyban alszanak vagy sem. A régi hagyományok szerint a királyi pár nem aludt együtt, ezt pedig Fülöp és Erzsébet is idővel betartotta. Főként, amikor nem volt felhőtlen a viszony, máskor meg azért, hogy ne zavarják egymás pihenését. Mindazonáltal továbbra is jól érzik magukat egymás társaságában, hiszen úgy döntöttek, a téli járványidőszakot együtt töltik a windsori kastélyban.
  2. Életre szóló kötelességtudat. Bár a királyi háznak nincs beleszólása a politikába, számtalan hivatalos feladatuk van. A parlament például nem ülésezik, amíg a királynő meg nem nyitja az ülésszakát. A királyi család feladatai egytől egyig jelképesek, ám jelentősek is, hiszen figyelemfelhívó erővel bírnak, és amerre ők járnak, a sajtó is felbukkan. Ők testesítik meg az Egyesült Királyságot, a monarchiát. Az a feladatuk, hogy úgy viselkedjenek, ahogy azt a hagyományok megkövetelik. Emellett pedig a nép gondviselőinek, legfelsőbb képviselőinek tekintsék őket. Nem véletlen, hogy Fülöp és a család más tagjai több száz, főként jótékonysági szervezet támogatói. Erzsébet csak akkor szólal meg kivételes esetekben, amikor lelket kell önteni a népbe. Legutóbb a koronavírus-járvány kapcsán biztatta alattvalóit, hogy minden rendben lesz. Nem egyszerű feladat. 
  3. Örökségük védelme. A királynő eleinte megértéssel és szeretettel fogadta Diana hercegnőt, Károly feleségét a családban. Fülöp is a szárnyai alá vette őt, még a Károlytól való elváláskor is Diana pártján állt. Ám Diana egyes megnyilvánulásai, amelyek népszerűvé tették a köznép körében, nem váltak be Erzsébetnél. Diana egyre ellenszenvesebbé vált a királynő szemében a médiaszerepléseivel. Miután 1997-ben autóbalesetben meghalt, kiváltképpen Fülöpöt vádolták azzal, hogy megrendelte Diana halálát. Pedig a hercegnőnek éppen az lett a veszte, ami a királyi családnak nem tetszett: a sajtó. Henrik herceg és felesége, Meghan Markle amerikai színésznő az idén fordított hátat a királyi családnak és a nemesi kötelességeknek. Markle nem bírt megbirkózni a nemesi élettel járó szabályokkal, és a királynővel sem volt jóban. Állítólag éppen azért, mert több reflektorfényre vágyott, ám a Windsorokkal eltévesztette a házszámot. 

(Borítókép: Szokás szerint a Buckingham-palota balkonjáról köszöntik az alattvalókat az 1947-ben frissen egybekelt Erzsébet és Fülöp. Fotó: PhotoQuest / Getty Images)

Megosztás/Share

Forrás: https://index.hu/kulfold/2020/11/20/7_3_ok_erzsebet_fulop/