“Lehet nyolcmillió ágy is az országban, ha nincs melléjük ember, akkor mindegy”

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=fedd71c8-4520-411d-b654-ca9657cc2869
Megosztás/Share

1634 intenzív ágy áll a koronavírusos betegek rendelkezésére – mondta hétfőn a miniszterelnök. Akkor éppen 582 beteget ápoltak intenzív osztályon Orbán Viktor szavai szerint (valójában ennyien voltak lélegeztetőgépre kötve a kormányzati tájékoztató oldal szerint, de a szakemberekkel folytatott beszélgetések alapján ez a két szám nem fedi egymást), vagyis a miniszterelnök által említett ágyszám legalább harmada volt foglalt. Számoljunk egy kicsit a kormánnyal együtt, aztán megyünk tovább.

Az Orbán Viktor által említett intenzívágy-számok széles skálán mozogtak április óta. Akkor 7500-8000 intenzív ágyat vizionált a magyar egészségügyi rendszerben a legnehezebb időszakra. Vagyis a most rendelkezésre álló ágyak közel ötszörösét. November 6-án a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy november 21-ére, vagyis pár napon belül már 2240 intenzív ágyra lesz szükség, december 10-én pedig még ennek is a duplájára 4480-ra. Orbán erről a kijárási tilalom és más szigorítások bejelentése előtt beszélt, de a héten a decemberi becslésre ráerősített Kásler Miklós miniszter is.

Hogy ha beigazolódik a kormány által közölt jóslat, honnan fog előkerülni pár nap alatt hirtelen több mint 600 intenzív ágy, aztán három hét alatt még több mint 2000, sőt, leginkább honnan lesz szakszemélyzet, akiknek a munkája mellett használhatóak lesznek egyáltalán az ágyak?

Erre rákérdeztünk Gulyás Gergely miniszternél (írásban) a csütörtöki Kormányinfón, aki azt ismételte meg, hogy 580-an vannak intenzív ágyon (ez ugyancsak a lélegeztettek száma a koronavirus.gov.hu szerint – a szerk.), a kapacitás további 1700 intenzív ággyal még bővíthető, szükség esetén még tovább. Ez alapból összesen 2280 koronavírusos beteg számára fenntartott intenzív ágyat jelentene. Nem intenzíves ágyakból is több, mint 12 ezer van még – mondta a miniszter.

Megfeszített erőforrásmozgósítással, de kontroll alatt lehet tartani a járványt.

© AFP / Balogh Zoltán

Mindeközben Kásler Miklós november 6-án elrendelte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott ágyak 7 százalékát intenzív kapacitású ággyá kell alakítani november 9-től, ami Kunetz Zsombor egészségügyi elemző számításai szerint 4 ezer ágyat jelentene. Tudják még követni? Az ágyfelszabadítással rengeteg új ágy lesz és ez elvileg remek hír. Vagy mégsem?

Olyan nincs, hogy nincs elég

Több, egymástól független kórházi forrásunk megerősítette, hogy náluk ugyan meglesz a követelt ágyszám, de ennek csak negyedéhez, ötödéhez tudnak megfelelő számú személyzetet biztosítani. A Nemzeti Népegészségügyi Központnak ezt jelezték és válasz is érkezett: legyen meg a követelt ágyszámról a jelentés. Ha nem így lesz, akkor úgy tekintik, mintha nem is érkezett volna be válasz az adatkérésre (aminek nyilván jogi következményei lesznek). A kórház szállította az adatokat, szakember viszont nem lett több. A Kásler által elvárt ágyakhoz Kunetz számításai szerint még 7000-7500 fővel kellene bővíteni a nővérlétszámot. És itt derül ki, mik is az igazán fontos számok. Hát természetesen azok, amiket nem ismerünk.

Az operatív törzsnél többször rákérdeztünk arra, hogy valójában hány intenzív ágyhoz van elegendő szakszemélyzet, ám egyszer sem olvasták fel kérdéseinket, mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök az interjúiban már utalt arra, hogy a békeidőkben szokásosnál több embert kell majd ellátniuk a szakembereknek.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az intenzív ágyak jó részén most sem covidos betegek fekszenek: baleseti sérültként, súlyos belgyógyászati problémával, egyéb más intenzív kezelés miatt más betegeket is el kell látni – mondta a hvg.hu-nak Máthé-Horváth Nóra. aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. Kérdés, hogy nekik mennyi hely jut. A miniszterelnök változó ágyszám-becsléseire utalva a szakember hozzátette,

nem értjük már ezt a számháborút, sokkal egyszerűbb lenne kiindulni a humánerőforrásból.”

Az ágyak száma ugyanis szerinte lényegesen kevesebb jelentőséggel bír most, mint az, hogy ezek közül hány darab mellé tudnának személyzetet keríteni. “Az optimista becslés az, hogy a kiállított ágyak feléhez” – állapítja meg.

Ugyanerről beszélt a HVG Teraszon Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki szerint már 2240 intenzív ellátásra szoruló beteg ellátása is “necces”, hiszen két vagy három műszakos munkarendben kell melléjük egymást váltó személyzetet rendelni. Az intenzív ágyak esetleges duplázódásáról már nem is beszélve. A MOK szeptemberi adatai szerint ugyanis összesen 2022 orvosnak van anaszteziológus és intenzívterápiás szakvizsgája (azt nem tudni, közülük hányan aktív dolgozók), intenzív ápolói szakképesítéssel rendelkező nővérből 2003 van az országban. A szakmai ajánlás úgy szól, hogy egy intenzíves szakorvos 3-4, egy intenzíves szakápoló maximum kettő lélegeztetett beteget láthat el egy időben. “Nem biztos, hogy mindenki hozzá fog jutni intenzív terápiához” – mondta Lénárd Rita.

A kórházi helyzetről beszámoló MOK Realitás című rovatában gyűjtött információk szerint már most előfordul, hogy egy intenzív osztályon is akár 6-10 beteg (és egyre több) jut egy szakápolóra,”az ellátás a legtöbb COVID ellátásra berendezett intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos”.

Kunetz Zsombor

© Asszonyi Eszter

Nem csak bennünk merülnek fel kérdések a többismeretlenes egyenletet látva. A magyar kórházak intenzív osztályainak kapacitásairól és telítettségükről a Magyar Orvosi Kamara sem rendelkezik pontos adatokkal. Svéd Tamás titkár lapunk kérdésére azt írta, legfrissebb információik szerint a legtöbb nagy centrum már közel telített betegekkel, így sorra nyílnak meg a kisebb kórházakban a másodlagos, harmadlagos Covid-ellátó helyek és ezen kórházakban is elrendelték az eredetileg csak néhány ágyas, szűkebb profilú intenzív jellegű osztályok jelentős bővítését – több lépésben, az eredeti ágyszám nagyjából kettő, majd négyszeresére, végül várhatóan közel nyolcszorosára.

A MOK titkára szerint pont ezt kellene megállítani, hiszen hiába lesz nyolcszor annyi ágy, ha nem lesz nyolcszor akkora személyzet. “Ennek megkísérlése esetén nemcsak a plusz ágyakon fog romlani a gyógyítás színvonala drasztikusan, hanem az összesen. A kísérlet a mortalitási adatok általános romlásához, a személyzet kizsigereléséhez és elvesztéséhez, a rendszer összeomlásához vezetne” – írja Svéd Tamás. Hozzáteszi, hogy az előkészített intenzív ágyakon addig is intermedier ellátás folyhatna (amikor intenzív terápiát már nem, de intenzív ápolást még igénylő betegeket kezelnek).

Máthé-Horváth Nóra úgy véli, kórházigazgatótól függ majd, hogy a Kásler által elvárt intenzív ágyszámot hogyan fogják teljesíteni. Van, aki beleáll és van, aki valamiféle lojalitásból adódóan azt mondja, hogy ez van, akkor majd 10 beteget ápol egy nővér.

Budapesti és vidéki kórházat is ismerünk, ahol már közelítik, vagy el is érték ezt az arányt az intenzívosztályokon. Ez viszont nagyon kockázatos. A Critical Care Medicine nevű tudományos szaklapban megjelent 2015-ös tanulmány szerint ha egy intenzív osztályon az ápoló-arány 2,5 az egyhez, (vagy is egy betegre jut “2,5” ápoló) 3,5-re emelkedik, már az is 25 százalékkal növelheti a mortalitást, itt pedig ennél jelentősebb arányeltérésekről beszélünk. “Mondjuk van egy betegség, melynek során a betegek 10 százaléka életét veszti. Ha az ápoló-beteg arány romlik, ez növekedhet akár 40 százalékra is” – magyarázza a jelenséget Máté-Horváth Nóra. Több forrásunk már most határozottan állította, hogy az ő intenzív osztályukon tapasztalható magas halálozások egyik oka az emberhiány.

És hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Máthé-Horváth Nóra szerint az intenzív osztályon mindig azonnali ellátásra van szükség, tehát ha valami történik és az ápoló éppen egy másik kórteremben van és később észlelik a gondot, akkor ez nagyon gyors állapotromláshoz vezethet. “Váladék miatt eltömődik a beteg tubusa, szétcsúszik egy kanül, amin keresztül létfontosságú gyógyszert kap, ilyesmi bármikor előfordulhat” – mondja a szakorvos, aki hozzáteszi, hogy az osztályokon általában hi-tech felszereléssel dolgoznak és azonnal elhárítják a fellépő nehézségeket, de ha kevesebb emberi figyelem jut egy betegre, akkor az eszközök is csak eszközök maradnak.

Lénárd Rita

© Reviczky Zsolt

Nem ennyire borúlátó egy vidéki kórházban más területen dolgozó orvos forrásunk, akit most már szintén az intézmény Covid-osztályára irányítottak. Szerinte náluk van elég ágy és mióta már nem központi járványkórházként üzemeltek, a betegek száma és a terhelés is csökkent rajtuk. Ők különösebb nehézség nélkül ki tudták állítani a szükséges ágyszámot, bár azt ő sem tudja, honnan lesz rájuk személyzet. “40 intenzív ágy volt eddig, hamarosan felemelik majd 50-re, de most is csak 6-7 foglalt közülük szerencsére. Mondjuk azt nem tudom, ki fog mellettük dolgozni, ha tényleg minden ágy foglalt lesz, mert ennyi emberünk nincs, de hát ne legyen ilyen” – fogalmazott. A másik városból átvezényelt személyzetet pedig már többnyire visszaküldték az anyaintézményükbe, mert ott nagyobb szükség van rájuk.

Lassan minden Covid-osztály intenzív is

Az intenzív ellátásra szoruló betegeket egyre nehezebb külön homogén csoportként kezelni. “Kezd összemosódni nálunk az egész. Aki mondjuk a Covid-belgyógyászaton van, annak is pillanatok alatt változhat sokkal súlyosabbra az állapota és volt már rá példa, hogy nem tudtuk átvinni az intenzív osztályra, mert nem volt hely. Ugyanez előfordulhat még azokkal is, akik csak megfigyelő osztályon vannak, tehát tüneteket mutatnak, de még pozitív tesztjük sincs. Minket már mind a négy osztályra (két intenzív részleg, egy megfigyelő és egy Covid-belgyógyászat) beforgatnak már, attól függ, hol van a legnagyobb hiány. Holnap egyedül leszek ápolóként egy teljes Covid-belgyógyászati osztályra, ahol rosszabbak az állapotok, mint az intenzíven” – vázolja a helyzetet egy másik vidéki kórházban dolgozó szakápoló forrásunk.

Egyik budapesti kórházban dolgozó orvos forrásunk szerint az sem örömhír önmagában, ha nem telnek meg az intenzív ágyak. “A legtöbb halál most sem az intenzíven történik, hanem mondjuk a Covid-belgyógyászatokon, mert nincs elég ember az állandó megfigyeléshez. Egyszer csak bemegy a nővér, akire önmagában 10-20 ember jut, és látja, hogy az egyik beteg meghalt” – magyarázza.

© MTI / Balogh Zoltán

“Lehet nyolcmillió ágy is az országban, ha nem lesz melléjük ember, akkor teljesen mindegy” – mondta egy másik budapesti kórházban dolgozó forrásunk. Hozzátette, náluk már legalább az adminisztrációs munka végzését, dokumentumok lefűzését, szállítását átvették a katonák, így a szakszemélyzetnek több ideje jut a tényleges ápolási, gyógyítási munkára.

Beszélhetünk mi, a politikusok és a szakemberek akármennyit a számokról, de arról, hogy milyen állapotok uralkodnak egy magyar sürgősségi osztályon, inkább egy sürgősségi orvostan szakorvos beszámolóját idézzük. Ezt Boldogkői Zsolt virológus-genetikus osztotta meg. A szakorvos így kommentálta a statisztikákat és a számokat: “Nem is tudom, ha bármelyikük fél órán át az én vagy bármelyik társam szemével látna, és kattognának a fejében a jópár szálon futó események, folyamatos döntések, vagy még inkább, ha annak a szemével látna minket és a környezetét, akit éppen a mentő gördít be, és akiében a halálfélelem ül, mert fullad….[…]Ennyi és ilyen súlyos beteget SOHA nem láttam. Ennyi kétoldali pneumoniát, rossz vérgázértéket SOHA nem láttam. Rágjuk csak a számokat, hisz a statisztika arra jó. Az a valóságon, ami a falakon belül zajlik most is, nem változtat”. 

Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20201120_koronavirus_jarvany_korhaz_intenziv_osztaly#rss