Rosszkedv vagy depresszió?

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=0162b538-21e8-4b68-9e98-7cefd6e12ded
Megosztás/Share

Itt vannak a borongós napok, sötét hajnalok és esték, ráadásul szorongunk: világjárvány szedi áldozatait. Romlik a kedélyünk, energiánk szintje csökken – vajon ez már a depresszió? Hol a határ?

A lelkiállapot, a hangulati élet és az érzelmi beállítódás mint pszichés funkciók összefüggenek a napi történésekkel, az évszakokkal, az egyes élethelyzetekkel, életciklusokkal. Kihatnak az egyén egyéb életfunkcióira, magatartására, munkavégző- és koncentrálóképességére, a külvilághoz és önmagához való viszonyulására.

Egy sötétebb nap, egy szeles, hideg időjárás természetesen befolyásolja ezeket a működéseket, sokakat visszahúzódóbbakká, kedvetlenebbekké tehet, ám fontos tudni, hogy egészséges esetben csak átmenetileg. Hogy az ember élénken reagáljon a külvilág ingereire, valójában azt jelenti, hogy a természet és a társadalom részeként védi önmagát a káros hatásoktól, érzékeli és feldolgozza a történéseket, hogy azokhoz alkalmazkodni tudjon.

A hangulatunk is felfogható jelzőrendszerként, amely arról ad információt, mennyire vagyunk a komfortzónánkban, és lehetőséget ad arra, hogy ha érzékeljük a kibillenést, akkor tegyünk azért, hogy visszakerüljünk az alaphelyzetbe. Igen ám, de van, amikor a kibillenés már túl hosszú ideig tart, és a szokásos védelmi manőverek elégtelenek ahhoz, hogy ismét pozitív, de legalábbis ne negatív hangulati állapotban legyünk.

Itt jegyzem meg, hogy nem a pozitív lelki állapot, nem a boldogság érzete és a folyamatos jóllét a természetes (ugyanakkor talán egyéni értékelés és tanulás függvénye, hogy mit tekintünk már annak). Az emberek többnyire az alaphelyzethez képest is „jobban” szeretnének lenni, de sokan nem gondolnak arra, hogy a pozitív irányú kibillenéshez is impulzusok kellenek.

Ezért lenne érdemes elfogadni, hogy valójában a probléma- és konfliktusmentes lét – amikor semmi rossz nem történik – a szokásos napi lét, maga a pozitív lelkiállapot. Ilyenkor megvan a lehetőség a jó és szép dolgok észrevételére, a nyugodt pillanatok tudatos megélésére.

Jó lenne, ha a rosszkedv vagy hangulat ösztönzőleg hatna ránk, hogy tudatosan tegyünk azért, hogy visszakerüljünk az alapállapotunkba. Ilyenkor a pihenés, a különféle sportok, az állatokkal foglalkozás, a baráti csevej, esetleg egy kiruccanás fel tudja dobni az embert. Nem így azoknál – és ez észrevehető és lényeges különbség –, akiknél a hangulat zavara már tartóssá vált, és akkor is jelen van, amikor azt külső hatások nem indokolják.

Olvassa tovább Belső Nóra pszichiáter írását a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/pszichologiamagazin/20201120_Rosszkedv_vagy_depresszio#rss