Úgy tűnt, hogy Afrika megússza a járványt, de a gazdasági válság a kontinenst sem kíméli

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=7b5d315b-355f-432a-b7b4-f422b44b8df1
Megosztás/Share

Alig több, mint 260 ezer aktív koronavírus-fertőzött van jelenleg az 1,2 milliárd lakosú Afrikában, az áldozatok száma nem érte el eddig az 50 ezer főt sem. Kimondottan jónak tűnhet ez első ránézésre, főleg úgy, hogy több korábbi járvány vagy Afrikából indult ki, vagy különösen nagy károkat okozott, amikor oda ért. De nem mondhatjuk azt, hogy egyszerű volna az ottani helyzet.

A BBC készített november közepén egy összeállítást, amelyben azt kutatták, miért lehet az afrikai járványhelyzet sokkal jobb, mint az európai vagy az amerikai. A szakértők, akiket megkérdeztek, arra jutottak: az átlagemberek és a hatóságok is hozzászoktak már, hogy hogyan kell reagálni egy járvány kitörésére, de segíthetett az is, hogy kevesebbet utaznak nagy távolságra. És ami kevésbé hangzik szépen:

kevesebb az idős ember.

Sőt, a cukorbetegekből is kevesebben vannak, márpedig jelenleg úgy tűnik, az is növelheti a halálozási kockázatot. És azt sem árt hozzátenni: sok ország van Afrikában, ahol a tesztkapacitás nem elegendő ahhoz, hogy reális képet kapjunk a járványról.

De ennél sokkal nagyobb a baj a gazdaságokban. A Nemzetközi Valutaalap úgy számol: Afrikának a Szaharától délre eső részében idén 3 százalékkal eshet vissza a GDP, jövőre pedig 3,1 százalékkal nőhet. Ez első ránézésre nem tűnik túl nagy recessziónak, csakhogy ahol gyenge a kiinduló helyzet, ott egy kisebb csökkenés is nagy károkat tud okozni.

A legnagyobb külső pénzügyi mentőcsomagot Egyiptom igényelte, 5,9 milliárd dollárral segítette ki az IMF az országot. Nem nehéz kitalálni, hogy Egyiptom számára leginkább a nemzetközi turizmus leállása jelent mélyütést. De súlyos károkat okoz az is, hogy a Szuezi-csatorna bevételei lecsökkentek a válság alatt. A kormány attól is megijedt, hogy kifogynának az ország zöldségtartalékai, ezért a tavasztól ideiglenesen betiltották a zöldségexportot, de mostanra ezt már feloldották.

A 100 milliárd egyiptomi font – azaz nagyjából 19,5 milliárd forint – nagyságú állami gazdaságélénkítő csomag felét a turizmusra szánják. Az, hogy államilag támogatott hitelprogrammal segítik a kis- és közepes vállalkozásokat, nem egyedi ötlet. Az annál szokatlanabb, hogy a válságkezelés egyik részleteként 14 százalékos nyugdíjemelést jelentettek be. De a szokatlan ötletek között kell említeni azt is, hogy 1 százalékos járványadót vetettek ki a fizetésekre, valamint 0,5 százalékosat a nyugdíjakra.

Nigériában a hivatalos adatok szerint 1200 áldozata sincs a járványnak, a járvány kezdete óta 66 ezer fertőzöttet találtak – azaz a 200 millió lakosú állam még abszolút értékekben is jobban áll a járvánnyal, mint Magyarország. Így is 3,4 milliárd dollárnyi támogatást kellett kérniük az IMF-től a válságkezelésre. Az ország számára még járvány nélkül is óriási károkat okozott volna az olajárak zuhanása, erre jött rá az egészségügyi válságkezelés minden költsége.

Az, hogy a kormányzati mentőcsomag a GDP 0,3 százalékát tette ki, még így is kicsinek számít. Ennek jelentős részéből a tesztelést és az egészségügyi ellátásokat fejlesztik, de szociális kiadásokra is költeni kell, a járványügyi korlátozások miatt egymillióról 3,6 millióra nőtt a segélyezettek száma. A jegybank számszerűleg többet tett: belepumpált a gazdaságba a GDP 2 százalékának megfelelő pénzt, nagyrészt azért, hogy a sok embert foglalkoztató szektorokat megmentsék.

A Dél-Afrikai Köztársaság a kontinensnek az az országa, amely emberéletekben mérve a legnagyobb kárt szenvedte el: eddig 20 ezren haltak ott meg, a fertőzöttek száma pedig 757 ezer fő, ami a világ 16. legrosszabbja. Az ország 4,3 milliárd dollárnak megfelelő támogatást kapott az IMF-től, a jegybank pedig négyszer csökkentette az alapkamatot a válság kitörése óta.

Az országnak az a szerencséje, hogy a második hullám egyelőre nem súlyos, így a nyáron megkezdett lazításokat tovább folytathatják. Az alacsony jövedelmű dolgozók adókedvezményt kaptak, a legszegényebbek szociális támogatásait ideiglenesen megemelték. A kormány államilag támogatott hitellel segíti a turizmust és a mezőgazdaságot. Néhány alapvető létszükségleti cikk exportját korlátozták, a védekezéshez szükséges felszerelések árára pedig felső határt szabtak meg.

Nem kapott nagy hírverést, de az elmúlt hetekben Marokkó lett a kontinens egyik legfertőzöttebb országa, az 50 ezret közelítő aktív esetszáma már a legnagyobb Afrikában. Hogy ennek mi az oka, arról még vitáznak a szakértők, de jó magyarázatnak tűnik, hogy amikor júliusban 200-ra esett vissza az aktív esetszám, elkezdték nem komolyan venni a járványt.

Ami a kontinens többi országát illeti: az IMF-től eddig Afrika 33 országa igényelt pénzügyi segítséget. A legtöbb kormány nem pénzt szeretett volna, hanem az kérte, hogy a már korábban felvett hiteleit elég legyen később visszafizetnie – az IMF szinte minden esetben igent is mondott erre. A szervezet azon kívül, hogy a sérülékeny gazdaságokat még kiszolgáltatottabbá teheti egy kisebb gazdasági visszaesés is, arra is felhívta a figyelmet:

az egészségügyi és gazdasági válság tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket ott, ahol az alapból nagy volt, márpedig Afrika legtöbb országának ez komoly problémája.

Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20201120_covid_feltorekvo_afrika#rss