És akkor megtudtuk, hogy a migránsok miatt kényszerítik ránk a jogállamiságot

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=ac808b58-d255-4c0e-8ad6-37bdedf88104
Megosztás/Share

Megvétózta – egész pontosan blokkolta – a magyar és a lengyel kormány az EU költségvetésének és a járvány utáni helyreállítási alapnak az elfogadását, válaszul arra, hogy a jogállamisági feltételrendszer nem került ki az uniós tervek közül. A jogállamisági szabály szentesítése még az Európai Parlamentre vár, a tagállamok pedig a magyar és a lengyel szavazat nélkül is elfogadhatták, a költségvetést viszont nem lehet megszavazni, ha egyetlen kormány is ellene van.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke egyértelműen fogalmazott, azt írta, „aki a jogállamiság ellen van, Európa ellen van”. Hazai fogyasztásra természetesen megvan a magyarázat: Orbán Viktor kifejtette, hogy „aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak”. A kettőnek természetesen semmi köze egymáshoz, ahogy ezt itt el is magyaráztuk.

Angela Merkel, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja az EU tagállami vezetőinek videokonferenciája után tartott berlini sajtóértekezleten 2020. november 19-én
© MTI / EPA

Az EU-tagállamok vezetői csütörtök este videokonferenciát tartottak, de ezen csak negyedórát foglalkoztak a vétóval: megbízták Angela Merkelt, hogy dolgozzon ki egy mindenkinek megfelelő megoldást.

Mi lesz a megoldás?


Még annál is több lélegeztetőgépre kötött szerződést a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint amennyiről eddig tudtunk. Ujhelyi István EP-képviselőt 16 683 gép beszerzéséről tájékoztatták, most azonban megkaptuk a dokumentumokat, amelyek szerint 17 402 eszközről volt szó, amelyekért 336 milliárd forintot fizettek volna ki – egy részükről aztán vagy lemondott az állam, vagy a beszerzők nem tudták leszállítani. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költöttek el, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket küldött lapunknak a minisztérium.

© MTI / EPA

A magyar kormány orosz vakcinát is beszerzett, az oltóanyag mintái a héten érkeztek meg Budapestre. Az Európai Bizottság azonban arra figyelmeztetett, hogy az EU-ban nem lehet olyan vakcinát forgalmazni, amit nem engedélyezett az uniós hatóság – igaz, van egy kiskapu, amely miatt jogszerű, amit most a kormányunk tesz. A bizottsági szóvivő szerint azért is problémás a magyar lépés, mert ha a lakosság elkezdi megkérdőjelezni egy vakcina biztonságosságát és hatásosságát, sokkal nehezebb lesz beoltani a populáció kellően nagy részét a járvány megfékezéséhez.

Ön beadatná magának az orosz vakcinát?


A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokra ruházná át a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonosi jogait a kormány egy törvényjavaslata. Ez ellen még a helyi fideszes képviselő is beadott egy módosító indítványt, a szabadkígyósi polgármester pedig a sajtóból értesült az átadás tervéről.

A szabadkígyósi Wenckheim kastély
© Kiss-Kuntler Árpád

És még itt sem volt vége: a törvényjavaslathoz beadtak egy módosító indítványt, ammellyel az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerülhet az esztergomi vár. Arról pedig már ki is jött egy kormányrendelet, hogy az egymilliárd forintos árbevételő Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-t átadja az állam a Szeged-Csanádi Egyházmegyének.

Mit adjon át még az állam, és kinek?


A hét képe: érkezik Magyarországra az orosz vakcina.

© Facebook / Szíjjártó Péter

A magyar médiaszektor bevételeinek 38 százalékát elviheti a válság – erre jutott a 15 ország független reklámügynökségeiből álló weCAN hálózat 2020-as évelemzése. Nem meglepő módon az online médiafogyasztás és a tévézés nőtt idén nagyot a járvány miatt, a leginkább látványos változás az, hogy a 4-12 év közöttiek átlagosan napi egy órával többet tévéznek, mint eddig.

Az elemzés szerint Magyarországon az állami reklámköltés továbbra is emelkedik. 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csupán a Miniszterelnöki Hivatal 2,5-szer többet költött hirdetésekre, mint 2018-ban, 27 millió euróhoz képest 65 millió eurót. Ezzel együtt újabb médiumok kerültek állami vagy az államhoz közeli vállalkozások kezébe, illetve megerősödtek az állami média- és reklámügynökségek is.

Az ön médiafogyasztási szokásai változtak a járvány kezdete óta?


Az amerikai szövetségi repülésügyi hatóság bejelentette, az USA-ban ismét repülhetnek a Boeing 737 MAX gépek. A hatóság kimondta: a 20 hónapig tartó kényszerszünet alatt a Boeing kijavította a korábban repülőgépkatasztrófákat okozó szoftver- és egyéb hibákat, és a MAX-ok biztonságosan visszaengedhetőek a forgalomba.

Légi felvétel forgalomból kivont Boeing 737 Max 8 típusú repülőgépekről a Boeing seattle-i telephelyén 2019. július 21-én
© MTI / Gery He

Kérdés azonban, hogy a piac vevő lesz-e rájuk. Jó időbe telhet, amíg az utasok vissza mernek ülni ezekre a repülőkre, a légitársaságok egyébként is sok MAX megrendelését mondták vissza, vagyis a helyzet akkor is nehéz lenne, ha az utazási korlátozások miatt nem került volna légitársaságok tömege csődközelbe. A Boeingnél jelenleg 450 MAX áll készen az átadásra, ezek felét még az idén eljuttatják a megrendelőkhöz.

Ön merne ilyen gépre ülni?


Ráduplázott Parragh László a korábbi ötletére. Nem elég, hogy azt javasolta Orbán Viktornak, engedjék el két évre az iparűzési adót, egy interjújában már arról beszélt: a kormánynak be kellene fagyasztania az összes többi önkormányzati hatáskörbe tartozó adót.

„Szakmaiatlan, átgondolatlan, rossz és a településeket is ellehetetlenítené” – így reagált a javaslatra Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója azt emelte ki: az adókönnyítés azért nem jó megoldás, mert nem rászorultsági alapon történne. A kamarai elnök ötletének lenne az önkormányzatok kivéreztetésén túl egy mellékhatása is: az állami tendereken folyamatosan győző Mészáros Lőrincnek sem kellene adót fizetnie jövőre bizonyos cégei után.

Jövő héten mit fog kérni Parragh László?


A mostani járvány egy szempontból egészen más, mint a korábbiak: ezúttal a világ legfejlettebb részeit sújtja a leginkább. De tévedés volna azt hinni, hogy a feltörekvő országokban ne volnának komoly gondok – cikksorozatban tekintettük át, hogy Európa keleti határvidékén és Afrikában milyen hatása van a járványnak.

A közös pont az a feltörekvő államokban: ahol gyenge a gazdaság kiinduló helyzete, ott már egy kisebb csökkenés is nagy károkat tud okozni. Az orosz gazdaság kimondottan gyenge volt már akkor, amikor megérkezett a járvány, a rubel történelmi mélypontjára esett november elején, és ugyan próbálják sikeresnek mutatni az egészségügyi válságkezelést, valamint a vakcinagyártást, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy nem csak a propagandagépezet dolgozik. Törökországban unortodox, inkább szélsőbaloldalira hasonlító tervvel állt elő az elnök: megtiltotta, hogy bárkit is kirúgjanak. A válságot így sem ússza meg az ország, a már alapból gyenge nemzetközi bizalmat nem sikerült helyreállítani.

Afrikában a legnagyobb külső pénzügyi mentőcsomagot Egyiptom igényelte, ott a turizmus leállása és a Szuezi-csatorna bevételeinek csökkenése okoz bajt. Nigéria a járványhelyzetet jól kezelte eddig, ott az olajárak esése okozott válságot. A Dél-Afrikai Köztársaság a tavasszal szenvedett nagyobb károkat, ott az a szerencse, hogy a második hullám egyelőre nem súlyos, így a nyáron megkezdett lazításokat tovább folytathatják.

Melyik ország lehet a járvány igazi nyertese?


Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20201122_Es_akkor_jogallamisag_eu_jarvany_media_boeing_adok#rss