Hogyan lett a politikusok kedvence a globális felmelegedés?

https://kep.index.hu/1/0/3546/35461/354616/35461655_2712695_35cfbc21a726cda1d238509bf5dbdfdf_wm.jpg
Megosztás/Share

Már az a tény, hogy a világ legbefolyásosabb vezetői különös előszeretettel sürgölődnek és nyilatkoznak a globális felmelegedés körül, nem mindennapi.

Az éghajlatkutatás harminc évvel ezelőtt még csak kevesek érdeklődését keltette fel, és ennél is kevesebben foglalkoztak vele elmélyülten. A megszállott tudósok ínyenc területének számított, amelyről leginkább csak azt lehetett tudni: az átláthatatlanul összetett éghajlati rendszer megértése még sokáig lehetetlen lesz. Lelkes meteorológusok, geológusok, óceánkutatók és programozók közösen próbáltak bármi értékelhető eredményt kinyerni a kezdetleges számítógépekből, hiányos adatokból, a félig megértett, bonyolult folyamatokból. Az éghajlatváltozás fehér foltjaihoz képest a mindennapi időjárás-előrejelzések pontatlansága maga volt a tudományos bizonyosság.

Felbukkan a Vaslady

Az 1973-as olajválság erőteljes kijózanító pofont adott a fejlett nyugati országoknak. Egy szempillantás alatt szertefoszlott a korlátlanul rendelkezésre álló, olcsó energia hajtotta, pazarló, de szárnyaló gazdaság illúziója. Az energia-biztonság stratégiai kérdéssé vált.

Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel (1979-1990) kezdődött a téma nagypolitikába emelése, aki nemcsak a közel-keleti olajtól való függőségtől, de a korszerűtlen, gazdaságtalan, a költségvetést súlyosan megterhelő, veszteséges szénbányászattól is meg akart szabadulni. Akkoriban Anglia gazdasága még dominánsan szénalapú volt. A bányabezárásokkal elkezdődött a nagy angliai bányász sztrájkok időszaka.

Az 1984-85-ös nagy angliai bányász sztrájk a világtörténelem leghosszabb és legnagyobb szabású munkabeszüntetése volt. Erős szakszervezetek, véget nem érő felfordulás, a punk aranykora.

Jégkorszakot vártak 

Tíz évvel korábban, 1975-ben történt, hogy több mint 30 év után újra emelkedni kezdett a Föld átlaghőmérséklete. Felbukkant a globális felmelegedés kifejezés és elmélet, amely meglehetősen őrült elképzelésnek számított akkoriban. Az aktuális pánik-elmélet ugyanis épp ellenkezőleg, egy közelgő jégkorszakról szólt.

Ezért is az emberiség volt a felelős, csak itt a levegőbe eresztett ipari eredetű kén-dioxid és aeroszol voltak a bűnösök. Ezek a kicsi lebegő részecskék visszaverik a napsugarak egy részét, ezáltal kevesebb napenergia éri el a földfelszínt. Azaz, hűl a Föld.

Megszületett a globális felmelegedés kifejezés

A globális felmelegedés kifejezést Wallace Broecker, a Columbia egyetem geokémikusa dobta be a köztudatba. 1975-ben, egy a Science folyóiratban megjelent cikkében (Climatic Change: Are We on the Brink of a Pronounced Global Warming?). Addig az inadvertent climate modification (nem szándékos éghajlat módosítás) fogalmat használták az emberi behatásra. Bár sejtették, hogy az ember képes az éghajlat megváltoztatására, annak irányát (lehűlés, vagy melegedés) akkor még nem ismerték pontosan. 

Thatcher asszony közbelép

Nagy szerepe volt Thatchernek, hogy az emberi eredetű szén-dioxid és a globális felmelegedés bekerüljön a köztudatba. A téma viszont hamar antikapitalista, antiglobalista mázt kapott, ami szöges ellentétben állt politikájával.

Célja viszont teljesült: megtörte a kormánybuktatásra is képes erős szakszervezeteket, és a szénre alapuló brit ipar más irányba mozdult. Pálfordulását az is motiválta, hogy az első éghajlati jelentés (IPCC, 1990) még egyáltalán nem jelzett igazolhatóan jelentős emberi behatást. És a legtöbben nem vették túl komolyan.

Mert nem is volt az

Ahogyan Czelnai Rudolf, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) akkori igazgatója írja: „A baj az volt, hogy az első IPCC-jelentést kapkodva hozták össze, ami hozzájárult ahhoz, hogy az IPCC munkáját sok kritika érte. De az is igaz, hogy sokan magát az alapötletet is vitatták, azt mondták, hogy az IPCC egy olyan hibrid-szülemény, amilyennek nem volna szabad léteznie, mert a politika és tudomány az tűz és víz.” Mindenesetre az IPCC-re akkora politikai nyomás nehezedett, hogy mindenáron választ kellett adni a (sokak szerint rosszul feltett) kérdésre: mennyire ludas az emberiség a globális felmelegedésben?

Bízott benne, de csalódott

Margaret Thatcher is csalódottságának adott hangot. Mint Oxfordban végzett vegyész magabiztosan mozgott tudós körökben. Személyesen jelent meg és jelentős beszédet mondott a második Éghajlati Világkonferencián 1990-ben, ahol az IPCC első klímajelentését értékelték.

Többek között Anglia gazdasága még dominánsan szénalapú volt. A bányabezárásokkal elkezdődött a nagy angliai bányász sztrájkok időszaka. Az 1984-85-ös nagy angliai bányász sztrájk a világtörténelem leghosszabb és legnagyobb szabású munkabeszüntetése volt. Erős szakszervezetek, véget nem érő felfordulás, a punk aranykora.

Itt hangsúlyozta, hogy természetes úton 800 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe évente, az IPCC-jelentés szerint viszont csak 26 milliárd tonnáért felelős az ember. „Relatív értelemben ez nem tűnik jelentősnek”. Mielőbb tisztázni kell a rejtélyt: hogyan és milyen mértékben nyelik el a szén-dioxidot az óceánok, a növények, vagy a talaj. Az éghajlatváltozás mértékében nagy a bizonytalanság, és az IPCC-jelentés ezt őszintén be is vallja. Az is lehet, hogy gyorsabb, az is lehet, hogy lassabb lesz a felmelegedés üteme, mint amit a számítógépes modellek előre jeleznek. Fókuszáltabb kutatásokat sürgetett, mondván, sok tudós dolgozik párhuzamosan ugyanazon a kérdésen, míg égető kérdések vannak elhanyagolva.

A teljes beszédet olvasva figyelemre méltó határozottsággal és éleslátással adott útmutatást az éghajlattudósoknak. A következő 1995-ös Éghajlati jelentés már összeszedettebb volt, és alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy ha nehezen is, de 1997-ben megszülethetett a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséről szóló történelmi jelentőségű Kiotói Jegyzőkönyv.

Mindenki döntse el, mennyire kell félnünk a klímaváltozástól, vagy mennyire kellene inkább foglalkoznunk például a szegénységgel. Miközben tudjuk, a Föld el tudna tartani minden embert. 

 (Borítókép: Index)

Maradj otthon és tanulj valamit ...ma is, ...holnap is, ...holnapután is
Ma is tanultam valamit 1-2-3.

Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért!

Megveszem most!

Megosztás/Share

Forrás: https://index.hu/tudomany/til/2020/11/22/thatcher_globalis_felmelegedes_ipcc/