Nem stimmelnek az operatív törzs adatai?

https://kep.index.hu/1/0/3543/35431/354319/35431977_2710549_1eaeb9fcbeb0fb694b4d6c37bf3ff1e0_wm.jpg
Megosztás/Share

Szeptember óta érdemes nyomon követni a koronavírussal kapcsolatos halálozási számokat, hiszen szerencsére azt megelőzően alig szedett áldozatokat a vírus. Ami trend és törvényszerűség addig látható volt, az nagyjából két hete már nem látszik. Jöjjenek a részletek.

A trendektől elvált a valóság

A tendenciák alapján nagyjából kéthetes időszakban duplázódik az esetek száma – kisebb-nagyobb eltolódás természetesen megfigyelhető. Ez igaz a kórházban kezelt betegekre, a lélegeztetőgépre került betegekre és a halálesetekre egyaránt. Az is látszik, hogy a halálesetek kéthetes csúszással lekövetik a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépre kerültek számának alakulását. E kettőből lehet és érdemes kiindulni. A számításainkat erről itt lehet megnézni.

A növekedés a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépre kerültek esetében látható mind a mai napig. Ehhez képest ezt a trendet nem követik a mostani halálozások. 

November első hetéig még itt is megfigyelhető volt a duplázódás: azon a héten 619 halott volt, két héttel előtte 252. November második hetében is a két héttel azelőtti, azaz október utolsó hetében mért szám duplájával lehetett reálisan számolni. Október utolsó hetében 394 haláleset volt, vagyis november második hetében 800 elhunyt volt a várakozás. Ehhez képest 659 esetről számolt be a törzs. Ez a tendencia folytatódik most is, a napi halottak száma nem megy száz fölé. Ez egész hétre kevesebb mint 700 halott. Pedig a várakozások sokkal inkább 1200-1300 esetről szólnak.

Akkor most hibázott a matematika? Nem szokott az olyat. 

Ahogy nő a fertőzöttek száma, úgy nő azoknak a száma is, akik kórházba kerülnek. És ebből következően azoknak a száma is emelkedik, akik lélegeztetőgépre szorulnak, illetve akik meghalnak. Vagyis, amíg az aktív fertőzöttek száma nő, addig a kórházi ellátásra szorultak száma is nőni fog.

A szigorítások hatása még nem látszódhat

A szigorítás november 11-én kezdődött, így a vírus terjedésének csökkenése csak mostanában lesz megfigyelhető. A korlátozások bevezetését követően először az új fertőzöttek száma kezd el csökkenni, ezt követi kéthetes csúszással a kórházi, intenzív esetek száma, majd végre a haláleseteké is.

A most megfertőződöttek esetében a következő hetekben dől el, hányan szorulnak kórházi kezelésre, akár a Covid-osztályon, akár az intenzíven. Vagyis csak hetek múlva jöhet el az az időszak, amikor elkezd mérséklődni a kórházi ápoltak, lélegeztettek, majd még később a halottak napi száma. 

Ehhez képest a számok azt mutatják, hogy a halálesetek száma lényegében stagnál, és mintha szeme lenne a számoknak, nem nagyon megy száz fölé a napi adat – az elmúlt héten még voltak kilengések, de ezen a héten már egész katonásan alakulnak a számok.

Október 31-én 4000 beteg volt kórházban. Tíz nappal később 6000. a halálesetek száma pedig nem követte le ezt a növekedést.

Csakhogy ez meglehetősen valószínűtlennek tűnik. Ez ugyanis azt jelentené, hogy bár folyamatosan nő a kórházban kezeltek és az intenzív osztályon ápoltak száma, közülük mind kevesebben halnak meg. Azaz, bár az egészségügyi rendszer kezd telítődni és a betegek száma emelkedik, a gyógyulási és túlélési arány folyamatosan javul. Pedig épp az ellenkezőjének kellene történnie – hiszen mind több beteg jut ugyanannyi, sőt valójában egyre kevesebb egészségügyi dolgozóra és orvosra.

Ha azt az arányt vesszük alapul, hogy a lélegeztetőgépre került betegek 40 százaléka gyógyul meg, akkor napi 150-200 halottunk lenne. Ehhez képest kevesebb mint száz halottról számol be a törzs, ami azt jelenti, hogy papíron az intenzíves betegeknek kevesebb mint tíz százaléka hal meg. 

Orbán sem segíti a tisztánlátást

Orbán Viktor november 6-án meglehetősen borús képet festett az elkövetkező időszakról. Aznap 391 honfitársunk volt lélegeztetőgépen. A miniszterelnök azt prognosztizálta, hogy november 21-én 2240 intenzív ágyra lesz szükség. Orbán azt is hozzátette, hogy december 11-re 4480 intenzív és 30-32 ezer kórházi ágyra lesz szükség. Megpróbáltunk olyan forgatókönyvet készíteni, ami ezt a helyzetet eredményezi, de alig tudtuk annyira rosszra fordítani a helyzetet, hogy kijöjjenek a számok. Talán ezért, talán másért: a legújabb, november 4-én közölt számkombináció már nem is a várakozásokat, hanem a meglévő kapacitásokat tartalmazta: több mint 13 ezer kórházi és 1600 intenzív ágy áll ezek szerint még rendelkezésre. Tehát a már foglaltakat is ideszámolva hozzávetőleg 20 ezer ággyal és 2200 intenzív ággyal lehet számolni – utóbbi éppen a fele az első várakozásnak. A két szám közötti eltérésre nem adott magyarázatot sem Orbán, sem az operatív törzs.

Az adatszolgáltatás gyenge pontjai

Az operatív törzs nem adja ki a részletes, megyei, illetve kórházi adatokat, ezért csak arra támaszkodhatunk, amit a törzs maga megoszt. Hogy ezek az adatok nem mindig megbízhatók, azt jól mutatja a pár nappal ezelőtti gikszer. Három napja a statisztikák szerint valamivel több mint 6000 tesztet végeztek el, ehhez képest majdnem 6500 fertőzöttet találtak. A törzs igyekezett megmagyarázni az anomáliát, ezek szerint nem szedték be időben a szükséges adatokat. Ezt igazolták a korábbi és a későbbi tesztszámok is: a hatezres nap előtt majd 28, utána pedig több mint 27 ezer tesztről számolt be a törzs, miközben az átlagos napi tesztszám 20 ezer körüli.

Emellett a megyei bontású fertőzötti adatok is hektikusan változnak. Valószínűleg adminisztrációs probléma állhat a háttérben, vagyis egyszerűen nem áll rendelkezésre mindig a pontos adat, ezért azt utólag kell korrigálni. Mindezek alapján lehet okunk feltételezni, hogy a többi szám és adat sem feltétlenül pontos. Ezt erősítik azok az ágazatból kiszivárgott információk, amelyek szerint az adatgyűjtés és -rögzítés szinte minden területen nehézkes.

Ha ez áll a furcsa adatok hátterében, akkor ennek korrekciója előbb-utóbb meg kell mutatkozzon. Valószínűleg ennek hirtelen ugrást kell jelentenie az adatokban.

Hasonlóra kicsiben már szinte biztosan volt példa: november 9-én mindössze 55 halálesetről számolt be a törzs, a következő napon pedig 103-ról. Ezt leszámítva szeptember óta még ötször fordult elő hasonló mértékű ugrás a számokban. A szolgáltatott adatok hektikusak, jelentősek az egyes napi számok közti eltérések, akár 30–50 százalékos is tipikus. Kivéve az utolsó tíz napot: ebben az időszakban mindössze 14 százalékos eltérést mutattak a számok. Ilyenre nem volt példa szeptember óta.

Az elkövetkező napok, hetek nagy kérdése az lesz: találunk-e magyarázatot a furcsa számadatokra vagy sem. 

(Borítókép: Orbán Viktor, Pintér Sándor, Rogán Antal és Kovács Zoltán a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ülésén a Belügyminisztériumban 2020. szeptember 26-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)

Megosztás/Share

Forrás: https://index.hu/belfold/2020/11/22/nem_stimmelnek_az_operativ_torzs_adatai/