Orbán Viktor szépen becsomagolta az önkormányzatoknak szánt kellemetlen karácsonyi ajándékát

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/o/r/b/orban-viktor-megyei-jogu-varosok-gazdasagvedelmi-akcioterv-koronavirus-jarvany-420984.jpg
Megosztás/Share
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Nagy része már ismert volt

Orbán Viktor a péntek reggeli interjújában elhangzott ígéretének megfelelően szombaton ismertette a legújabb gazdaságvédelmi intézkedéseket, 4 pontban.

  1. A családok és a vállalkozások hitelfizetési moratóriumát július 1-ig meghosszabbítják. 
  2. A járványügyi intézkedések miatt ideiglenes bezárásra kényszerült vállalkozásokat a kormány decemberben és januárban is a bérköltségek kétharmadának elengedésével és átvállalásával támogatja. A járulékfizetés elengedését és a bértámogatást a vendéglátóhelyek, a szállodák és az idegenforgalom mellett kiterjesztik a szünetelni kényszerülő, magántulajdonú buszos vállalkozásokra is.
  3. A kis és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-től a felére csökkentik, mivel ők adják a legtöbb munkahelyeket és ők a legsérülékenyebbek a járvány idején. A 25 ezer fő alatti települések támogatást kapnak a kormánytól, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig egyenként tekintik majd át.
  4. A gyereket nevelő és gyereket váró családokat 6 millió forintig kedvezményes, maximum 3%-os kamatozású lakásfelújítási hitellel segítik. Ebből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás, ami a felújítás végével vehető igénybe, és automatikusan csökkenti a hitel összegét.

Leginkább a már meghozott gazdaságvédelmi intézkedések kiszélesítéséről, kiegészítéséről van szó, ami alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány csak óvatosan, fokozatosan halad az új gazdaságtámogató intézkedések mentén,

ugyanis kérdéses, hogy a 2021-es költségvetés (melynek hiánycélját épp a napokban emelte meg a kormány a GDP 6,5%-ára) mit bír el. 

Három intézkedés ráncfelvarrása

Az első pont tulajdonképpen a szeptemberben már bejelentett lépés érintett körének kibővítése értelmezésünk szerint. Eddig ugyanis már volt szó a moratórium meghosszabbításáról, de nem mindenkinek. A moratórium szelektív hosszabbítását októberben törvénybe is foglalták: csak a négy kiemelt lakossági körnek és a vállalkozások (ahogy sokszor figyelmeztettünk cikkekben, mind a mai napig jogszabályban nem tisztázott) szűk körének hosszabbítják meg addig. (Valószínűleg ez a céges specifikáció minden idők egyik legtitokzatosabb rendelete, ami soha nem jelent meg.) Most úgy tűnik, ezen változtatna mégis a kormány, még több bajba jutott hiteles kapna felmentést a törlesztés alól, ami likviditási segítséget jelent az érintettek számára. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az érintetti körrel kapcsolatos kormányzati bizonytalankodáson bizonyára a bankok bosszankodnak a legjobban. Ők ugyanis hónapokig egyeztettek a kormánnyal és rengeteg IT-fejlesztést hajtottak végre a szelektív hosszabbítás jelentős adatigénye miatt. Az intézkedés kapcsán érdemes azt is kiemelni, hogy ez tovább odázza a banki hitelportfóliók tényleges romlását, és 2021 közepéig elleplezi a fizetésképtelenségi problémák valós méretét. Az Európai Bankhatóság (EBA) december 2-ai iránymutatása szerint azonban meg kell kezdeniük a bankoknak a céltartalékképzéseket a több mint 9 hónapja moratórium alatt álló hitelekre, függetlenül attól, hogy nem számítanak nem teljesítőnek. Az MNB döntésén fog múlni, ez mennyiben vonatkozik majd a magyar bankokra, a magyar felügyelet még vizsgálja a kérdést. Emiatt nem tudni, mindennek milyen hatása lesz 2021-ben a banki jövedelmezőségre .

A második pont tulajdonképpen már ismert volt, de egyébként teljesen logikus és indokolt lépés. Két héttel ezelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter már bejelentette, hogy meghosszabbítják a bértámogató intézkedéseket a korlátozó intézkedések meghosszabbítása miatt. Az újdonság most, hogy a buszos vállalkozásokra is kiterjesztik a hatályát, ami számukra nagyon fontos lépés, hiszen ezeknek a cégeknek minden megrendelése eltűnt a turizmus elmúlt hónapokban látott kiesésével. (Jegyezzük meg, hogy a kormány elég lassan ismeri meg az idegenforgalmi, vendéglátóipari ágazat szereplőit, hiszen korábban már a hoteleket is utólag tette be a kedvezményezetti körbe.)

A negyedik pont is arról szól, hogy egy, már korábban bejelentett intézkedést (Novák Katalin csomagjában ismertetett lakásfelújítási támogatás) igyekszik vonzóbbá tenni a kormány. Az ugyanis már eddig is ismert volt, hogy 2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig akár 3 millió forintnyi állami támogatást is igénybe vehetünk lakásfelújításhoz, a teljes beruházás 50%-át téríti meg utólag az állam, vagyis ha valaki ki akarja használni a teljes 3 milliós támogatási összeget, akkor 6 millió forintos beruházást tervez. Orbán Viktor szombati bejelentése alapján úgy néz ki, hogy az akár 6 milliós összeg előfinanszírozására talál ki a kormány egy államilag támogatott hitelt. Ez azonban csak havi néhány ezer forint megtakarítást jelenthet, hiszen 3-4% között már most is elérhetők felújítási célra lakáshitelek, ahogy részletesen írtunk erről is. Ráadásul nyilván banki hitelbírálat kell ehhez is, mint a babaváróhoz, így ez érdemben nem szélesíti a kört, a hitelfelvevő JTM mutatóját csak kicsivel fogja lejjebb vinni a kamattámogatás.

Az igazi kellemetlen meglepetés

Ami viszont váratlanul érheti az érintetteket, az a harmadik pont, az iparűzési adó felének elengedése, igaz az eredeti MKIK-javaslatban szereplőnél kisebb körre vonatkozóan. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke dobta be ugyanis azt a javaslatot a kormánynak, hogy 2020-ban és 2021-ben teljesen törölje el a hipát a kormány. Az elmúlt egy hónapban azonban inkább olyan jelzések jöttek a kormány részéről, hogy nem támogatják az önkormányzatokat még nehezebb helyzetbe hozó javaslatot, ami alapján a településvezetők már-már fellélegeztek.

A hipa általános, mindenkit érintő eltörlése kapcsán azt írtuk korábban, hogy az egyáltalán nem hatékony válságkezelő lépés. “Ez az adónem nem tud különbséget tenni azon cégek között, amelyekre pozitívan, illetve negatívan hatott a mostani válság. Ez esetben egyfajta fűnyíróelv érvényesülne és minden vállalkozás támogatásban részesülne, nem csak azok, amelyek valójában rászorulnak a segítségre” – írtuk a javaslat kapcsán még novemberben.

Az új javaslat sem arról szól, hogy célzottan nyújt támogatást (vagyis engedi el az ipa felét), amelyek ténylegesen bajba kerültek, hanem a kört szűkíti a kisebb magyar cégekre. Korábban ugyanis rámutattunk már arra, hogy az iparűzési adó elengedésének legnagyobb nyertesei épp a nagyvállalkozások (a Magyarországon működő top15 vállalkozás részesülne a hipa-elengedés közel 10%-ában, ami 70 milliárd forint feletti összeg). Emiatt, és mert olyan kis és közepes vállalkozások is részesülnek támogatásban, amelyek nem is szorulnak rá, a lépés továbbra sem hatékony. Cserébe viszont ezek a bevételi összegek hiányozni fognak az önkormányzatok kasszájából (éves szinten óriási, összesen a 800 milliárd forintot meghaladó önkormányzati ipa-bevételről beszélünk). Ennek fényében különösen érdekes, hogy míg a kormány még a célzott támogatásokkal (lásd: kurzarbeit-bértámogatás) sem bánik túl bőkezűen a koronavírus-válság során, addig az önkormányzatok hipájából bátran enged általános jelleggel.

Érdemes felidézni Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatójának véleményét az ipa eltörléséről. “Méltánytalanul és indokolatlanul nagy terhet ró az iparűzési adó bevételekből élő önkormányzatokra, továbbá nem rászorultsági alapon határozza meg, hogy ki mentesüljön az adófizetés alól, hanem egységesen adná a kedvezményt a cégeknek” – mondta korábban a Portfolio-nak.

Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke pedig arra mutatott rá Parragh László eredeti javaslata kapcsán, hogy “ha nem kellő körültekintéssel lépnek, és nincs megfelelő ellenszer a kieső önkormányzati bevételek pótlására, annak beláthatatlan következményei lehetnek”.

Márpedig Orbán Viktor szavai közben arra engednek következtetni, hogy

megindul a szelektív (de nem rászorultsági alapú) támogatás rendszere az önkormányzatoknál, a települések népességszáma alapján.

Pedig nyilvánvaló az is, hogy a legnagyobb lélekszámú települések járnak a legrosszabbul az iparűzési adó felének eltörlésével, hiszen a nagyvárosokban a legintenzívebb a gazdasági aktivitás. Az ő esetükben azonban egyáltalán nem tudni, hogy egyáltalán mire számíthatnak, miután a kormány egyesével áttekintette a pénzügyi helyzetüket. De sok a kérdés azzal kapcsolatban is, hogy a 25 ezer fő alatti települések milyen módszer alapján kapnak kompenzációt.

A szelektivitás lehetőségének beemelése pedig akár igazolhatja azokat az eddig is hangoztatott félelmeket, miszerint a támogatási döntések egyedi alapon és nem átlátható módon fognak történni, ami így nem zárja ki a politikai alapon történő osztogatás veszélyét sem. Főleg a 2022-es parlamenti választások előtt.

És mindezeken túl azt sem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzatok így kettős présbe kerültek: a kormány a mostani döntésével nem kevés bevételtől fosztja meg őket, de közben egy december elsejei rendeletével megtiltotta a településeknek a helyi adók emelését, illetve új adók kivetését. 

Mindezek következtében egyes önkormányzatok rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek 2021-ben, ha a kormány nem segíti meg őket.

Mostantól tehát a települések még inkább ki lesznek szolgáltatva a kormány döntéseinek.

Az iparűzési adó fizetési kötelezettség átlagos mérete
Megnevezés Átlagos iparűzési adó most (m Ft)
Mikrovállalkozás 0,324
Kisvállalkozás 3
Középvállalkozás 18
Nagyvállalkozás 180
Forrás: Via Credit, Portfolio

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Vikor miniszterelnök (b2) a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) vezetőségével tárgyal a gazdasági akcióterv új elemeinek előkészítését célzó konzultációsorozat keretében Budapesten, a Karmelita kolostorban 2020. december 19-én. A megbeszélésen Szita Károly, az MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere (j3), Péterffy Attila társelnök, Pécs polgármestere (j4), Szalay Ferenc ügyvezető alelnök, Szolnok polgármestere (j5), Kósa Lajos tiszteletbeli elnök (j2), valamint a kormány részéről Gulyás Gergely, a Miniszterelnöksé(get (b3) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b) vett részt. A tanácskozáson a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól és a válságkezelés lehetőségeiről, eszközeiről volt szó. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20201219/orban-viktor-szepen-becsomagolta-az-onkormanyzatoknak-szant-kellemetlen-karacsonyi-ajandekat-462532