Gyapotszedés Kínában átnevelő célzattal

https://kep.index.hu/1/0/3580/35805/358054/35805417_2737609_d40524b90cb4199fee7c14693a459389_wm.jpg
Megosztás/Share

A muszlim ujgur kisebbség hátországát adó, nyugat-kínai Hszincsiang (Xinjiang) tartományban több százezer embert kényszerítenek arra, hogy gyapotföldeken dolgozzanak a kínai kormánynak a szegénység felszámolására indított nagyszabású kampány keretében. Legalábbis ezt állítja a Center for Global Policy amerikai kutatóközpont és a BBC jelentése. 

A „kényszermunka” főként a Kínában élő muszlim ujgur és más kisebbségeket érinti: őket egyfajta „mobilizációs program” keretében tömegesen szállítják a gyapotföldekre, a szóban forgó jelentések szerint kényszerítő jelleggel. A munka fáradalmas, tavalyi adatok szerint a hszincsiangi gyapotföldek 70 százalékán kézzel lehet a betakarítást végezni. Az utóbbi években csökkent Kína más tartományaiból érkező, szezonális szerződéssel dolgozó migráns dolgozók száma, így a kínai hatóságok meghatározott kvóták alapján próbálják pótolni a munkaerőt – írja az amerikai tanulmányt szemléző The Guardian brit lap.  

Az amerikai kutatóközpont több mint félmillióra becsüli azoknak a számát, akik Hszincsiang többségükben ujgurok és más etnikai kisebbségek lakta megyéiből kerültek a gyapotföldekre, olyan feltételekkel, amelyek – a központ szerint –

felvetik a kényszerítés, valamint annak gyanúját, hogy a programot kifejezetten kisebbségekre szabták, az ideológiai átnevelés szándékával. 

A szóban forgó tanulmányok így részletezik a gyapotszedő munkaerő toborzásának folyamatát:

  • a kínai hatóságok felmérik a gyapotföldek munkaerőigényét,
  • meghatározzák a munkások bérét és szállását, majd
  • egy úgynevezett mobilizációs program keretében szerződést kötnek az érintettekkel, és
  • szigorúan felügyelt csoportokban a munkavégzés helyére szállítják őket. Az amerikai tanulmány azonban vitatja, hogy – szemben a hivatalos kínai állásponttal – a dolgozók önként vállalnák a gyapotszedést. A BBC fel is teszi a kérdést:

mi indokolja, hogy több százezer ember, akik korábban sem voltak érdekeltek az ilyen jellegű munkavégzésben, hirtelen önkéntesen rohannának a mezőkre? 

Fontos szem előtt tartani, hogy a munkavállalók előre meghatározott bérért végzik a szezonális munkát. 

Ha dolgozni kell, akkor dolgozni kell, az állam nem fog eltartani

– mondja az Indexnek Salát Gergely Kína-szakértő. Hozzáteszi: Kínában nem szokás, hogy csak úgy a semmire osztogassák a munkanélküli segélyt. Mindenkinek munkát kell végeznie ahhoz, hogy rászolgáljon az összegre, amelyet máshol segélynek neveznek. 

Amit a történethez tudni érdemes, hogy Hszincsiang adja Kína gyapottermelésének több mint 80 százalékát, és innen származik a világ termelésének 20 százaléka is. A területen jellemzően ujgurok élnek.  Az Indexnek nyilatkozó Kína-szakértő szerint túlzás kényszerről beszélni: nem fegyveresek gyűjtik össze az embereket, hogy dolgozzanak, és nem tartanak fegyvert sem a fejükhöz. Inkább úgy kell mindezt elképzelni, hogy egy kínai hivatalnok jelzi:

el kell menni dolgozni, különben nem lesz pénz. 

Kiterjesztett átnevelés

A BBC kiemeli, a megvizsgált kínai jelentések arra utalnak: a gyapotföldek remek terepet szolgáltatnak arra, hogy az ott dolgozók fokozatosan felülkerekedjenek lustaságukon, motivációhiányukon és alacsony munkavégzési hajlamukon. Egy másik dokumentum pedig arról értekezik, hogy a munkásoknak meg kell válniuk

a parasztságra és a pásztorokra jellemző régimódi, begyepesedett, lusta gondolataiktól.

A brit műsorszóró összefüggésbe is hozza a gyapotföldi szezonális munkát a kisebbségekre szabott átnevelőintézményekkel, rámutatva: több helyszínen is textilgyárak épültek, ahol a fogva tartottakat átnevelési programjuk részeként dolgoztatják. Peking szeptemberben közölte, hogy 2014 és 2019 között átlagosan évi 1,29 millió ember esett át a táborokban folytatott „szakképzéseken”.

Az átnevelő táborokat és a gyári munkaerő mozgósítását, illetve a távoli területekre történő áthelyezésüket érdemes elválasztani egymástól 

– hívja fel a figyelmet Salát Gergely. Szerinte sajátos módon, de a kínai típusú munkakultúrába, munkaalapú társadalmi berendezkedésbe való félerőszakos integráció zajlik. 

Az átnevelőtáborok környékére épített gyárakban való munkavégzés is ezt szolgálhatja.

A kommunista Kínában az a hozzáállás az uralkodó: az első lépés a vidéki mélyszegénységből történő kiemelkedéshez a gyári munka. 

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy Peking 2021-re tervezi a mélyszegénység teljes felszámolását. Az állami média szerint a célt már el is érték

Munkaerőáramlás és modernizáció

A L’Echo belga lap arról írt: a koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló, Belgiumba is eljutott kínai szájmaszkokat Hszincsiangból az ország más részeibe vezényelt ujgurok készítik. A cikk szerint az utóbbi években

legalább 80 ezer ujgurt helyeztek át, hogy szigorú felügyelet mellett dolgozzanak. 

A The Guardian pedig szeptemberben írt arról, hogy Tibetben az idei év első hét hónapjában – a hszincsiangi átnevelő programhoz hasonlóan – mintegy félmillió földművest irányítottak át „katonai jellegű” komplexumokba, hogy gyári munkásokká képezzék át őket. Az átképzés végeztével tibeti munkahelyeken, valamint az ország különböző térségeiben helyezték el őket.

Salát Gergely szerint nem feltétlenül nemzetiségspecifikus jelenségről van szó a nyugati lapokban nehezményezett „munkaerő mozgósítás és áthelyezés” esetében. Azt állítja: 

A kínai lakosság többségét adó, vidéki han kínaiak is hasonló körülmények között dolgoznak, otthonaiktól távol eső gyárakban. Mi több, ugyanúgy átképzések és munkaerő-toborzás keretében kerülnek a gyáriparba. 

Igaz, a nemzeti kisebbségek, különösen az ujgurok vélhetően nem önkéntes alapon költöznek át valamely másik tartományba, hogy gyárban dolgozhassanak. Ez viszont az említett kínai integrációs politika része

A szakértő szerint a kisebbségeket a kínai hatóságok a maguk sajátos módján meg akarják ismertetni a modernizációval, a gyáriparral. A vidéki, fejletlen területen lévő, feleslegesnek ítélt munkaerőt próbálják áthelyezni a korszerű iparba. 

Borítókép: STR / AFP

Megosztás/Share

Forrás: https://index.hu/kulfold/2020/12/20/gyapotfold_kissebsegek/