Milyen mélységű a magyar munkapiaci válság valójában?

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/f/a/c/factory-worker-dolgozo-gyari-munkas-hegeszt-347433.jpg
Megosztás/Share
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

ILO vs. NFSZ

A nemzetközi definíció (ILO – International Labor Organization) kifejezetten rugalmasan kezeli a munkanélküliség és a foglalkoztatottság fogalmait: ha valaki pl. csak egy órányi kereső foglalkozást végzett az adott hónapban, az már nem a munkanélküliek számát gyarapítja a statisztikában. Ez mindenképpen fontos eltérés azzal összehasonlítva, hogy „hétköznapi értelemben” kit tekintünk munkanélkülinek. Emellett fontos tényező az is, hogy az ILO módszertan szerint csak az minősül munkanélkülinek, aki aktívan állást keres, ennek a kötelezettségnek azonban a kijárási korlátozások idején sokan nem tudtak eleget tenni. Ők a munkanélküliek helyett az inaktívak táborát gyarapították, azaz az egyik napról a másikra jóval kedvezőtlenebbé vált munkapiaci helyzet nem is annyira a munkanélküliségi ráta emelkedésében, hanem az aktivitási ráta csökkenésében öltött testet a statisztikákban. Nehezítette a tisztánlátást az is, hogy mire az időszakról a hivatalos számok megjelentek, a nyitással párhuzamosan elkezdődött a gazdaság visszarendeződése, s ezzel párhuzamosan valamelyest javult a munkapiac helyzete is.  

A fentiek fényében a KSH által közölt, az ILO módszertan szerint készülő munkanélküliségi rátára vonatkozó elemzői előrejelzések gyorsan csökkenni kezdtek, ám a figyelem egyre inkább a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal munkapiaci adataira terelődött az év során, amelyek reálisabbnak tűnő képet közvetítettek. Míg a legfrissebb KSH adatok szerint 2020 októberében 4,3%-os munkanélküliség ráta mellett a munkanélküliek száma 199 ezer fő volt, ami „csak” 18%-os növekedést jelentett 2019 októberéhez képest, az NFSZ szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma közel 28%-kal, 306 ezer főre nőtt októberben.

Kevesebb ledolgozott munkaóra

A foglalkoztatottak, munkanélküliek számbavételekor látható problémákat meg lehet próbálni úgy is megkerülni, hogy nem különböző adatközlők adatait hasonlítjuk össze egymással, hanem egyéb mutatókat vizsgálunk, amelyekkel más megvilágításból láthatunk rá a munkapiacra. Ilyen lehet például a ledolgozott munkaórák száma vagy a rendelkezésre álló üres álláshelyek száma. Emellett meg lehet vizsgálni az önbevalláson alapuló adatgyűjtések eredményeit is. A legutóbbi, október 20-án közzétett Eurobarometer felmérés egyik kérdése például arra irányult, hogy az EU-s országok lakói hogyan látják, a bevételüket mennyire érintette negatívan a válság. A nyilvánvaló gond ezekkel az, hogy nem pontosan azt mutatják, amit mi keresünk (a foglalkoztatottság alakulását). Ugyanakkor ezekkel talán teljesebb képet lehet kapni a válság munkapiaci hatásainak valódi mélységéről, valamint következtetni lehet strukturális tényezőkre.

Forrás: Eurostat

Mind a ledolgozott munkaórák száma, mind az Eurobarometer felmérés eredménye – az NFSZ adatgyűjtéséhez hasonlóan – arról árulkodik, hogy a munkapiac visszaesése az ILO módszertanon alapuló KSH statisztikákhoz képest sokkal számottevőbb lehetett. A ledolgozott munkaórák számában az Eurostat adatai egyelőre a második negyedévig elérhetőek. Ezek nagyon komoly visszaesésről tanúskodnak Magyarországon. Ugyanakkor az is látszik belőlük, hogy a régióban jó néhány ország sokkal jobban érintett volt, és az európai átlagos visszaesés is messze nagyobb a magyarnál.

Jövedelemcsökkenés

Az Eurobarometer felmérés eredménye is arra világít rá, hogy a KSH statisztikái a valóságosnál pozitívabb képet festhetnek a munkapiac állapotáról. Ugyanakkor nem csak ez olvasható le ebből a felmérésből, hanem az is, hogy a keleti, déli tagállamok lakói sokkal érintettebbnek látják magukat, mint az északi, nyugati tagállamok polgárai.

A szubjektív torzítás mellett ez adódhat abból, hogy ezeknek az országoknak a gazdaságai sokkal jobban kitettek olyan iparágaknak, mint például a turizmus-vendéglátás, esetleg abból, hogy általában is munkaintenzívebbek ezek a gazdaságok, de arra is utalhat, hogy ezekben az országokban a kormányok kevésbé kompenzálták a bevételcsökkenést vagy teljes bevételkiesést szenvedett munkavállalókat.

Az Európai Parlament COVID-19 válsággal kapcsolatos harmadik közvélemény-kutatása, 2020. október

Az üres álláshelyek számának alakulása is beszédes. Az teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen nagy válságban ezeknek a száma lecsökken. Ugyanakkor a korábban országok között látható különbségek a régióban továbbra is fennállnak. A cseh munkapiac továbbra is igen feszesnek tűnik, míg a magyar munkapiac is a feszesebbek között van régiós összehasonlításban. Ez is arra utal, hogy nem mindenhol végzett ugyanakkora pusztítást a válság. Ismert, hogy Magyarországon és Csehországban is nagyon erős a feldolgozóipar súlya, ahol bizonyos állásokban továbbra is munkaerőhiány lehet jellemző.

Mi történik most?

A kis európai kitekintő után térjünk vissza a magyar munkapiaci történetre. A novemberi – a KSH Heti monitorjában bemutatott – egyelőre még előzetesnek számító ILO adatok nem mutattak jelentősebb változást októberhez képest a munkanélküliek számában (197 ezer fő), illetve az NFSZ adatai szerint is enyhe csökkenés volt novemberben a nyilvántartott álláskeresők számában októberhez képest. Ez akár némi bizakodásra is okot adhat, figyelembe véve, hogy a kormányzat a hónap közepén már döntött a második körös lezárások mellett. Ugyanakkor óvatosságra int, hogy a KSH-nak egy másik jelentése szerint

a rövidített munkaidőben dolgozók száma szeptember végén – bár júniushoz képest markánsan csökkent – még mindig 123 ezer fő volt, s közülük 76 ezer főnek legalább a felére csökkent a munkaideje.

Az sem nevezhető meglepőnek, hogy legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén éltek a munkáltatók ezzel az eszközzel, de egyéb ágazatokban is megfigyelhető volt a munkaidő csökkentése. Sajnos szeptember végéhez képest a szolgáltató szektorban jelentősen romlott a helyzet, leginkább a november közepétől érvényes újabb korlátozó intézkedések miatt. Ráadásul a rövidített munkaidőben való foglalkoztatottság már egy eleve bizonytalanabb munkapiaci státuszt jelent, így emiatt sajnos elég nagy a kockázata annak, hogy decemberben és januárban ismét magasabb állásvesztést jelző számokat publikálnak majd a hivatalok.

Leépítéseket hozhat a második hullám

Összességében tehát azt látjuk, hogy a járvány őszi, második hulláma megtörte a nyári, javuló helyzetet a munkapiacon, s a lezárásokkal ismét emelkedett az állásvesztések kockázata. Ráadásul, míg tavasszal a kormányzat munkaerőpiaci programjai tompíthatták a negatív hatásokat, s a csökkentett munkaidőre vonatkozó munkahelyvédelmi bértámogatás valamivel több mint 200 ezer alkalmazotton segített augusztus végéig, a magyar „Kurzarbeit” program augusztusban véget ért. Az új munkahelyvédelmi intézkedések pedig már szűkebb körűek.

Eközben azokat az érintett vállalatokat, melyek tavasszal és nyáron még bízhattak abban, hogy nem lesz a járványnak második hulláma, és van esély a V alakú felpattanásra, jóval alacsonyabb, rosszabb esetben teljesen eltűnő tartalékok mellett érte el a járvány második hulláma és 2021-es növekedéssel kapcsolatos romló kilátások. Mint ahogyan a jegybank is kiemelte nemrégiben a legfrissebb Inflációs Jelentésének publikálásával egyidejűleg, ebben a helyzetben megnyugtató, hogy „credit crunch” típusú válság továbbra sincs, hiszen a vállalati szektor részére továbbra is rendelkezésre állnak kedvező feltételű finanszírozási lehetőségek, melyekkel átvészelhetőek a nehezebb időszakok. A hitelpiac megfelelő működése tehát áttételesen segítheti a munkapiacot továbbra is.

A hitelt azonban előbb-utóbb vissza kell fizetni, miközben úgy tűnik, hogy a tömeges átoltottság elérése előtt megmaradnak a jelentős bizonytalanságok a kilábalást illetően. Ebben a helyzetben nagy a kockázata annak, hogy a leginkább érintett szektorokban sok vállalkozás úgy ítéli meg, hogy

nem tudja kivárni, míg a helyzet jobbra fordul, s az eladósodás helyett inkább elbocsátják munkavállalóikat, ami a munkanélküliségi ráta ismételt emelkedéséhez vezethet 2021-ben – leginkább az első negyedévben.

Figyelembe véve azonban a fiskális politika megnövekedett mozgásterét úgy látjuk, hogy továbbra sem késő lehetőség szerint legalább részben kompenzálni a bajba került cégeket, illetve munkavállalókat. Egy ilyen döntés érdemben pozitív irányba befolyásolhatná a 2021-es foglalkoztatási adatokat.  

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20201221/milyen-melysegu-a-magyar-munkapiaci-valsag-valojaban-462448