A gyors felzárkózás motorja a javuló munkatermelékenység

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/e/p/i/epitoipar-digitalizacio-414598.jpg
Megosztás/Share
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

A  fenntartható felzárkózás elengedhetetlen feltétele a termelékenység, produktivitás növelése. Különösen igaz ez a hazánkhoz hasonló felzárkózó gazdaságokra, amelyek termelékenységben jelentős elmaradást mutatnak a fejlett gazdaságokhoz viszonyítva. A másik fontos tényező, ami a termelékenység jelentőségét támasztja alá, hogy az elmúlt években a bevonható munkaerőkapacitás jelentősen lecsökkent, azaz megközelítettük a teljes foglalkoztatást. A COVID válság és az azt követő kilábalás az idei évben megváltoztatta a munkaerőpiaci helyzetet, azonban várhatóan a kilábalást követően a következő években ismét jelentkezik munkaerőhiány egyes ágazatokban. De mi is az a termelékenység?

A termelékenység alatt általánosságban olyan hatékonysági mutatót értünk, amelyek azt mutatják meg, hogy mennyi gazdaságilag hasznos érték (output) keletkezik egységnyi ráfordítással (input). A munkatermelékenység esetében ez azt jelenti, hogy az outputot a hozzáadott-értékkel, az inputot pedig a felhasznált munkamennyiségével mérjük. A munkatermelékenységnek az egy foglalkoztatottra vagy egy munkaórára vetített hozzáadott értéket nevezzük. Ez a hányados egy mutatóban tükrözi a gazdaság tőkeellátottságát és technológiai színvonalát.

A hazai helyzetkép: a 2013 és 2019 közötti növekedési ciklus két arca

A 2013 és 2019 közötti növekedési, felzárkózási ciklus két részre osztható: 2013-2016 között extenzív növekedés érvényesült, míg a növekedés 2017-től az intenzív szakaszába lépett az egyensúly megtartása mellett (1. ábra). A gazdasági teljesítmény alapjában véve két módon növelhető: a befektetett munka növelésével (extenzíven) – ez jellemezte a hazai növekedést 2013 és 2016 között – vagy a termelékenység növelésével (intenzív módon), amire a 2017-2019-es évek hozhatók fel példaként.

Az aktivitás kiszélesedése és a foglalkoztatás emelkedése a teljes bemutatott időszakot jellemezte, azonban a 2013-2016-os időszakban számottevően nagyobb hozzájárulással. A kedvező munkaerőpiaci fordulatot támogatta a 2010-től kezdődő adóreform, a közmunka program, a nyugdíjba vonulási szabályok felülvizsgálata, a szociális transzfereket érintő átalakítások és a munkaerőpiac rugalmasságának a növelése is. A vonatkozó legfrissebb hatáselemzés szerint az intézkedések a munkaerőpiaci alkalmazkodást középtávon (8-10 év) ösztönzik, így az elemzési időszak egészén éreztették hatásukat. Az aktivitás- és foglalkoztatásbővülés növekedést támogató szerepét a munkatermelékenység emelkedése vette át 2017-től kezdődően. A 2019-ig tartó ciklus utolsó három évében a növekedés közel kétharmadát termelékenységbővülés eredményezte.

A munkatermelékenység szektoriális alakulása: a jövő a szolgáltatásoké

A főbb nemzetgazdasági ágazatok közül a piaci szolgáltatások, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság munkatermelékenységi szintje nem tér el jelentősen 2019-ben: egy foglalkoztatottra vetítve mintegy 9 millió forint értéket hoztak létre ezekben az ágazatokban, míg az építőiparban enyhén 6 millió forint felettit (2. ábra). Magas termelékenységgel jellemezhetők a piaci szolgáltatásokon belül a pénzügy-biztosítás (16,2 millió forint/fő) és információ-kommunikáció (12,6 millió forint/fő) területek. Kiugró az ingatlanügyletek szegmens termelékenysége, ami az ágazat sajátosságaiból fakadóan az átlagos tranzakcióra jutó rendkívül magas pénzbeli értékre vezethető vissza. A termelési láncban a vevőkhöz közeli, kereskedő-közvetítő szakmai tevékenységek magasabb termelékenységet mutatnak, így magas munkatermelékenység jellemzi a autókereskedőket, egyes kereskedelmi vállalatokat, valamint a kölcsönző és lízing szakágazatokban működő cégeket. Ez összhangban van az ún. mosolygörbe-összefüggéssel, amely szerint a termelési lánc elején a piacosítás előtti munkafázisok (koncepció-kidolgozás, kutatás-fejlesztés), illetve a termelési lánc végén a piacosítás szolgáltatás-központú tevékenységi körei (márkamenedzsment, értékesítés, eladás utáni szolgáltatások) magas egy főre vetített hozzáadott-értékkel járnak. A közbülső gyártási, előállítási folyamatok viszonylag alacsony hozzáadott értéket teremtenek.

A munkatermelékenység az elmúlt három évben regisztrált 3 százalék körüli éves átlagos növekedésének döntő része a szolgáltatószektorhoz kötődött (3. ábra). A szolgáltató szektor 2016-ig nem járult hozzá pozitívan a hazai termelékenység alakulásához, a szegmens a 2017-2019-es intenzív növekedési időszakban vált alapvető termelékenység-növelő ággá. A piaci szolgáltatásokon belül is egyes ágazatok kifejezetten nagy növekedéssel járultak hozzá a jó teljesítményhez. Ilyen tekintetben a 2017–2019-es évek húzóágazatai volt a kereskedelem 6,4 százalékos bővüléssel, illetve a pénzügyi szolgáltatások és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek ágazatai 5,7 százalékos termelékenységjavulással. Az információ-kommunikáció termelékenysége átlagosan 4,8 százalékkal javult 2017-2019-ben (2. ábra). A szolgáltatások elmúlt években tapasztalt felértékelődését magyarázza többek között az érvényesülő digitális, infokommunikációs átalakulás, a piaci szolgáltatások globalizálódása és a felhasználói élmények iránti igények növekedése.

A kkv-kör elkezdte ledolgozni termelékenységi hátrányát, de még hosszú út áll előttünk

A hazai kis- és középvállalkozások munkatermelékenysége 2013-tól jelentősen nőtt, amely folyamatot érdemben támogatták a jegybanki és kormányzati intézkedések (4. ábra). A hazai kkv-szektor termelékenységbővülése 2013-tól az uniós és a régiós átlaghoz képest is rendkívül dinamikusan alakult. Ehhez a belső kereslet élénkülése, a jegybanki programok révén kedvező feltételek mellett igényelhető finanszírozási források és az EU-s támogatások egyaránt hozzájárultak. Köszönhetően az elmúlt évek (2016–2018) kedvező folyamatainak, a kkv-szegmens minden méretkategóriájában gyorsult a termelékenységbővülés, míg a nagyvállalatok munkatermelékenysége stagnált ugyanebben az időszakban.

A méret szerinti termelékenységi rés záródása ellenére is számottevő még a dualitás mértéke, így változatlanul fontos növekedési tartalék a kkv-szegmens termelékenységi felzárkózása.

Az exportáló kkv-k munkatermelékenysége a csak belföldön értékesítő cégek többszöröse (5. ábra). A hazai exportárbevétel rendkívüli koncentrált a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok 60 százalékos részarányával, így a kkv-szegmenst vizsgáltuk külpiaci aktivitás szerint. Míg egy tipikus exportáló kkv 2-szer volt termelékenyebb az építőiparban, addig ez az arány 9-szeres volt az infokommunikációs ágazatban. A különbség főként a mikro és kis vállalatméret-kategóriában jelentkezett. A közép- és nagyvállalatoknál nincsen érdemi különbség exporttevékenység szerint. A külkereskedelem-orientált feldolgozóiparban közel háromszoros az exportáló kkv-k munkatermelékenységi előnye a nem exportáló vállalatokhoz képest. A termelékenységkülönbség ebben az ágazatban is eltűnik a közepes és nagyvállalati méretnél. A fentiek szerint  egyes ágazatokban az figyelhető meg, hogy a termelékenységi előny nem piacszerkezeti sajátosságok következménye.

Összességében munkatermelékenységi pilléren belül több területen számottevő növekedési tartalék szabadítható fel megfelelő intézkedések segítségével. A bemutatott elemzési szempontokon túl, számos mélyelemzést és strukturális vizsgálatot tartalmaz a Termelékenységi jelentés munkatermelékenységgel foglalkozó fejezete.

Az MNB cikksorozatának következő része az innovációs pillér alatt készített elemzéseket foglalja össze kiemelve a legmeghatározóbb és a legérdekesebb eredményeket.

Címlapkép: Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20201222/a-gyors-felzarkozas-motorja-a-javulo-munkatermelekenyseg-462490