Soha nem látott zuhanás, majd ritka nagy emelkedés a tőzsdéken

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/r/a/k/raketa-421394.jpg
Megosztás/Share
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Volt honnan esni

Sok szempontból minden idők leggyorsabb és legnagyobb mértékű tőzsdei esése zajlott le idén tavasszal, de ahhoz, hogy megértsük, miért lehetett ilyen heves a korrekció, érdemes megnéznünk, mi történt a világ tőzsdéin a zuhanást megelőző években.

A koronavírus-járvány, az azt követő korlátozások és a durva recesszió egy igen érzékeny pillanatban találta meg a világ tőzsdéit, a vezető részvényindexek közül ugyanis több történelmi csúcsán, vagy annak közelében állt. Csak egy példa: a világ egyik legfontosabb részvényindexe, az S&P 500 értéke több mint kétszer akkora volt idén tavasszal, mint a 2008-as válság előtti csúcson, a 2009 márciusi mélypontról pedig ötszörösére emelkedett az index értéke.

A Dow Jones is nagyon hasonló utat járt be, értéke idén év elején kétszer akkora volt, mint a 2008-as válság előtti csúcson.

Nagyon sok hasonló grafikont mutathatnánk még, de nem kell messzire mennünk, elég, ha megnézzük, mi történt ebben az időszakban a magyar tőzsdén: a BUX a 2009-es mélypontról az S&P 500-hoz hasonlóan szintén több mint ötszörösére emelkedett, idén év elején 55 százalékkal magasabban állt, mint a 2008-as válság előtti csúcson.

Ráadásul minden fontosabb időtávon rendkívül túlvetté váltak a fontosabb részvényindexek, vagyis technikai alapon is érett már egy korrekció, azonban, ami idén tavasszal jött, arra nagyon kevesen voltak felkészülve.

Rekord, rekord hátán

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek már január-februárban is záporoztak, azonban a befektetők csak február végétől kezdték el beárazni a várhatóan súlyos gazdasági következmények hatásait. Az esés első köre február közepétől a hónap végéig tartott, és bár március elején jött egy rövidebb megnyugvás, meredek árfolyamemelkedéssel, a neheze azonban még hátra volt, az igazán súlyos napok március 9-től kezdődtek.

Aznap a Dow Jones 7,8 százalékot, vagyis 2014 pontot zuhant, ami pontszámban nézve korábban soha nem látott esést jelentett, utólag azonban már tudjuk, hogy (spoiler!) az az esés március végével már csak a dobogó harmadik fokára elég. A befektetők ugyanis konkrétan szabadultak a részvényektől, a globális eladási hullámban egymás után jöttek a rekordzuhanások: március 16-án újabb rekordot állított be a Dow Jones, aznap 2353 pontot zuhant, vagyis közel 10 százalékot veszített az értékéből, de itt még nem volt vége az esésnek, március 16-án 2997 pontos, 12,9 százalékos pusztító zuhanással a Dow beírta magát a történelemkönyvekbe. Idén március 16 előtt csak egy olyan fekete hétfő volt, amikor a Dow százalékosan nagyobbat esett, mint idén tavasszal, 1987. október 19-én 22,6 százalékot zuhant az index értéke, és az idei még az 1929. október 28-inál is durvább volt, akkor 12,8 százalékot esett a Dow Jones.

Ha pontszámban nézzük, a 10 legnagyobb napi esésből 8, ha százalékosan, akkor pedig a 10-ból 2 idén tavasszal történt a Dow Jones indexben.

Blitzkrieg

Az idén tavasszal lezajlott tőzsdei zuhanás nem csak abból a szempontból volt kiemelkedő, hogy milyen drámai napokkal volt jellemezhető, hanem azzal is, amilyen gyorsan történt meg az esés.

A tőkepiaci definíció szerint 20 százaléknál nagyobb esés esetén beszélhetünk medve piacról,

ekkora esésre idén tavasszal a Dow Jones indexnél 16, az S&P 500-nál 17 kereskedési napra volt szükség.

Bár a tőzsdei zuhanás kezdete és vége piaconként eltérő volt, a vezető amerikai részvényindexekhez igazodva február közepe és március közepe között vizsgálva elképesztő pusztítást okozott a koronavírus a tőzsdéken.

A piaci őrületet jól mutatja, hogy a félelemindexnek is nevezett VIX index értéke történelmi csúcsra, 85 pont fölé ugrott a márciusi pánikban, magasabbra, mint a 2008-as válság alatt.

Értem én, hogy gőzgép, de mi hajtja?

Március közepén elérték a vezető részvényindexek a pánikmélypontokat, onnan pedig – az eséshez hasonlóan – korábban nem látott sebességű és intenzitású rali jött.

Hogy mi hajtotta felfelé a tőzsdéket?

  • A legfontosabb hatása elsősorban a fiskális és monetáris stimulusoknak volt, a 2008 utáni receptet követve a világ kormányai és jegybankjai mindent megtettek azért, hogy a nemzetgazdaságok a koronavírus-járvány és a korlátozó intézkedések keltette sokkból minél hamarabb magukhoz térjenek. Elképesztő likviditás van a rendszerben, ami keresi a helyét, és meg is találta többek között a részvénypiacokon.
  • A jegybankok többek között alacsony kamatokkal vették fel a harcot a járvány negatív hatásaival, ez pedig több csatornán keresztül is pozitívan hat a vállalatok működésére és a részvények árazására, összességében azonban elmondható, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a befektetőknek ki kell mozdulniuk a komfortzónájukból ahhoz, hogy ha érdemi hozamot szeretnének elérni, többek között a részvénypiacokon találják meg ezt a hozamot.
  • A tőzsdéket a rali első szakaszában elsősorban azoknak a vállalatoknak a részvényei húzták, amelyek profitáltak a pandémiából, a nagy technológiai vállalatok, a streamingszolgáltatók, az e-kereskedelmi cégek, az online szolgáltatásokat nyújtó vállalatok stb. bevétele és profitja megugrott a válság alatt, részvényeik árfolyama pedig egyre magasabbra kúszott.
  • A rali következő fázisában, nagyjából november eleje óta pedig ahogy egyre jobb hírek érkeztek a vakcinafejlesztésekkel kapcsolatban, egyre inkább a value részvények, a ciklikus vállalatok papírjai voltak a felülteljesítők, a befektetők elkezdték beárazni, hogy a világgazdaság belátható időn belül elkezd visszatérni a rendes kerékvágásba.
  • Időközben olyan kockázati tényező is kikerült a képből, mint az amerikai elnökválasztás, a kimenetel már ismert, egy kockázattal kevesebb.
  • A kedvező vakcinahírek is segítették az elmúlt hónapokban a tőzsdék emelkedését, világszerte egyre több vállalat jelent meg hatékony és alacsony kockázatú készítménnyel, az oltások pedig már egyre több országban el is kezdődtek, ez is lökést adott a részvénypiacoknak.
  • És az is részvénypiaci emelkedést segítő tényező volt, hogy az időközben igencsak pesszimistává vált elemzői bevétel- és profitvárakozásokat nagy arányban megverték az európai, az amerikai és az ázsiai vállalatok is.

Újabb rekordok

A fordulat az amerikai tőzsdéken március 24-én kezdődött, aznap a Dow Jones 11,4 százalékot, vagy 2113 pontot emelkedett, százalékosan ez volt minden idők negyedik legnagyobb egy napi emelkedése az indexben.

Akkor még kevesen látták előre, de márciusban akkora rali indult, amekkorára még nem volt példa,

  • az S&P 500 például közel 38 százalékot emelkedett a mélypontot követő 50 nap alatt, ez is új rekord,
  • ráadásul a ralinak nyáron még nem volt vége, novemberben meredekséget váltottak a részvénypiacok, 2020 novembere a Dow Jones történetének egyik legjobb hónapja volt, utoljára 1987 januárig kell visszamenni az időben ehhez fogható teljesítményért,
  • az S&P 500 esetében pedig az idei volt minden idők legjobb novembere.

Az S&P 500 a márciusban indult rali után már augusztusban új csúcsra emelkedett, és azóta is tart az emelkedés.

A márciusi mélypont óta a vezető részvényindexek értéke 40-60 százalékot emelkedett.

Jelenleg a vezető amerikai, európai és ázsiai részvényindexek rekordszinten, vagy a történelmi csúcsuk közelében állnak.

Címlapkép: Roscosmos Press OfficeTASS via Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/uzlet/20201222/soha-nem-latott-zuhanas-majd-ritka-nagy-emelkedes-a-tozsdeken-462774