Így forgatja fel az Orbán-kormány radikális lépése a vidéki Magyarországot

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/m/a/g/magyar-videk-videkfejlesztes-kap-424936.jpg
Megosztás/Share

Ömleni fog a vidékre a pénz, de miből?

Nagy horderejű kormánydöntés jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben. Ezek szerint a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2021-2027-re vonatkozó fejlesztési forrásai esetében 80%-ra emeli a kormány a nemzeti önrész arányát. A döntés végrehajtásáért Nagy István agrárminiszter felel, aki ezzel kapcsolatban már közölt is részleteket. Ennek értelmében 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti – fogalmazott. Azt is kiemelte a tárcavezető, hogy így a kormány

a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig.

A Portfolio a tegnapi cikkébe a KAP II. pillérére a 80%-os magyar önrész mellett 4900 milliárd forintos programot kalkulált 2027-ig, valószínűleg túlbecsültük a II. pillér eredeti összegét. Ha a miniszter által elmondott összegből indulunk ki (4.265 milliárdos teljes keret és korábban 17,5% volt a magyar önrész), akkor így nézhet ki a forrásszerkezet megváltoztatása.

A vidékfejlesztési agrárforrások (KAP II. pillér) finanszírozása és annak tervezett változása (mrd Ft)
  uniós rész magyar önrész teljes keret
17,5%-os magyar állami önrész mellett 853 181 1034
80%-os magyar állami önrész mellett 853 3412 4265
különbség 0 3231 3231
Forrás: Portfolio-számítás      

A gazdák tehát a KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül 3231 milliárd forinttal több pénzt kaphatnak 2027-ig, mint a korábbi forgatókönyvek alapján (a nemzeti önrész szinten tartása esetén). A kormányhatározat szerint a 2022-2029-es állami költségvetéseket érinti ez a vidéknek szánt forrásbővítés, de a miniszter szavaiból az olvasható ki, hogy a változás már a 2021-es költségvetésben elindulhat. Ezeknek az alapjaiban új agrárkiadásoknak kell most helyet találnia a kormánynak a következő évekre, ami nem lesz könnyű feladat, hiszen több ezer milliárd forintról van szó (évente kb. 400 milliárd forintról beszélünk), miközben a koronavírus-válságból való kilábalás az eredeti terveknél lassabb (például 2021-ben az eredeti 4,8%-os GDP-növekedés helyett 3,5% jöhet a kormány szerint), várhatóan az évek során további rendkívüli gazdaságvédelmi lépések jönnek, és ráadásul a kormány a költségvetési hiány leszorítására törekszik középtávon.

A kormány mostani döntése azt is jelenti egyúttal, hogy közvetlenül épp a 2022-es parlamenti választások előtti időszaktól kezdődően jöhet egy valóságos pénzeső a vidékre, a gazdák, illetve az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozások számára. Nagy István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormány bizalmat szavazott az érintetteknek. Ezzel kapcsolatban tegnapi cikkünkben azt írtuk, hogy a program megvalósítása nemcsak társadalompolitikai következményekkel jár, hanem politikai előnye is lehet ebből a kormánypártoknak.

Mi is ez a KAP II. pillér?

A KAP második pillérébe tartozó uniós vidékfejlesztési politika célja az Unió vidéki térségeinek támogatása, segítségnyújtás a rendkívül széles skálájú huszonegyedik századi gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások leküzdésében – olvasható az Európai Parlament oldalán. Ez a terület az első pillérhez képest rugalmasabb, ami lehetővé teszi a regionális, nemzeti és helyi hatóságok számára, hogy európai intézkedéscsomag kínálatából választható lehetőségek alapján egyedi hétéves vidékfejlesztési programokat alakítsanak ki. Az első pillérrel ellentétben – amelynek finanszírozását teljes egészében az Unió fedezi – a második pillér programjai egyrészt uniós alapok, másrészt regionális vagy nemzeti források társfinanszírozásából valósulnak meg. A vidékfejlesztési politika végrehajtása a tagállamok (vagy régióik) által kijelölt vidékfejlesztési programok révén történik. A második pillér megvalósítása az egyes tagállamokban rendkívül eltérő módon történik, sőt a tagállamokon belül is nagy eltérések vannak. Az elemzés rendelkezésre álló első elemei azt mutatják, hogy a tagállamok gyakran döntenek úgy, hogy a választott intézkedéseket folyamatosan fenntartják. Az „európai kínálatból” így a tagállamok által legszívesebben választott három intézkedés a tárgyieszköz-beruházás (a teljes közkiadások 23%-a), az agrár-környezetvédelmi és éghajlathoz kapcsolódó intézkedések (17%) és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (16%).

És ez még nem minden

Nagy István azt is kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén

az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére.

A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek- tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.

Összességében úgy értékelte a helyzetet a miniszter, hogy ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre.

Arról külön cikkünkben számoltunk be, hogy megszakítás nélkül folytatódhatnak az uniós agrárkifizetések 2022 végéig, az átmeneti időszakban. A 2023-2027-es időszak agrárkifizetéseit az új KAP keretében osztják ki, amiről tavaly októberben állapodtak meg az uniós tagállamok.

Címlapkép forrása: Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210112/igy-forgatja-fel-az-orban-kormany-radikalis-lepese-a-videki-magyarorszagot-464990