A szakember szerint a tajszám és a betegségek BNO-kódjai alapján egy informatikai végigfuttatásról van szó, egyszerűen be kell állítani azokat a betegségeket, amelyek magasabb rizikócsoportba sorolják az embereket, ilyen az elhízás és a diabétesz is. Az oltást előbb megkapó csoport meghatározásába a háziorvosokat is bevonhatják, akik közelebbről ismerik a betegeket.
Az oltási prioritási sorrend alapján előbb az egészségügyi dolgozókat, majd a szociális intézményben dolgozókat és ellátottakat, utánuk a 60 évnél idősebbeket, majd a rendvédelmi dolgozókat, ezután a 18-59 éves krónikus betegeket, majd a kritikus infrastruktúrában dolgozókat, végül a kockázatos csoportba nem sorolt 18-59 éveseket oltják be, önkéntes alapon.
Címlapkép: Shutterstock