Lássuk mi történt a globalizáció haszonélvezőjeként működő világgal, amelyre rászabadult egy globális fellépést igénylő probléma!
Határokon belül
Minden járványkezelés egyik fő pillére a hatékony kontaktuskutatás. A WHO előírása szerint a hatékony járványkezeléshez a betegség kimutatását követő 3 napon belül a közeli kontaktok legalább 80%-át szükséges megtalálni és karantén alá vonni. Ekkora méretű járvány során ez a legtöbb ország számára kivitelezhetetlen. Többféle stratégia alakult ki ennek megoldására a világban, sok ország digitális adatok követésén keresztül, vagy éppen a fertőzési lánc gócpontjainak felkutatásán keresztül próbálta meg a lehető legtöbb fertőzöttet és kapcsolataikat felderíteni.
A kontaktuskutatás persze egy rendkívül összetett tevékenység, a betegség gyors megállapításához megfelelő labordiagnosztikai háttér kell, a kontaktok kutatásához jól képzett és megfelelő mennyiségű emberi erő, a karantén megfelelő alkalmazásához pedig sok esetben erre kijelölt helyek és ez nem is a teljes lista.
Itt ki is rajzolódik az első tanulság: egy jól működő és erős járványügyi háttér képe, melyet nem könnyű gyorsan felépíteni.
Így, ha megértettük a kontaktuskutatás fontosságát és összetettségét, láthatjuk, hogy egy járvány kezelésének legfőbb fegyvere, ha ismerjük, hogy az hol tart éppen. Ehhez persze folyamatosan újabb és újabb kihívások érkeznek, jó példa erre az éppen zajló mutációk elleni küzdelem. Ám egy jól működő járványügyi háttér egyik fő tulajdonsága a megfelelő elemzőképesség és adaptáció, amely a nem várt helyzetekre is megfelelő válaszokat tud adni. Minden valószínűség szerint az eddig stagnáló brit helyzet elképesztő romlásához a koronavírus egy jobban terjedő variánsának megjelenése vezetett.
Amit minden kétséget kizáróan kijelenthetünk, hogy
azok az országok tudták a járványt határaikon belül jól kezelni, melyek a járvány korai szakaszában, szakmai irányítás mellett, összetett módon léptek fel egy erős és jól működő járványügyi rendszer bevetésével.
Ehhez plusz adalékot jelentett bizonyos helyeken olyan biotechnológiai vállalatok vagy felsőoktatási erőforrások megléte, amelyek laboratóriumi háttérrel vagy labordiagnosztikai reagensekkel tudták ellátni a rendszert. A járvány tehát sok tanulság mellet arra is rávilágított, hogy az erős járványügy és egészségügy, bizonyos biotechnológiai vállalatok és a felsőoktatási kutatóintézetek szakmai közössége komoly stratégiai erőforrást jelent hasonló helyzetben.
Határokon túl
Távolabbról szemlélve az eseményeket, a járványt mindenképpen régiós vagy globális szinten szükséges értelmezni. Nagyon igaz, hogy
ameddig nem kerekedtünk felül mindenhol, addig sehol sem győztünk.
A járványkezelést legnagyobb kudarca a régiós és globális együttműködés elégtelensége. Európára vonatkozóan erre nemrég neves kutatók sora hívta fel a figyelmet egy, a Lancet nevű szakmai lapban közölt írásukban. A szövevényes szálakon egybefont globális gazdaságból egyetlen ország sem képes izolálódni, így a járvány terjedése annak minden aspektusával együtt (járványtagadási mozgalmak, új mutációk terjedése stb.) is csupán országhatárokon átnyúló megoldásokkal fékezhető hatékonyan.
Így a fő megállapítás, hogy a 2020-as évet egyetlen ország sem nyerte meg. Példaként említhető persze néhány sikeresebb (Új-Zéland, Japán, Ausztrália) ország, melyek a határozott korai járványügyi fellépésnek és stratégiai erőforrásaik időben történő bevetésével jó belföldi kezelést tudtak kivitelezni, ám a globális vérkeringésbe történő visszacsatolás még várat magára. Ráadásul ameddig a határokon túl tombol a járvány, folyamatos fenyegetésként fennál a belföldi helyzet romlása is.
A legtöbb ország ugyanakkor a kudarcosabb kategóriába tartozik és ezen a ponton ki kell lépnünk régiós szintre, ismét az európai példával szemléltetve, ugyanis a jelenlegi európai járványhelyzet jól mutatja, hogy amennyiben nincs régiós szintű fellépés és szakmai irányítás, egyetlen ország sem lehet sikeres. Németország, Svájc, Nagy-Britannia mind jó szakmai adottságokkal rendelkező országok, melyeket egy-egy késői vagy hibás döntés, vagy csupán a tény, hogy az európai blokk izolálhatatlan részei folyamatosan a járványügyi krízishelyzet fősodrában tartja őket.
A 21. század határai nem képesek egy járvány megállítására, de az az igazság, hogy a határok sosem voltak képesek erre.
A járvány megmutatta, hogy a hasonló kihívásokat nem lehet nemzeti szinten kezelni, csak nemzetek feletti döntésekkel és cselekvéssel. Ez az ára a modern világrend gazdasági stabilitásának, amit láthatóan könnyedén felrúg egy hasonló fenyegetés. Erős Egészségügyi Világszervezet, erős Európai Járványügyi Hatóság, de legfőképpen erős politikai elköteleződés nélkül az egészségügy és járványügy fejlesztése felé, a jövő járványait nem tudjuk majd jobban kezelni, mint a mostanit.
Üzenetként ugyanazt tudom megfogalmazni a világ politikai döntéshozói felé, melyet a társadalom felé is közvetítünk:
összefogás nélkül nem lehet sikeres a védekezés, az erős és jó szakmai háttérrel rendelkező járványügy fenntartása pedig stratégiai érdek
Ez gazdaságilag is kifizetődő, hiszen egyértelmű összefüggés mutatkozik a sikeres egészségügyi kezelés és mérsékeltebb gazdasági visszaesés közt. Azok az országok amelyek nem sajnálták a pénzt az egészségügyi védekezésre és volt is ehhez szakmai és infrastrukturális tőkéjük, gazdaságilag is kevésbé szenvedik meg a járványt.
Sajnos a jelenkor politikai mechanizmusai nehezen reagálnak hosszútávú problémák megértésére és kihívások kezelésére, jó példa erre a globális klímaválság is. Jó eséllyel a járványok elleni globális védelmi mechanizmusok erősítése is hasonló sorsra jut majd. Remélem nem lesz igazam.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.
Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.
Címlapkép: Getty Images