Végleg elege lett Trumpból a republikánusok erős emberének

https://24.p3k.hu/app/uploads/2021/01/000_1rw768-1024x576.jpg
Megosztás/Share

Mitch McConnell a végsőkig kitartott Donald Trump mellett. Nem barátságból vagy szimpátiából, hanem, mert ez állt érdekében. Az elnökválasztást követő botránykeltés és a Capitolium elleni támadás után azonban betelt a pohár a szenátornál, főként azért, mert Trump viselkedése már a Republikánus Párt anyagi helyzetét is befolyásolja.

Egy hete az amerikai sajtó szinte folyamatosan „breaking news” állapotban van. Azóta, hogy a Donald Trump és szövetségesei által feltüzelt tömeg megtámadta az amerikai törvényhozásnak helyt adó Capitolium épületét, miközben bent a képviselőház tagjai a Joe Biden elnökségét biztosító elektori szavazatok hitelesítéséről voksoltak volna. Az emberéleteket követelő incidens, valamint a háttérben zajló és egyelőre nem csituló koronavírus-járvány mellett azonban mégis volt egy hír, amely egy időre ki tudott emelkedni a többi közül.

A New York Times (NYT) magyar idő szerint kedd késő este arról írt, hogy értesülései szerint Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője is úgy gondolja, hogy Trump a hívei hergelésével elegendő okot szolgáltatott a vádeljárás, az úgynevezett impeachment elindítására. Az NYT értesülését nem sokkal később más sajtótermékek is megerősítették, és ezzel úgy tűnhet, hogy a kongresszus legnagyobb hatalmú republikánusa megküldte a selyemzsinórt Trumpnak. A dolog azonban nem ilyen egyértelmű, mert McConnell azt nem mondta ki nyíltan, hogy támogatja is az impeachmentet, ez pedig döntő lehet a későbbi szavazáson. Ugyanakkor a CNN tudomása szerint a szenátor abban bízik, hogy a vádeljárással el lehetne távolítani Trumpot a Republikánus Párt közeléből.

A pénzgyáros

McConnell neve a magyar olvasók körében kevésbé ismert, mint Trumpé, pedig igen fontos szerepet játszik az amerikai politikában. A 78 éves politikus 2015 óta praktikusan a szenátus  vezetője, mivel azóta adják a republikánusok a szenátorok többségét. Vagyis még Barack Obama idején került erre a posztra, megnehezítve a demokrata párti elnök munkáját. Például azzal, hogy – a többi republikánus szenátorral együtt – megakadályozta az Obama által jelölt bírók kinevezését. McConnell 1985 óta képviseli Kentucky államot a szenátusban, és kimondottan opportunista politikusnak tartják. A New Yorker 2020. áprilisi portréjában a McConnellt 1968 óta ismerő John Yarmuth képviselő azt mondta róla:

Soha nem voltak alapelvei. Ő csak lenni akar valami, de nem akar tenni semmit.

Ez a mondat azonban kicsit félrevezető, mert van valami, amit a szenátor nagyon szeret csinálni, mégpedig a háttérben szervezkedni, és pénzt gyűjteni. A már említett New Yorker-cikkben úgy fogalmaztak, hogy McConnell mesterien kezeli a washingtoni pénzgyárat, és neki köszönhető az, hogy a jelenlegi kampányfinanszírozási rendszerben a milliárdosok és a cégek gyakorlatilag annyit adományoznak, amennyit akarnak. A republikánus tanácsadó, Rick Wilson jellemzése szerint McConnell egy olyan realista, aki mindent megtesz a saját politikai túléléséért, valamint azért, hogy a republikánusok megőrizzék a többségüket a szenátusban. Ezt 2016-ban a Trump melletti kiállás garantálta. A nyolc hónappal ezelőtt megjelent cikk szerint McConnell éles ellentéte Trumpnak, de tudta, hogy ha a kapcsolatuk megromlik, az katasztrofális hatással lenne a szenátus republikánus többsége számára. Végül az összeomlás fordítva zajlott le.

A 2020-as novemberi elnökválasztáson a Republikánus Párt számára csak a jéghegy csúcsát jelentette, hogy Trump vesztett Joe Bidennel szemben. Ugyanilyen csapás volt az, hogy húsz év óta először Arizonában és Georgiában is demokrata jelölt nyert. Utóbbiban ráadásul két szenátori helyért is folyt a verseny, amely nem is dőlt el novemberben – január elején új választást kellett tartani. Trump nem volt hajlandó elismerni az elnökválasztás eredményét, mindenféle bizonyíték nélkül csalás emlegetett, és olyan ellenséges hangulatot teremtett, hogy az georgiai pótválasztáson vissza is ütött: mindkét szenátori helyet a demokraták nyerték meg. Ezzel a szenátusban 50-50 fő lett a két párt képviselőinek száma, de ilyenkor az alelnök szava dönt, aki január 20-tól a demokrata Kamala Harris lesz.

Az utolsó csepp

Mitch McConnell tehát hiába tartott ki éveken keresztül Trump mellett úgy, hogy privátban – a New Yorker szerint – őrültnek tartotta, és azt mondta, hogy ki nem állhatja, mégis elvesztette a szenátust. A neokonzervatív politikai elemző, Bill Kristol úgy írta le McConnellt, hogy „ő egy meglehetősen konvencionális republikánus, aki úgy döntött, hogy Trumppal tart, és amennyire csak lehet, kihasználja a helyzetet”. A sorozatos választási vereségek azonban ráébreszthették a szenátort arra, hogy az elnök közelsége egyre veszélyesebb a saját helyzetére nézve, ráadásul a kapcsolatuk is megromlott, december 15-e óta nem beszéltek egymással.

Kevin Dietsch-Pool / Getty Images / AFP

Két további ok pedig csak mélyítette a köztük tátongó szakadékot. Az egyik a Capitolium elleni támadás, amellyel a még mindig csalást emlegető Trump-hívők McConnell szerint a kongresszus munkáját próbálták akadályozni.

A nemzetünket pont azért alapították, hogy az amerikai emberek szabad választása alakítsa a kormányzást, és határozza meg a jövőt

– ítélte el a szenátor a történteket. Felesége, Elaine Chao közlekedési miniszter január 7-én lemondott posztjáról, az előző napi eseményekre hivatkozva.

A másik feltételezett ok ennél kevésbé magasztosabb, de lehet, hogy McConnellnek az fájt jobban, ez pedig az adományozók visszalépése. Január 11-ig tíz nagy cég jelentette be, hogy valamilyen formában visszatartja a republikánusoknak nyújtott pénzadományokat, köztük a Hallmark, a MasterCard és az American Express. Egyes cégek teljes mértékben elzárták a pénzcsapot, mások csak azoknak a republikánus törvényhozóknak nem adnak támogatást, akik ellenezték az elektori szavazatok elfogadását. A Politico elemzése szerint a 2018-as időközi választáson a cégek összesen 185 millió dollárt fordítottak a republikánus jelöltek kampányára, ebből 8,6 millió dollár annak a nyolc szenátornak ment, aki nem voltak hajlandó elismerni a 2020-as elnökválasztás eredményét.

Kettészakadhat a párt

A céges támogatások elmaradása igen érzékenyen érintheti a Republikánus Párt kasszáját, ami a két év múlva esedékes következő időközi választást is befolyásolhatja, hiszen kevesebb pénzből kisebb kampányra futja. Arról nem is beszélve, hogy a pénzgyűjtésben jeleskedő McConnell büszkeségét is sérti a cégek távolmaradása, így logikus lépésnek tűnhet az egész botrány középpontjában álló Trump „kiátkozása”. Ez az impeachmenttel sikerülhet is, ha csak egy másik vonalon nem szakad közben ketté a párt.

Azt, hogy a republikánusok mennyire nem tudnak egységesen mit kezdeni Donald Trumppal, jól mutatja, hogy a tagok mennyire másképp reagáltak az eseményekre. A Capitoliumban történtek után két nappal a konzervatívok újra megválasztották a pártelnöki címnek megfelelő pozícióba Ronna McDanielt, Trump egyik legfőbb szövetségesét. A Floridában rendezett pártkongresszuson pedig felhívták a leköszönő elnököt, és úgy ünnepeltek, mintha mi sem történt volna.

Trumpnak a capitoliumi politikusok között is akadnak támogatói. Az egyik frissen megválasztott képviselő, a fegyverimádó és Qanon-hívő Lauren Boebert a támadás során szándékosan közvetítette a Twitteren, hogy éppen hol vannak és mi történik, holott a biztonságiak mindenkit felszólítottak, hogy ne tegyék, mert ezzel a támadóknak segítenek. Boebert és egy másik képviselő, Marjory Taylor-Greene a függetlenségi háborúhoz hasonlította a történteket, Mo Brooks pedig a támadást megelőző tüntetésen azt kérdezte a tömegtől, hogy hajlandók-e bármit megtenni Amerikáért. Josh Hawley szenátor a Capitoliumnál integetéssel biztatta a tömeget, és tagja volt annak a 147 republikánus törvényhozónak, aki azután is a választási eredmény megsemmisítésére szavazott, hogy menekülnie kellett a fellázadt tömeg elől.

Vannak azonban olyan republikánus képviselők, akik McConnellnél is határozottabban ítélték el Trumpot. John Katko volt az első, aki kedden bejelentette, hogy a támogatni fogja az impeachmentet, mert úgy véli, az elnöknek megkerülhetetlen szerepe volt a Capitolium elleni támadásban azzal, hogy minden alapot nélkülöző elméleteket terjesztett a választás elcsalásáról. Nem sokkal később Liz Cheney, az egykori alelnök, Dick Cheney lánya, egyben az egyik vezető képviselőházi republikánus is a vádeljárás támogatása mellett állt ki, majd őt követte Adam Kinzinger, Fred Upton és Jaime Herrera Beutler. Az ő nyilvános kiállásuk már nagy előrelépés az előző impeachmenthez képest, amikor a konzervatívok egységesen nemmel szavaztak.

Ég veled, Donald?

A képviselőházban szerdán szavaznak az impeachment megkezdéséről, és ott minden bizonnyal zöld utat kap, ezután kerülhet át az ügy a szenátusba, ahol azonban egyelőre – a georgiai szenátorok beiktatásáig – a republikánusok vannak többségben. A folyamatot bonyolítja, hogy elvileg McConnell legközelebb január 19-re hívta össze a szenátorokat, ez pedig nem ad elég időt arra, hogy még azelőtt döntsenek Trump sorsáról, hogy lejárna a hivatali ideje. Egyes szakértők szerint ez nem gond, mert ha maga az eljárás elindul, akkor nem számít, hogy a vádeljárás alatt álló politikus közben távozott a hivatalából. Az impeachment megszavazása ugyanis nem csak azt jelenti, hogy az elnököt eltávolítják, hanem azt is, hogy megtilthatják neki a későbbi politikai szerepvállalást, vagy megfoszthatják az egykori elnököknek járó juttatásoktól, például az elnöki nyugdíjtól. Ehhez viszont az kell, hogy a százból 67 szenátor támogassa a javaslatot, vagyis az ötven demokrata mellett még 17 republikánus.

Ez egyelőre nagy feladatnak tűnik, de ha a nagyfőnök, Mitch McConnell úgy dönt, hogy tényleg el akarja távolítani Trumpot, akkor minden bizonnyal több szenátort maga mellé tud állítani. Az mindenesetre beszédes, hogy a korábbi impeachmenttel ellentétben McConnell most nem folytat kampányt a vádeljárással szemben, és a szenátorokra bízza a döntést. Nem kétséges, hogy a veterán szenátor a párt és Trump közül mindig a pártot választja majd.

Megosztás/Share

Forrás: https://24.hu/kulfold/2021/01/13/capitolium-mitch-mcconnell-donald-trump-republikanusok-elnokvalasztas/