20 millió embert is el tudna látni a magyar mezőgazdaság, ha levegőhöz jutna

https://24.p3k.hu/app/uploads/2021/01/d__vg20201022040-1024x576.jpg
Megosztás/Share

„Ideje megkezdeni az érdemi felzárkózást a többiekhez. A rendszerváltás után óriási terhelést kapott a magyar élelmiszergazdaság, benne a vidék is. Beértük azzal, hogy agrárbéke van, jó az ellátás, megindult az export. Számos kérdésben azonban lemaradtunk, nem csak a versenytársakhoz, hanem még az útitársakhoz képest is. Az agrárium nem került a gazdaságpolitika homlokterébe, a felzárkózás szándéka talán most majd megérik” – mondta Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi főigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) évindító beszélgetésén, amelyen a meghívottak a magyar agrárium 2021-es kilátásait vizsgálták meg.

A MKT ennél jobb időpontot nem nagyon találhatott volna beszélgetésnek: Lázár János a múlt héten azt javasolta, hogy a magyar kormány sokkal nagyobb önrésszel támogassa a vidékfejlesztést. Néhány nappal később, e hét hétfőn, egy Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározatból derült ki, hogy jelentősen felkavarodik a magyar mezőgazdaság állónak tűnő vize: a kormányhatározat célként a vidék megújítását tűzte ki célul, ehhez pedig elképesztő összegeket biztosít. A 2022-es költségvetést már úgy kell tervezni, hogy a jelenlegi 15 százalékosról 80 százalékosra emeljék a nemzeti társfinanszírozást a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében. A Portfolio számításai szerint ez azt jelenti, hogy csaknem megnégyszereződik a vidékfejlesztési forrás kerete: 180 milliárd helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát a többlet magyar állami kifizetés több évre elosztva összesen körülbelül 3800 milliárd forint lehet. Hogy ez a pénz pontosan mely szereplőkhöz kerülne, azt egyelőre nem lehet tudni.

A beszélgetésen elhangzottak szerint a bőkezűbb költségvetési segítségre nagy szükség van. Udovecz Gábor az agrárium lemaradásának okát a több évtizede tartó alulfinanszírozottságban látja: a szükségletekhez képest nem jutott elég pénz az öntözésre, a kiskereskedelem és a feldolgozás fejlesztésére, az állettenyésztésre,

pedig ma is úgy látjuk, hogy minimum 20 millió ember ellátására képesek vagyunk.

A szakember szerint Magyarországon – ellentétben más országokkal – nem vált evidenssé, hogy termékpályákban kell gondolkodni: korszerű élelmiszeripar nélkül nincsen versenyképes mezőgazdaság és viszont, a források felhasználása azonban nem segítette ezt.

Czeglédi Zsolt / MTI

Mögülünk indultak, leelőztek minket

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi igazgatója egy kutatási anyaghoz készült benchmark-elemzés eredményét ismertette. A szakemberek a világszínvonalat képviselő, jól szervezett élelmiszerláncokkal rendelkező, intenzív technológiákat alkalmazó, disztribúciós központként működő Hollandiához, a „mögülünk indult”, de minket leelőző Lengyelországhoz és a szomszédos, körülbelül azonos kulturális háttérrel rendelkező, környezetfókuszú Ausztriához hasonlították Magyarország agrárgazdaságát. A magyar agrárium jelentős lemaradását két indikátor említésével mutatta be Kapronczai István:

  • Bruttó termelési érték tekintetében nem állunk jól: míg Hollandia egy hektár földdel átlagosan 16 ezer eurót állít elő, Magyarország mindössze 1500 eurót. Jelentősen elmaradunk Lengyelország és Ausztria eredményeitől is, előbbi hektáronként 1700, utóbbi 2500 eurós átlagos értéket termel. Ráadásul a három vizsgált ország 2004 óta sokkal nagyobb mértékben növelte termelési értékét, mint Magyarország.
  • A tőkeellátottságra sem húzhatjuk ki magunkat a kutatás szerint. Hollandia átlagos eszközértéke hektáronként 22 ezer euró, Lengyelországé 4500 euró, Ausztriáé pedig hektáronként 12 ezer euró. Magyarországon ez az érték hektáronként 3000 euró (A föld ára országonként változó, ezért ezt az értéket kivették a számításból.)

Kapronczai István szerint a célnak – amely jó eséllyel sohasem elérhető – Hollandiának kellene lennie, figyelembe véve az osztrák tapasztalatokat és így ismét megelőzhetnénk Lengyelországot.

A szakember szerint a koronavírus-járvány közép és hosszú távon jót tett az agrárgazdaságnak, mert ugyan voltak kockázati elemek, de

segítette a politikát rádöbbenteni arra, hogy az élelmiszer-termelés nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági szempontból is fontos stratégiai ágazat.

A szakember szerint a járványhelyzet azt is megmutatta, hogy az élelmiszeripar sokkal válságállóbb, a járvány hatása sokkal kisebb, mint például a kedvezőtlen időjárásé, a növénybetegségeké, a mezőgazdasági szereplők „erősebb hatásokhoz vannak szokva”. Kapronczai István úgy véli, 2021 legfontosabb kérdése az lesz, hogy milyen döntések születnek a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusra vonatkozóan. Az elkövetkező évtizedek legjelentősebb megoldandó feladata, hogy úgy kell többet termelni, hogy ösztönözni kell a zöldebb gazdálkodásra, ez a két cél pedig nem feltétlenül összeegyeztethető.

Ebben nem akarjuk megállítani Brüsszelt, sőt

A hétfőn megjelent kormányhatározat nagy esély, amely a közös agrárpolitika kialakításába illeszkedik – erről beszélt Vajda László Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke, a MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának alelnöke. Bár a 2021-2027-es időszakra megvan az uniós költségvetési megállapodás (illetve az egyes országoknak és egyes területekre jutó összegek), közös agrárpolitika még nincsen, ez pedig egy furcsa helyzetet eredményezett. 2021 és 2022 átmeneti időszak lesz: a 2014-2020-as időszak szabályrendszere lesz érvényben, azonban az uniós források tekintetében már élni fog az új pénzügyi megállapodás, amely a korábbiakhoz képest alacsonyabb összegekről szól. Az uniós forrásokhoz, ahhoz, hogy az új közös agrárpolitika lehetőségeit kihasználhassuk, Magyarországnak egy stratégiai tervet kell készítenie. 2023 januárjában minden bizonnyal indul az új, közös agrárpolitika, ebből pedig logikusan az következik, hogy Magyarországnak még idén be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz a nemzeti stratégiai tervet. Vajda László szerint a stratégia elkészítésében fontos tényező a hétfőn megjelent kormányhatározat.

A tavalyi év nem várt próbáit – a koronavíruson túl az afrikai sertéspestissel és a madárinfluenzával is szembe kellett nézni – a magyar agrárszektor kiállta Dr. Zöldréti Attila, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának elnöke szerint, azonban a jövő sem lesz zökkenőmentes. A magyar agráriumra is hatással lesz a Brexit, illetve a novemberben tető alá hozott Ázsia-Csendes-óceáni régió szabadkereskedelmi szerződés, amely a világ GDP-jének 30 százalékát érinti – vetítette előre.

Megosztás/Share

Forrás: https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/14/20-millio-embert-is-el-tudna-latni-a-magyar-mezogazdasag-ha-levegohoz-jutna/