Ezért megy ilyen lassan az oltás az Európai Unióban

https://24.p3k.hu/app/uploads/2021/01/dbzol20210109009-1024x576.jpg
Megosztás/Share

Óriási különbségek vannak az egyes vakcinák előállítási költségei és az áraik között, de amikor az EU megkötötte a nagy közös üzletet, még nem lehetett tudni, melyik oltóanyag készül el előbb. Most mindenki arra vár, hogy az olcsó vakcina is engedélyt kapjon. Addig igazán csak Németország lesz hatékony az oltásban.

2020. december 27-ét olyan jelentőségű napnak szánták az Európai Unió történetében, mint a normandiai partraszállást, pont ezért kapott már eleve történelmi nevet. Az Európai Bizottság nagyon szerette volna, ha a közös uniós, koronavírus elleni oltási program startjának napját V-napnak hívják. Ezzel csak egy probléma van: nem azon a napon kezdtek el oltani az unióban.

Hiába igyekezett megszervezni az Európai Bizottság az oltás közös elkezdését, három tagország már december 26-án, szombaton elkezdte beadni az oltásokat: Magyarország, Szlovákia és Németország. A bizottság ennek ellenére is sikernek tartja a közös oltás elkezdését, amit most már inkább V-hétvégeként emlegetnek.

Koszticsák Szilárd / MTI Szlávik János elsőként beoltja Kertész Adrienne osztályvezető főorvost a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 26-án.

A három tagország magyarázata egyébként nagyjából az volt, hogy ha már megkapták a vakcinákat, egyetlen nap várakozás is életeket veszélyeztetett volna. Ez alapvetően igaz, bár mindhárom ország olyan kevés vakcinát kapott, hogy a gyakorlatban tényleg nem sok minden múlt volna azon az egyetlen napon.

Átoltottság

Az Európai Unió azóta sem áll igazán jól a vakcinák beadásával. Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és az Egyesült Államok is sokkal több embert oltott már be a koronavírus ellen, bár mindegyik országban speciális motivációk és problémák sürgetik az oltás pörgetését. Izraelben hónapokon belül választások lesznek, ami erősebb politikai motivációt adhat a vakcinák beadására, az Egyesült Államokban pedig hiába oltottak be eddig sok embert, ha messze nincs elég vakcina ahhoz, hogy az egész országot beoltsák.

Az EU jelenleg ettől jóval el van maradva, és ahogy az ilyen helyzetekben logikus, el is kezdődött a politikai harc a bizottság és a tagállamok között, hogy kinek a hibája az oltások lassú menete. A tagországok szerint az Európai Bizottságé, a bizottság szerint a tagországoké.

Egyébként – ahogy a bizottság is elismerte – önmagában példa értékű az, hogy egy ilyen helyzetben az unió tagországai képesek voltak közösen vakcinákat vásárolni, és nem tagországonként kezdtek alkudozni, ahogy a járvány elején tették a védőfelszereléseknek, például a maszkoknak a vásárlásakor. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az EU és a tagországok is tanultak a sertésinfluenza 2009-es kezeléséből, amikor a nagy gyógyszergyárak egymás ellen játszották ki a tagországokat, hogy minél magasabb áron adják el a vakcinákat. Ezúttal sikerült viszonylag jó üzletet kötni, bár ezt is csak véletlenül tudjuk.

Pénz

Az EU és a gyógyszergyárak közötti megállapodás minden részlete titkos. A tagországok természetesen tudnak róla, többen a tárgyalásokon is részt vettek, és minden üzletre rá kellett bólintania az összes tagországnak. Azt, hogy mennyit fizet az unió a vakcinákért, csak onnan tudjuk, hogy egy belga politikus véletlenül kiposztolta Twitterre, igaz, gyorsan törölte is onnan.

Az árak nagyon tanulságosak. Az EU a legtöbbet a két mRNS-alapú új vakcináért fizet, és pont ez a két vakcina az, amelyet már jóváhagytak használatra az unión belül. A Pfizer/BioNTech vakcinájából 12 euróba, a Moderna vakcinájából 18 euróba kerül egy adag. Ennél jóval olcsóbb az AstraZeneca adenovírus alapú oxfordi vakcinája, amelyből kevesebb mint két euróba kerül egyetlen adag.

A vakcinákból még viszonylag kevés jutott el a tagállamokba, ami részben annak a következménye, hogy az EU összesen hat gyártóval szerződött, de a vakcinák közül eddig csak kettőt engedélyeztek. Ezek közül pedig mostanáig egyedül a Pfizer tudott jelentős mennyiséget legyártani.

Czeglédi Zsolt / MTI A Pfizer-BioNTech vakcinái a Debreceni Egyetem Klinikai Gyógyszertárában.

A vakcinák gyártása és működése között is jelentős különbség van. A Pfizer és a Moderna teljesen új, áttörést jelentő technológiával dolgozik, amely nagyjából úgy működik, hogy az emberi testet veszi rá arra, hogy saját maga termelje ki a vírus proteinjét, amelyre ellenreakciót tud adni. Az AstraZeneca vakcinájának gyártása hagyományosabb, bár az előállítása legalább ilyen forradalmi volt. A különbség, hogy előbbi gyártása kémiai, utóbbi biológiai úton történik, márpedig a biológiai sokkal több időt vesz igénybe.

Logisztika

A modern vakcinák előállítása a korábbiakhoz képest sokkal drágább, ugyanakkor jóval gyorsabb, viszont ezek nehezebben tárolhatók. A Pfizer vakcinája például csak mínusz hetven fokon marad stabil, ezért szárazjéggel együtt lehet szállítani és tárolni, sima hűtőben csupán öt napig marad felhasználható. A Moderna vakcinája ezt elvileg orvosolta, hiszen egyszerű hűtőben is tárolható, viszont drágább, és egyelőre jóval kevesebbet tudnak belőle gyártani, mint a Pfizerből.

Amikor ezeket a vakcinákat előre megvette az Európai Bizottság, még nem lehetett pontosan tudni, mennyire működnek majd jól, pont emiatt szerződtek hat különböző céggel. Az mRNS-alapú vakcinák sikerében kevesen bíztak, abban pedig még kevesebben, hogy ilyen komoly hatásfokkal működnek.

A hatékonyság egyébként szintén érdekes kérdés. A két mRNS alapú vakcina gyártója 90 százalék feletti hatásfokot jelentett, az AstraZeneca pedig valamivel 60 százalék felettit. Az eltérés a gyártó szerint a mérési módszertan különbözőségéből ered, és még a 60 százalékos eredmény is messze jobb a hagyományos influenzaoltások 50 százalék körüli eredményénél. Ráadásul az AstraZeneca-vakcina esetében történt egy érdekes kísérlet is, ugyanis a tesztekben résztvevők egy részét csak fél adag vakcinával oltották be egy gyártási probléma miatt, ám ennél a csoportnál is 90 százalék feletti hatásfokot mutattak ki.

Az egyik probléma az európai uniós átoltottsággal az, hogy az EU engedélyezésért felelős ügynöksége alaposabb és bürokratikusabb, mint mondjuk az Egyesült Királyságé, és lassabban hagyja jóvá az egyes vakcinákat. Valójában a jelenlegi állapotok szerint az oxfordi az egyetlen olyan vakcina – a már jóváhagyott kettő mellett –, amelyekből az EU is vásárolt, és amelynek komoly esélye lehet a jóváhagyásra a közeljövőben. Ezt viszont akkor még nem lehetett tudni, amikor az EU megkötötte a közös üzleteket.

Külön megállapodások

Az Európai Bizottság szerint nem is az a baj, hogy nem vettek elég vakcinát, sőt, még azoktól a gyártóktól is eleget vettek, amelyeknek már jóváhagyták a vakcinájukat. Szerintük a probléma az, hogy a gyártók nem tudnak eleget gyártani a vakcinákból, a tagországok pedig nem tudják elég gyorsan megoldani az oltásokat, leginkább a miatt, hogy a Pfizer nehezen kezelhető, szuperhidegben tartandó vakcinájából van egyelőre a legtöbb.

Czeglédi Zsolt / MTI Bíró Krisztina szakgyógyszerész hűtőbe teszi a koronavírus elleni oltóanyagot.

Ráadásul hiába voltak a németek a legharsányabb szónokai annak, hogy az EU közösen vegyen vakcinákat, ők megszegték az ezzel kapcsolatos megállapodást. Németország a közös uniós dealből számára allokált vakcinákon felül még 30 millió adag Pfizer-vakcinát vásárolt, amiért az unión belül számon is kérték. A németek azzal védekeztek, hogy ők tiszteletben tartják a közös dealt, mert a további vakcinákat csak a mostani megállapodás leszállítása után kezdik majd el gyártani. Csakhogy a németek a mostani megállapodáson belül is üzletelnek, mert rengeteg olyan Pfizer-vakcinát vásárolnak fel pluszban, amelyeket az EU már megvett, de a tagországok nem foglaltak le előre.

Ezt azért tudják megtenni, mert sok tagország arra játszott, hogy az oxfordi vakcina készülhet el először, és mivel ez lesz a legolcsóbb, ezért ebből vásároltak be alaposan. A Pfizer sikere és az AstraZeneca problémái viszont felülírták ezt, Németországnak pedig van annyi gazdasági tartaléka, hogy elkezdte felvásárolni az allokált, de még le nem foglalt vakcinákat a többi tagállamtól, amelyek egy része még mindig bízik az oxfordi vakcina elérhetőségében.

A németek eleve csak úgy tudták megkötni a saját külön üzletüket, hogy Németország azt szerette volna, ha szeptemberben az EU közösen vásárol még száz millió adagot a Pfizertől, de a többi tagország nagyon drágának találta az üzletet, ezért nem mentek bele. Így köthetett különalkut Németország, és a nagy német fogadás az mRNS-alapú vakcinákra most térülhet meg.

Megosztás/Share

Forrás: https://24.hu/belfold/2021/01/14/europai-unio-oltas-atoltottsag-vakcina/