Rekordot dönthet a magyar gázfogyasztás a nagy hideg és a járvány miatt

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/g/e/t/gettyimages-633586888-431664.jpg
Megosztás/Share

Amint arról beszámoltunk, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése szerint pénteken és szombaton hajnalban akár -20 Celsius-fokig, nappal -8, -9 fokig süllyedhet a hőmérséklet, így ez az időszak lesz az idei tél eddigi leghidegebb periódusa. A mostani hidegbetörés más országokat még súlyosabban érint, ahogyan az az OMSZ-nek a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készült e heti prognózisa is mutatja.

A földgázfelhasználás alakulását ugyan nem csupán a külső hőmérséklet határozza meg, de azzal erősen összefügg. Hosszabb távon befolyásolja a fogyasztást a különféle fűtési formák részarányának változása, így például a 2008-as gazdasági válság hatására számos, addig gázzal fűtő háztartás fatüzelésre váltott, majd az utóbbi években közülük sokan visszaváltottak a gázra. A villamos energia fűtési célú felhasználásának bővülése ugyanakkor – , amit a hőszivattyúk terjedése is magyaráz – kettős hatással van a gázfogyasztásra, mivel a gázerőművek súlya az áramtermelésben is jelentős, különösen a borongós, napenergia-szegény téli napokon. Mindemellett a fogyasztásban egy heti ciklikusság is megfigyelhető, mivel a hétvégék alacsonyabb gazdasági aktivitása a hétköznapokénál kisebb gázigényt von maga után.

Az idei tél eddigi legmagasabb napi országos földgáz-felhasználási értékét január 18-án regisztrálták, 62 millió köbmétert meghaladó mennyiséggel. Ez az elmúlt szűk évtizedet tekintve is a magasabb értékek közé tartozik, a fogyasztás ezen az időtávon csak 2017 januárjában közelítette meg a 70 millió köbméteres szintet – amint az a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból kiderül. De ez sem közelíti meg a csaknem pontosan 16 évvel ezelőtti, 2005. február 9-én feljegyzett 89,5 millió köbméteres történelmi rekordot. Az a hónap a(z akkor) megszokottnál lényegesen hidegebb volt, a havi középhőmérséklet 3,6°C-kal maradt el a normálértéktől.

Az éghajlat változása miatt az utóbbi évek telei jellemzően enyhe, tavaszias hőmérsékleti értékekkel jártak Magyarországon is, az általunk vizsgált szűk évtizedes távon visszapillantva megállapítható, hogy a napi középhőmérséklet mindössze két rövidebb periódusban süllyedt -10 fok alá, 2012 februárjában és 2017 januárjában. A fűtési szokások azóta bekövetkezett változásai miatt azonban csak utóbbi, egész pontosan 2017. január 10-i, napi -10,8 fokos középhőmérséklet hozott kiemelkedő, 69,79 millió köbméteres gázfogyasztást.

A 2020/2021-es tél ezzel együtt eddig meglehetősen enyhe, tavaszias volt; a messze legalacsonyabb középhőmérsékletű időszak január 17-18. volt, -4,625, illetve -4 fokos napi középhőmérséklettel – ami ugye egyben az idei országos gázfelhasználási csúccsal is egybeesik.

A meteorológiai előrejelzés szerint most, február közepe felé a 2017. januárinál is hidegebb lehet, ezt is figyelembe véve pedig nem lenne meglepő, ha a napokban jócskán 70 milliárd köbméter fölé emelkedne Magyarország földgázfogyasztása. Ezt valószínűsíti az is, hogy a koronavírus-járvány miatt az otthoni energiafelhasználás magasabb, mint ilyenkor lenni szokott, miközben a nem teltházzal üzemelő irodaházak és egyéb gazdasági ingatlanok fűtési és általános energiaigénye nem csökkent érdemben.

Idén télen eddig mindösszesen 2,86 milliárd köbméter földgázt használt fel az ország, így ha a mostani hideg időszak nem húzódik el, még akár az elmúlt évek egyik legalacsonyabb gázfogyasztását is hozhatja a 2020/21-es tél. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mostani, várhatóan rövid hideg időszak önmagában nem idézi majd elő a gázszámla emelkedését.

Magyarország gázellátása ugyanakkor a fogyasztás megugrása mellett is biztosított. A hazai gáztárolókban még mindig több mint 4 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre, ami ugyan kisebb, mint a 2020-as fűtési (kitárolási) időszak végén regisztrált 4,38 milliárd köbméter, azonban így is magasabb, mint az időszak sokévi átlaga, és nagyjából elegendő lenne a teljes téli gázigény fedezésére.

Az idei fűtési szezon hivatalos kezdetén, az úgynevezett betárolási időszak végén, október 15-én 6,4 milliárd köbméter gáz volt a magyarországi tárolókban, megközelítve az egy évvel korábbi, történelmi rekord 6,45 milliárd köbméteres mennyiséget. A 2019/20-as fűtési szezonnal szemben, amikor is a hazai ellátás jelentős részben az akkor olcsó importból valósult meg, az idei télen jóval nagyobb szerepet kaptak a gáztárolók. Ennek oka az, hogy a nyugat-, dél- és észak-európai piacokon elérhető cseppfolyósított földgáz (LNG) kínálata drasztikusan visszaesett, nagyrészt Ázsia elszívó hatása következtében, régiónkban pedig korábban sem volt számottevő LNG-forrás. A túlkínálat eltűnése a piaci árak megugrását idézte elő, ezért szerte Európában a tárolókból történő ellátás került előtérbe. Ráadásul, az emelkedő ártrendet érzékelve az orosz állami gázmonopólium Gazprom csak a tárolói többletek felhasználása után kezdte növelni szállítmányait, biztosítva a piaci igényeket.

Mindennek hatására a korábbi években az enyhe időjárás, a túlkínálat és az alacsony árak hatására kialakult magas nyugat-európai tárolói készletek (melynek jelentős része orosz tulajdonú földgáz volt) jóval alacsonyabb szintre kerültek.

Csökkenő orosz gázimport

A hazai ellátást tehát a tárolók mellett a nemzetközi hálózathoz egyre több ponton csatlakozó magyar gázinfrastruktúra is biztosítja. Magyarországon nem volt fennakadás vagy probléma az import beszállítása kapcsán – közölte érdeklődésünkre a MEKH, hozzátéve, hogy ha volt is mennyiségi ingadozás, az a hazai kereskedők forrásbehívási döntéseinek következménye volt. Az év eleje óta a magyar ellátás új útvonallal és lehetséges forrásokkal gazdagodott a horvát LNG-terminál üzembe állásával, ami az egyelőre innen remélhető szállítmányok viszonylag kisebb mennyisége ellenére is javítja az oroszokkal szembeni magyar alkupozíciót. Ezzel együtt még jó ideig az orosz forrás súlya lesz a legnagyobb a magyar gázellátásban. Az ígéretek szerint hamarosan, 2021 októberében elkészül a Török Áramlat Magyarországot is elérő, évi 6 milliárd köbméteres szállítási kapacitású leágazása, amely a jövőben az ország első számú gázellátási útvonallá válhat az ukrán tranzitútvonal helyébe lépve. A vezetékkel ugyanakkor Magyarország számára elérhetővé válik az a transzadriai vezeték is, amelyen például Azerbajdzsánból is érkezik majd gáz Európába.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter januári moszkvai tárgyalásait követően jelentette be, politikai megállapodás született arról, hogy a 26 éve megkötött magyar-orosz hosszú távú szerződés októberi lejárta után is folytatódik a gázszállítás Magyarországra. Mint az MTI tudósítása szerint fogalmazott, ennek technikai, mennyiségi és árbeli vonatkozásairól a Gazpromnak az érintett magyar vállalatokkal kell megegyeznie. Az idén az oroszoktól importálandó mennyiségről egyelőre hivatalos magyar tájékoztatás nem jelent meg, de az Enerdata független információs és tanácsadó cég ugyanakkor már tudni véli, hogy

Magyarország a tavalyi 8,6 milliárd köbmétert követően idén 18 százalékkal kevesebb, 6,2 milliárd köbméter földgázt vásárol a Gazpromtól.

A csökkenést nem csak a korábbi években 10 milliárd köbméter körüli magyar gázigény várható csökkenése, de az új belépő alternatív források szerepének erősödése is indokolhatja, míg a fennmaradó részt saját, belföldi termelés biztosítja.

Címlapkép: Alexander ShcherbakTASS via Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210213/rekordot-donthet-a-magyar-gazfogyasztas-a-nagy-hideg-es-a-jarvany-miatt-469468