És akkor megtudtuk, mennyire gazdagok a magyar szegények

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=f1835092-ca07-4365-803d-33f093f11587
Megosztás/Share

Régóta vita tárgya, hogy akkor most milyen is az életminőség Magyarországon, főleg ha visegrádi országokkal vagy a szomszédainkkal hasonlítjuk össze. Ilyen esetekben mindig támpontot jelenthetnek az Eurostat statisztikái: az uniós statisztikai hivatal pedig most azt közölte, hogy Bulgária után Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér az Európai Unióban.

Igaz, mivel későn döntöttek az idei magyar minimálbérről, ezért a statisztikában a régebbi adat jelent meg, nem a 4 százalékkal emelt érték. Ám ha ezt hozzáadjuk, akkor is csak annyit kapunk, hogy a magyar minimálbér euróban számolva beérte a románt.

A meglehetősen rossz adat azonban nem zavarta az MNB-t abban, hogy feltárja a magyar válságkezelés sikerének alapjait. Ez szerintük főként négy pontban foglalható össze:

  • A lakosság sok hitelt vett fel.
  • A vállalatok sok hitelt vettek fel.
  • A lakosság és a vállalatok elcsúsztatták a meglévő hiteleik törlesztését.
  • A jegybank nyomtatott és a gazdaságba öntött több ezer milliárd forintot.

A jegybank friss jelentésében azt is írja, hogy a hazai GDP 2020-ban várhatóan 5,0-5,5 százalékos mértékben zsugorodott. Először Orbán Viktor miniszterelnök ejtette el, hogy a 2020-as gazdasági visszaesés közelebb lehet az 5 százalékoshoz, mint a korábban várt 6-hoz. Ezt az Európai Bizottság is megerősítette, amely téli gazdasági előrejelzésében 5,3 százalékra tette a visszaesés mértékét.

Miért kullog ennyire hátul a magyar minimálbér?


A jövőbeli növekedéshez természetesen az is kellene, hogy az EU-tól zavartalanul jöhessenek az eurómilliárdok, ám a Reuters arról írt a hét elején, hogy addig nem adna uniós pénzt Brüsszel, amíg a kormány nem számolja fel a korrupciót. A közbeszerzési eljárásokban a verseny gyakorlatilag elégtelen – szólt a lap által idézett az egyik indok, majd arról is írtak, hogy az Európai Bizottság konkrét jogszabálymódosításokra tett indítványt.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy nappal később cáfolt, mondván a kormány semmilyen, sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kapott a brüsszeli testülettől a közbeszerzések ügyében. Ezt megerősítette az EUrologusnak a Bizottság is, ám ettől még a probléma valós, hiszen a magyarországi közbeszerzési rendszer hosszú ideje az Európai Bizottság bírálatának kereszttüzében áll. Legutóbbi országspecifikus ajánlásukban úgy fogalmaztak, hogy „az elmúlt években javult a közbeszerzési rendszer, de a versenyt továbbra is több tényező akadályozza. Idetartozik például a korlátozottan nyilvános eljárások alkalmazása és a pályáztatási eljárások során rendszeresen előforduló szabálytalanságok, amelyek különösen a nem megfelelő kiválasztási és odaítélési szempontokhoz, valamint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz kapcsolódnak.”

© AFP/NURPHOTO/NICOLAS ECONOMOU

Bár a kormány szinte állandó harcban áll “Brüsszellel”, egy friss felmérés szerint a magyarországi megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy pozitív az Európai Unióról alkotott képe, és 64 százalékuk optimista az EU jövőjét illetően. Az is kiderült, hogy a magyarok 82 százaléka szerint segít a válság leküzdésében az uniós helyreállítási pénz.

Van-e gond a magyar közbeszerzésekkel?


A januárban indult hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. A napirenden lévő kormányzati terv szerint ebből mindössze 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest ellenzéki vezetése – derült ki egy 444 által megszerzett dokumentumból. Ebből az is kiderül, hogy a fővárosba tervezett beruházások többsége (HÉV, Csepel, Soroksári Duna) lényegében mind a Déli Városkapu Program nevű nagy építkezést támogatja, ami kormányzati projekt.

Az arány persze mindannak tükrében nem meglepő, ha tudjuk, hogy a fideszes önkormányzatoknak jóval több egyedi támogatást adott a kormány, mint az ellenzéki és független vezetésűeknek.

Közben Karácsony Gergely főpolgármester egyeztetésre hívta Orbán Viktor miniszterelnököt a Helyreállítási és Rezilinciaépítési Eszköz (RFF) ügyében. Ez az a 750 milliárd eurós keret, amelyet az Európai Unió a tagállamok gazdaságának talpraállítására, digitalizálására és zöldítésére fordít, és amelyből Magyarországot 6,3 milliárd euró illeti meg. Szerinte ugyanis velük is kellett volna egyeztetni az összeg elköltéséről, ám hiába mondja azt a kormány, hogy megtette, ennek állítása szerint nincs látható nyoma.

Karácsony Gergely
© Túry Gergely

De nemcsak ő írt levelet, hanem a Megyei Jogú Városok Szövetsége is, amely segélykiáltással felérő üzenetet küldött Gulyás Gergelynek, mondván, az önkormányzatok hatalmas veszteségeket szenvedtek el a járvány és a kormány döntései miatt. A levél érdekessége, hogy konszenzussal fogadta azt el az érdekszövetség, vagyis a kérdésben a fideszes városvezetők is egyetértenek.

Ön kire bízná az uniós pénzek elköltését?


Az uniós pénzekre a magyar vendéglátásnak is nagy szüksége lenne, amelynek helyzetét többek közt 16 fotón keresztül mutattuk be.

A szálláshelyek sincsenek jobb helyzetben, a friss KSH adatok szerint a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele decemberben 93 százalékkal esett vissza az előző év utolsó hónapjához képest. A belföldi vendégek által szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 89 százalékkal esett vissza, míg a külföldieké 96 százalékkal csökkent éves alapon. Az, hogy mennyire kihaltak a szálláshelyek, friss képgalériánkban nézheti meg ide kattintva.

© Reviczky Zsolt

Bár a koronavírus-válság az airbnb-s szállásokat is kikezdte, ez nem akadályozta meg a versenyhivatalt abban, hogy 40 millióra büntesse a szolgáltatót, mert a cég nem teljesítette maradéktalanul azokat a kötelezettségeket, amelyeket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt vállalt.

Persze a válság nem mindenkit ütött ki: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels például most jelentette be, hogy közel 50 milliárd forintot költ 14 szálloda korszerűsítésére. Természetesen nem csupán önerőből, az adófizetők ebből 17,7 milliárdot állnak az állami Kisfaludy-pályázatokon keresztül – ez pedig nem mellesleg a legnagyobb kiosztott támogatás.

Hogyan mentené a magyar vendéglátást?


Ha már Mészáros Lőrinc. A G7 írt arról, hogy akár a Pepsit is dobozolhatják majd az ország egykori legnagyobb ásványvízgyártó albertirsai üzemében, amelynek felvásárlására csak nemrég kapott engedélyt a felcsúti közbeszerzésmilliárdos Aqua Lorenzo nevű cége.

Mészáros Lőrinc
© Reviczky Zsolt

Közben az is kiderült, hogy Mészáros kicsit kihígult az egyik cégéből, hiszen az Opus Global Nyrt. közvetett kisebbségi tulajdonrésze 34,13 százalékról 20,7 százalékra csökkent a Mészáros M1 Nehézgépkezelő Kft.-ben.

De nemcsak ezt tudtuk meg, hanem azt is, hogy a Mészárosné Kelemen Beatrix tévéjétől nemrég távozott Várkonyi Andrea kft.-je intézte a Mészáros-csoport High Tech Suli pályázatát. Hiába, kicsi a világ.

Ön örül Mészáros Lőrinc sikereinek?


A hét fotója: eladó London legkeskenyebb háza

© AFP

“Ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, akkor ne menjen vállalkozni” – mondta az ATV-ben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke – szinte biztosan nem Mészárosnak üzenve. A héten megéltük az is, hogy ezért a mondatért bocsánatot kért Parragh, mi pedig utánajártunk, hogy ugyan mihez is kezd a kamara azzal az ötszáz forinttal, ami az ötezer forintos éves díjból megilleti.

Sok nem derült ki, hiszen a német iparkamarával szemben a magyar szinte semmilyen adatot nem közöl a tevékenységéről, az biztos, hogy az irodabérléshez jól jön a pénz, hiszen az MKIK a Szabadság tér 7. szám alatt székel, vagyis a Bank Centerben, ami az ország egyik legprémiumabb irodaháza.

Itt még nem ért véget a történet, hiszen Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is levelet küldött Parraghnak, amelyben azt kérte, hogy engedjék el a kamarai díjakat a vendéglátósoknak és a turisztikai cégeknek.

Parragh László
© Túry Gergely

Van-e értelme a kamarai díjnak?


A héten írtunk arról is, hogy a tíz év alatt majd százszor kellett fizetnie a MÁV-nak késés vagy rossz utastájékoztatás miatt. Ez valamivel több mint 50 millió forintot jelent.

Ennek az összegnek a fele két nagy bírság volt, a 98 tételből ezen túl csak nyolcnak az összege haladta meg az egymillió forintot. Fontos ugyanakkor, hogy a listában csak azok az ügyek szerepelnek, amelyek valamely hatóságig jutottak, azok az összegek, amelyekről megegyezett a cég és a panaszos, ebben nincsenek benne.

A büntetések legnagyobb részben a hiányos, vagy teljesen elmaradt utastájékoztatás miatt jártak. A listán végiggörgetve 100 és 300 ezer forint közötti tételek sorát látjuk, általában olyan indoklásokkal, hogy a vonaton nem mondták be a megállókat vagy a késést, egy-egy vasútállomáson nem raktak ki menetrendet, kint felejtették a már nem érvényes régi menetrendeket, vagy épp nem működtek a liftek.

© Fazekas István

Ön késett már a MÁV miatt?


Tavaly decemberben hétköznaponként átlagosan egymillió online számla érkezett az adóhivatalhoz, az elmúlt héten ez a szám a duplájára nőtt, csütörtökön 2,3 milliós napi rekord született, vasárnap pedig beérkezett a 200 milliomodik online számla a NAV-hoz – közölte a Pénzügyminisztérium. Mindez azt is jelenti, hogy legalább 200–250 milliárd forint éves pluszbevételt hozhat az államnak, hogy január 4-től minden számlát lát a NAV.

Az viszont biztos, hogy a Gundelnek nem kell többé számlát kiállítania a Miniszterelnökségnek, hiszen közös megegyezéssel felbontotta a két fél a 2019-ben aláírt 5+5 évre szóló üzemeltetési szerződést, ami a Karmelita kolostor menzája működtetéséről szólt.

Hamarosan az is kiderült, hogy innentől a katonaszakácsok fognak Orbánékra főzni, hiszen a Karmelita kolostor menzáját 2021 januárjától a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár üzemelteti. Nem akárkikről van szó: a Szurmay katonaszakácsai között mesterszakácsok és mestercukrászok is vannak. A magyar katonaszakács-válogatott tagjai tavaly ezüst- és bronzéremmel tértek haza a Stuttgartban februárban megrendezett 25. Szakácsolimpiáról.

Ki jár jól?


Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20210214_Es_akkor_megtudtuk#rss