Hallgasd meg a gyermeked, ajánlja a Kapcsolódó Nevelés

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=a430f601-5c88-4438-90ef-cadebf7e0e95
Megosztás/Share

„Ismerem a kötődő nevelés alapvetéseit: hordozom a gyermekemet, együtt alszom vele, mégis sokszor nem érzem a bizalomteli, szoros kapcsolatot, mert hisztizik, elégedetlen” – foglalta össze sok szülő dilemmáját Balogh Fruzsina, a Kapcsolódó Nevelés Egyesület elnöke, a módszer oktatója február 10-én. A kezdeti automatikus kötődés után, a hétköznapi gondokkal együtt érkező kapcsolódási nehézségek valóban sokakat elbizonytalaníthatnak, de fontos, hogy tudjuk: senki sem képes mindig, száz százalékosan a gyerekére figyelni.

Ezért dolgozták ki az Egyesült Államokban a Kapcsolódó Nevelés módszerét, amely egyebek mellett alapvetőnek tartja, hogy a szülőnek is legyen én-ideje, legyen alkalma a fellélegzésre és kapjon megfelelő támogatást a gyereknevelés nagyon komoly érzelmi munkát jelentő feladatához.

Páros meghallgatás

Rendelje meg online!

Ennek záloga a kapcsolódó nevelés egyik eszköze, az úgynevezett páros meghallgatás. A szülőnek is szüksége van úgymond egy puha, meleg fészekre, ahol lerakhatja a saját nehézségeit, és ezt legjobban úgy teheti meg, ha van valaki, aki teljes figyelemmel meghallgatja a gondjait, érzéseit, és nem szól közbe – magyarázta a szakértő.

Ezt legjobban egy szülőtárs képes megtenni, aki nem rokon és házastárs, de ismeri a szülői szerep nehézségeit. Az ő figyelme, támogató jelenléte (amelynek nagyon fontos része, hogy ne akarjon közbeszólni, magyarázni, tanácsokat adni) segítheti a szülőt, hogy kimondjon akár olyan dolgokat is, amelyeket egy kevésbé biztonságos helyzetben nem tartana illőnek. „Minél bátrabban merek kimondani egy ilyen közegben valami félelmeteset, annál kevésbé fogom megcsinálni azt a való életben” – hangsúlyozta az eredetileg nyelvi és kommunikációs területen diplomát szerzett Balogh Fruzsina.

Játék és nevetés

A meghallgatás – ahogyan azt az egyesült módszerét ismertető, nemrég megjelent kötet címe: Hallgasd meg! is sugallja – a kulcs a gyerekhez is. „A gyerekek anyanyelve nem a beszélgetés, hanem a játék és a nevetés.” Az öt eszköz közül ez a másik, a nevetés meghallgatása, amit hangsúlyoznak a kapcsolódó nevelés hívei. Így válhat a nevetés tudatos nevelési eszközzé, amit lehet bátorítani is, és például egy óvodai, iskolai nap után sokkal könnyebb ezáltal kiereszteni a felgyülemlett feszültségeket, mint a jól bevált „Mi volt ma a suliban/oviban?” kérdés segítségével.

A feszültséget egyébként – folytatta a szakértő – a limbikus rendszer egyensúlyának felborulása okozhatja. A racionális gondolkodásért felelős homloklebennyel ellentétben ez az agyi terület az érzelmeket szabályozza. Bizonytalan helyzetben (például, ha a gyerek úgy érzi, hogy az érzelmi biztonságot jelentő anya mondjuk egy fontos telefon miatt eltávolodott tőle) megborul a limbikus rendszer, elveszíti a kapcsolatot az anyával, ami a homloklebenyt is „lekapcsolja”, és ilyenkor fizikailag képtelen arra, hogy belásson dolgokat, felesleges is magyarázni, szidni, parancsolni.

Arra van szüksége, hogy kiadhassa a feszültséget, akár egy hiszti, agresszió formájában, ami nem baj, hiszen csak annyit jelent: „most tele vagyok feszültséggel, szükségem van rád”. Ilyenkor egyszerűen csak próbálni kell mellette maradni, átölelni, ha hagyja, segíteni neki, hogy a bizalommal, melegséggel teli jelenlét révén oldódjon a feszültség.u

A sírás meghallgatása

Balogh Fruzsina

A sokszor nem is olyan rövid időszakban jön jól a Kapcsolódó Nevelés harmadik eszköze: a sírás meghallgatása. Nem baj, ha ez a hisztis, sírós időszak hosszú (és bizony sokszor nehéz a szülőnek) – biztatott Balogh Fruzsina, hiszen „minél több feszültség távozik, annál könnyebb szívű és együttműködő gyereket fogunk visszakapni a végén”.

Sőt az elején olyan, mintha ez a szeretetteljes közelség csak olajat öntene a tűzre, és egyre rosszabb lenne tőle a gyerek, mivel, ha érzi, hogy „zöld lámpát” kapott, magasabb fokozatra kapcsol, és akár régebbi feszültségek is kijöhetnek. A lényeg, hogy ne féljen a szülő a gyereksírástól, és attól se, ha ez a helyzet őt is feszültté teszi.

A Kapcsolódó Nevelés módszerét tanulni kell (és lehet), de nem biztos, hogy a legjobb, ha először egy bevásárlóközpontban kísérletezünk vele (mondjuk a nyalóka miatti hiszti kezelésével), hanem inkább otthon, ahol mindenki nagyobb biztonságban érzi magát – adott tanácsot a szakértő. A nehéz helyzetekben hagyjuk, hogy intuitívan cselekedjünk, hiszen „a következetesség elsősorban a kapcsolódási szándékban kulcsfontosságú”. A hibák kijavításában és az újrakezdésben pedig a páros meghallgatás módszere nagyon sokat tud segíteni.

Határszabás és gyerekidő

A Magyarországon az elmúlt évtizedben meggyökerező „kapcsolódó nevelés” negyedik és ötödik eszköze a határszabás, illetve a gyerekidő. Utóbbiról beszélt bővebben Balogh Fruzsina, és a képernyők előtt szép számmal összegyűlt hallgatók fantáziáját is ez mozgatta meg leginkább. A gyerekidő – „a legfontosabb az öt közül” – lényege, hogy a szülő feltölti a gyerek „kapcsolódási tankját”.

A szakértő szerint napi 5-10 perc elegendő, csak az a fontos, hogy ebben az időben teljes figyelemmel a gyerekkel legyen (nincs például multitasking, telefonozás, zöldséghámozás, vasalás). Ilyenkor a kicsi dönti el, mit csináljanak együtt, és akár olyan dolgokat is meg lehet engedni (ha csak nem életveszélyes), amit egyébként nem szoktak. Az esetek 90 százalékában ugyanis ezek nem extrém veszélyes és rossz dolgok (mondjuk a konyhapultra felülni), és az a tapasztalat, hogy ha ilyenkor meg lehet tenni tiltott dolgokat, akkor később, a nap többi szakában ezek már nem is lesznek olyan kívánatosak.

A gyerekidőt – reagált Balogh Fruzsina kérdésre – már a születéstől fogva el lehet kezdeni, mondjuk azzal, hogy naponta öt percen át nézi a szülő a kisbabát, teljesen rá figyel, megpróbál érzelmi kapcsolatba kerülni vele. De sosem késő elkezdeni, erre bármikor lehetőség van – sőt, alighanem az öt közül ez az a módszer, amivel érdemes belevágni a Kapcsolódó Nevelésbe.

Mindenféle nevelési igényű gyermek

Ugyanakkor kamaszkorban egészen más eszközökre van szükség, mint a korábbi életszakaszokban – ismerte el a szakértő. Olyankor a gyerekidőt nem érdemes bejelenteni (mert visszautasíthatják), hanem a szülő állítsa át az agyát ebbe az üzemmódba, és figyeljen a gyerekre, hagyja elmondani a monológjait mások „hülyeségéről”, az unalmas iskoláról stb. „A lényeg, hogy hagyjuk távozni az elégedetlenkedést, és legyünk ott teljes szívvel.”

A Kapcsolódó Nevelés előnye, hogy mindenféle nevelési igényű gyerekkel lehet alkalmazni – hangsúlyozta Balogh Fruzsina. Az autisztikus vagy sérült gyermekeknél azonban sokkal jobban kell figyelni a szülőnek önmagát és a gyerekét, mert igen könnyen lehetséges, hogy adaptálnia kell a módszert, hozzáigazítani a sajátos élethelyzethez.

És szinte bizonyos, hogy extra adag támogatásra lesz szüksége, nem csupán a páros meghallgatás révén, hanem akár az egyesület egyéb tanácsadói formáin keresztül is. Ez utóbbiak egyébként minden érdeklődő, vagy a módszer elsajátítása közben nehézségekkel szembesülő számára is elérhetők, szabadon igénybe vehetők.

A Hallgasd meg! című könyvről itt talál infókat.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.

Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/pszichologiamagazin/20210214_Hallgasd_meg_a_gyermeked_ajanlja_a_Kapcsolodo_Neveles#rss