Íme, a kíméletlen vakcinaverseny legfontosabb ábrái – Tényleg besült volna az EU közös beszerzése?

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/v/a/k/vakcina-oltas-390326.jpg
Megosztás/Share

Nem túlzás versenynek nevezni a jelenlegi helyzetet, amikor a kormányok (vagy épp szupranacionális szervek) versengenek a vakcinák beszerzéséért, hogy minél hamarabb tudják beoltani a lakosság 60-70%-át, és elérjék a koronavírus elleni immunitás elméleti alsó határát. Az EU-t gyakran éri kritika, hogy túl lassan szerzi be a vakcinákat, és ez félig jogos is. Pedig az EU nem volt kispályás, messze ők kötötték le a legtöbb vakcinát a világon, a teljes EU-s lakosság beoltására elég vakcina legalább másfélszeresét kötötték le, csak épp a szállítás nem zökkenőmentes.

Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy 100 lakosra vetítve mely országok vezetik az oltási versenyt. Sajnos a rendelkezésre álló adatbázisok mindegyike az összes beadott oltást vetíti adott számú lakosra, azaz összeadja az első és a második adagot. Mi a Financial Times adatbázisát használtuk, akik szintén így jártak el. Az alábbiakban tehát nem a 100 lakosra vetített beoltottakat mutatjuk, hanem a 100 lakosra vetített összes beadott vakcinát. A rendelkezésre álló adatbázisok végképp nem alkalmasak arra, hogy a beoltástól eltelt időt megmutassák, vagyis hogy a lakosság mekkora arányában alakulhatott ki immunitás (a vakcina beadása után ehhez kell pár hét). Az alábbi ábrák azt mutatják be, hogy az egyes országok hol tartanak az oltási programban, illetve kiválóan alkalmasak annak illusztrálására, hogy az egyes országok mennyivel gyorsabban oltanak a többieknél.

A leggyorsabbak

Előbb a 15 leggyorsabb országot mutatjuk be, azokat, akik a lakosság legnagyobb részét oltották be. Ismét kiemeljük, az itt szereplő adatok azt mutatják, hogy 100 lakosra mennyi volt az összes beadott vakcina, tehát az első és másik dózis együtt. Az összehasonlításból kihagytuk a pár tízezres lakosú országokat, amelyek egyébként uralták a top10-et. Messze Izrael a leggyorsabb, ahol a Moderna és a Pfizer vakcinájából már 66,4 darabot adtak be 100 lakosra vetítve. Izrael azért volt ennyire gyors, mert magas árat fizetett a vakcinákért, emellett adatot is szolgáltat a gyártóknak az oltási eredményekről, amelyek az első hírek szerint kifejezetten ígéretesek. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy ez nem 66%-os immunitást jelent, hiszen ebben benne vannak az eddig csak első dózist kapók is, ráadásul azóta még nem telt el az immunitás kialakulásához szükséges idő sem. Mindenesetre Izrael lesz az első, ahol az oltások miatt kialakul majd a nyájimmunitás.

Rendkívül gyors volt az Egyesült Arab Emirátus is, de az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is relatíve sok oltást adott be lakosságarányosan. Ezután Bahrein és Szerbia következik – utóbbi leginkább azért fért be a legjobb 6-ba, mert nagy számban oltanak a kínai Sinopharm vakcinájával, amely az EU-ban még nem kapott engedélyt.

A leggyorsabb 15-ben a fentiek kívül több EU-s ország is szerepel, ami felvet néhány kérdést az EU-s beszerzést érő kritikákkal kapcsolatban.

Az egyértelmű, hogy az EU lemaradása Izraelhez és az Egyesült Királysághoz képest tetemes, és az átlagosan 100 főre jutó 4,2 eddig beadott vakcina messze van a toplista első helyeitől, pláne a szükséges immunitástól, de a tény, hogy 5 EU-s ország is befért a top15-be, azt mutatja, hogy az EU-s beszerzés nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem számít lassúnak.

A leggyorsabb európaiak

Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy az EU-s elosztásnak mely 10 ország volt a legnagyobb kedvezményezettje. Az eddigi átoltottságnál nem tudunk egyértelmű összefüggést mutatni az országok mérete vagy jövedelmi szintje között, azaz az oltási stratégia (azaz hogy a tagországok lakosságarányosan kapják az oltást) eddig többé-kevésbé jól működik.

A legtöbb oltást lakosságarányosan a dánok adták be, őket követik a románok és írek, de a régiónkból a lengyelek, szlovének és szlovákok fértek be a leggyorsabb 10-be. A híresen gyors olasz oltási program viszont úgy tűnik, egyáltalán nem kiugróan gyors.

Kelet-Közép-Európa

A következőkben azt nézzük meg, hogy a mi régiónk országai hogyan állnak az átoltottsággal. Jelentős különbségeket nem látunk, egyedül Horvátország lóg ki a sorból, a többiek az EU-s átlag (4,2 darab vakcina 100 főre) körül állnak, Magyarország pedig pont az EU-s átlagnak megfelelő mennyiségű vakcinát adta be eddig.

Az EU nemzetközi szinten gyorsnak számít

A következőben megnézzük, hogy a világ 10 legnépesebb országa hogy áll az oltásokkal. A grafikonon méret szerint haladunk balról jobbra. Azt fontos elmondani, hogy ebben az esetben a nagy lakosság természetesen hátrány, hiszen egy vakcinának a gyártókapacitásai végesek, és így értelemszerűen a darabszámra nagy oltás lakosságarányosan is kicsi lesz egy népes országban. Kínának hiába van tehát több saját fejlesztésű vakcinája is, lakosságarányosan így is le van maradva még az EU-hoz képest is.

Itt már egyértelműen azonosítható a jövedelmi helyzet: a szegény országok hozzáférése a vakcinához látványosan rosszabb. Az Egyesült Államok a népes ország közül kiemelkedően jól teljesít az átoltottságot illetően, és

az Európai Unió – ha a legnépesebb országok kategóriájába soroljuk – a második leggyorsabban oltja a lakosságát.

Nem lehet tehát nagy felelősséggel kijelenteni, hogy az EU kudarcot vallott a közös vakcinabeszerzéssel, vagy hogy az európai oltási program lassú. Pontosabban úgy fogalmazhatunk, hogy az EU lemaradása a kiugró teljesítményt mutató országokhoz képest valóban jelentős, de hiba volna két kiugró teljesítményű, alacsony népességű országhoz viszonyítani. A kritika annyiban merülhet ki, hogy az EU a fejlett világ átlagához képest némileg elmarad, de ez az elmaradás nagyon kicsi (Kanadát például veri, Norvégiától, Svájctól alig marad el, Japánból, Ausztráliából, Dél-Koreából és Új-Zélandról pedig nincs adat). Világátlagban pedig kifejezetten kedvező az európai helyzet, ugyanis magas biztonságú, nagy számú vakcinához férnek hozzá az EU tagállamai.

A fentieket látva nem meglepő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjúban ismét feltűnően óvakodott attól, hogy kritizálja a közös uniós vakcinabeszerzési programot, sőt, a most pénteki interjúban azt mondta, hogy a Bizottság beszerzési stratégiája helyes, mert alacsony árat és jó gyártó feltételeket harcolt ki. A gond szerinte a lassú szállítás, de Magyarország ezt úgy kompenzálja, hogy más csatornákon is vesz vakcinákat.

A lényeg azonban az, hogy két országot (és néhány miniállamot) leszámítva a világ országai között elhanyagolható a különbség, ha a valós célhoz, az immunitáshoz szükséges minimális átoltottsághoz viszonyítunk.

Címlapkép: Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/global/20210214/ime-a-kimeletlen-vakcinaverseny-legfontosabb-abrai-tenyleg-besult-volna-az-eu-kozos-beszerzese-469650