A munkahely is megdrágult: a kormány 2020-ban már 16 millió forintért vette darabját

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=6db55aaf-a000-4a9b-aa57-28a6ad311b1b
Megosztás/Share

Összesen 4123 új munkahely megteremtéséhez adott támogatást egyedi kormánydöntéssel a kabinet 2020-ban – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közzétett adatokból. Ezekre a kormány összesen 67,1 milliárd forint támogatást ítélt oda, vagyis egy új munkahely az adófizetőknek átlagosan 16,3 millió forintjába kerül.

Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án

© MTI / Koszticsák Szilárd

Ez jelentős visszaesés, szem előtt tartva a kormány munkahelyvásárlási szokásait: több évnyi sorozatos rekorddöntögetés után az odaítélt munkahelyteremtési támogatások éves összege 2019-ben már meghaladta a 100 milliárd forintot. Abban az évben ebből 6686 új munkahely jött ki, vagyis darabja 15,7 millió forintba került. Abban nincs semmi meglepő, hogy a munkahelyek (is) drágulnak, ráadásul 2020-ban gazdasági válság volt a koronavírus-járvány miatt, így még nehezebb és költségesebb lehetett új beruházásokat Magyarországra vonzani.

Panírozó sor és Rahimkulov logisztikai központja

Ugyanis ezeket a támogatásokat leginkább külföldi multiknak osztogatja a kormány, nem volt ez másképp 2020-ban sem.

  • A legnagyobb összeget, több mint 11 milliárdot a német hátterű Thyssenkrupp Components kapta autóalkatrész-gyártó üzem kapacitásbővítésére.
  • A második helyezett a dél-koreai Hanon Systems lett 7,5 milliárddal kompresszorgyártó üzem bővítésére.
  • A harmadik a magyar Steam Cook panírozó vonalának bővítése 5,2 milliárddal.

Összesen 27 vállalat kapott támogatást, 20 egymilliárd forintot meghaladó összeget. 5 magyar cég van köztük, a többi multi.

A magyarok közül érdemes kiemelni az East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltatót, amely hajszál híján 3 milliárd forintot kapott, amiért cserébe 135 munkahely létrehozását vállalta. A munkahelyenként 22 milliós támogatás magasnak számít. A cég intermodális áruterminált épít a kelet-magyarországi Fényeslitkén, nem messze az ukrán határtól, 85 hektáron. Az East-West Gate a Kínából érkező „Új Selyemút” nyomtávváltásra képes, sokrétű szolgáltatásokat nyújtó, kelet és nyugat közötti vasúti konténerforgalom bővítését lehetővé tevő kapuja lesz.

Az East-West Szolgáltatóba 2019 januárjában szállt be 50 százalékos tulajdonrésszel Rahimkulov Ruszlan Greennovatív Kft.-je, Rahimkulov 2020 augusztusa óta az igazgatóság elnöke is. A munkahelyteremtési támogatás szerződését 2020 júniusában írta alá a kormány az East-West Szolgáltatóval.

A Rahimkulov család a magyar nagyvállalkozói kör igazi rejtőzködő nagyvadja. Rahimkulov Ruszlannak testvérével, Timurral közösen óvatos becslés szerint is nagyjából akkora vagyonuk van, mint a hazai gazdaglistákat vezető Mészáros Lőrincnek és Csányi Sándornak együttvéve – cégbirodalmukról a G7 közölt cikksorozatot. A testvérpár a legnagyobb tulajdonosok közé tartozik a két legjelentősebb magyar vállalatcsoportban, az OTP-ben és a Molban. A család vagyonát a rendszerváltás után Megdet Rahimkulov orosz üzletember alapozta meg – mielőtt visszaköltözött Moszkvába.

Megdet Rahimkulov

© Bánkuti András

 Két fia, Ruszlan és Timur ekkor vették át a magyar üzleteket. Mindketten nagyjából két és fél évtizede élnek Budapesten, itt jártak egyetemre és rendelkeznek magyar állampolgársággal.

A Doosannál ért legtöbbet egy munkahely

A kormány 2020-as munkahelyteremtési támogatásaira visszatérve: ha az alapján állítjuk őket sorba, hogy vállalt munkahelyenként mennyi pénzt kaptak, akkor a német Schaeffler Savaria 5 milliárdja nyer – minthogy egyetlen munkahelyet sem vállaltak ezért a pénzért.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Jürgen M. Geißinger, a Schaeffler GmbH ügyvezető igazgatója (b2) egy motor bemutatódarabját nézi a kuplunggyártással foglalkozó, szombathelyi LuK Savaria Kft. sajtoló automatájának üzembe helyezési ünnepségén 2012. október 26-án

© MTI / Illyés Tibor

A támogatást elektromos gépjárművek hajtásláncainak fejlesztésére és gyártására irányuló új létesítmény létrehozatalára kapták. Összesen öt olyan cég van, amely konkrét újmunkahely-teremtés vállalása nélkül kapott támogatást. Köztük a már említett Steam Cook.

A számszerű vállalással támogatottak közt a dél-koreai Doosan akkugyártáshoz szükséges rézfólia-üzeme kapta a legtöbb pénzt, munkahelyenként közel 26 millió forintot. A svájci Flisom napelempanel-üzemében 24,6 millió forintot ért egy munkahely, a már említett Thyssenkrupp Componentsnél 24,3 milliót, Rahimkulov East-West Szolgáltatójánál pedig 22 milliót. A 20 millió forint per munkahely álomhatár fölé még a magyar Tungsram fért be 50 munkahellyel.

Ezek a számok nem csak a megelőző évhez képest nem jelentősek, de a teljes, 2011-2020 közti – vagyis a Fidesz kormányzása alatti – időszakon belül sem kiemelkedőek (2010-ben a kormány csak néhány ilyen támogatást osztott ki, és az még az előző volt az országgyűlési választás előtt).

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Jürgen M. Geißinger, a Schaeffler GmbH ügyvezető igazgatója (b2) egy motor bemutatódarabját nézi a kuplunggyártással foglalkozó, szombathelyi LuK Savaria Kft. sajtoló automatájának üzembe helyezési ünnepségén 2012. október 26-án

© MTI / Koszticsák Szilárd

A Fidesz-korszak legnagyobb munkahelyteremtő támogatását, 16 milliárdot az indiai Apollo Tyres kapta, de az Audi, a Mercedes és a BMW is mind 10 milliárd fölötti summát zsákoltak be. A támogatásaik amúgy fajlagosan nem voltak magasak, mivel ezekért az összegekért cserébe sok munkahelyet is hoztak létre, az Audi például 1800-at. Fajlagosan a ciklus legnagyobb támogatását, munkahelyenként közel 40 millió forintot a magyar Richter Gedeon kapott, biotechnológiai üzem bővítésére.

2021-be jól belekezdett a kormány

Minden idők legnagyobb munkahelyteremtési támogatását azonban nem a Fidesz osztotta ki, hanem még Gyurcsány Ferenc második kormánya 2008-ban, 22,2 milliárd forintot a Mercedesnek – igaz, 2500 munkahelyért cserébe.

Legalábbis eddig az volt a legnagyobb: ha hihetünk Szijjártó Péter külügyminiszternek, akkor hamarosan meg fogja előzni az az összeg, amiért cserébe a dél-koreai SK Innovation úgy döntött, hogy még egy üzemet épít Magyarországon, a komáromi kettő után a fejér megyei Iváncsán, illetve az Iváncsa melletti ipari parkban.

A pontos összeget a még zajló egyeztetésekre hivatkozva Szijjártó Péter nem tudta megmondani, de annyit elárult, hogy ez lesz a valaha volt legnagyobb ilyen támogatás. Cserébe az SK az ország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását valósítja meg körülbelül 680 milliárd forintból, a legnagyobbak közé tartozó, évi 30 gigawattnyi akkumulátort legyártani képes üzemet húz fel, és ezzel bebiztosítja, hogy Magyarország európai járműakku-nagyhatalommá váljon.

A munkahelyteremtési támogatást a kormány egész biztosan megtoldja némi infrastruktúra-fejlesztéssel is. Hogy pontosan mennyivel, azt nem tudni, lehet kevés is, sok is – a debreceni BMW-gyár esetében az infrastruktúra-fejlesztések értéke nagyságrendileg tízszerese a direkt munkahely-teremtési támogatásénak, ezekkel együtt a magyar állam végül 100 milliárd forintnál is többet érő vörös szőnyeget terít a német autómulti elé.

Mindenki más is csinálja

A gyakorlat pedig minden bizonnyal folytatódik: Orbán Viktor hétfőn a parlament ülésén is arról beszélt, a beruházások támogatása a siker gazdasági alapja – márpedig az EKD is ennek a része. Az azonban eldönthetetlen kérdés, hogy megéri-e ilyen irtózatos pénzeket beleölni külföldi cégek idecsábításába – pedig a direkt támogatás és az infrastruktúra-fejlesztés mellett az esetleges adókedvezményekről még nem beszéltünk, sőt általában véve arról, hogy Magyarországon leginkább ez áll amögött, hogy ilyen alacsony a vállalati nyereségadó (társasági adó) kulcsa.

Közvetlenül aligha éri meg, hiszen a vaskos pénzeken megvásárolt munkahelyeken dolgozók bérét így hosszú évekig tulajdonképpen az adófizetők állják. Azonban egy-egy idetelepülő üzem a saját, közvetlen munkahelyein kívül még jóval több munkahely létrejöttét serkenti a beszállítói hálózatában, általában véve gazdasági aktivitást generál. Mindezt azonban már lehetetlen pontosan forintosítani.

Az biztos, hogy az ilyen nagyberuházásokért komoly verseny folyik az országok, sőt a kontinensek közt, és természetesen nem csak Magyarország igyekszik vastag pénzkötegekkel magához édesgetni a multikat. Ha már az akkumulátorgyártásnál tartunk, az Európai Bizottság – amelyet alapállásból a frász tör mindenféle állami támogatástól, piaci beavatkozástól – épp január végén hagyott jóvá egy 2,9 milliárd eurós (vagyis majdnem kereken ezer milliárd forintos) támogatási csomagot akkuipari fejlesztésekre.

A pénzből 12 ország 42 vállalkozása részesül közvetlenül. Köztük startupok, kis-, közepes- és nagy európai vállalkozások, mint például a BMW, és az egyetlen nagy, ízig-vérig európai, még csak szárnyát bontogató akkugyártó, a Northvolt. No és persze rajtuk kívül mások mellett az amerikai Tesla, amelyet nem csak a jó levegő vonzott éppen Berlin mellé felépíteni európai gigagyárát. A cél az európai akkumulátorszektor Ázsiával szembeni óriási lemaradásának legalábbis részleges ledolgozása, az európai akkugyártás globális részesedésének feltornászása 25-30 százalékra – a jelenlegi körülbelül 3-ról. A cél jó, de záros határidőn belül elérhetetlen állami támogatások bevezetése nélkül. És az óriásgyárakat már szinte ujjgyakorlatként felhúzó ázsiai, amerikai szereplők nemhogy beengedése, de becsalogatása nélkül.

Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/kkv/20210215_ekd_munkahely_beruhazas_tamogatas#rss