Beoltathatják-e végre magukat a kismamák?

https://kep.index.hu/1/0/3660/36607/366075/36607589_2796417_9cd815f665a526b5b53b8679a9d9c6ac_wm.jpg
Megosztás/Share

Mi a veszélyesebb:

  • ha egy igazoltan covidos anyától a szülés után elkülönítik a csecsemőjét, megóvva őt a fertőzésveszélytől?
  • vagy ha vállalva a megbetegedés kockázatát, visszaengedik a babát az édesanyához annak érdekében, hogy megfelelően elinduljon az anyatej-termelődés, és elkezdjen kialakulni az egészséges testi-lelki kapcsolat a kismama és a gyermeke között?

Egyáltalán, mi a következménye annak, ha egy koronavírusos anya szoptatni kezd?

Egy korábbi cikkben, amelyben a covidos édesanyák szülésével és a covidos babák ellátásával foglalkoztunk, jeleztük, hogy lesz folytatás. Jelen cikkünkben arra a kérdésre fókuszálunk, szoptathat-e felelősséggel a koronavírusos anyuka, mi van az anyatejében, és kaphat-e oltást a szülés után. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) széles körű vizsgálati adatokra épülő dokumentumából kiderül, hogy a szoptatás előnyei („jótékony” baktériumflóra kialakulása a bélrendszerben, védelem vírusos fertőzések ellen, csökkenő gyermekhalálozás, az anya esetében védelem a mellráktól) jelentősen meghaladják a Covid–19-cel összefüggő megbetegedés kockázatát.

A WHO kimutatása szerint az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban a becsült gyermekhalál akár a százszorosára is emelkedhet abban az esetben, ha a covidos anyákat elválasztanák az újszülöttől.

Arról nem is beszélve, hogy a korai zavartalan bőr-bőr kontaktus és a koraszülött vagy alacsony testsúllyal született babák gondozására kifejlesztett kenguruzás elodázása milyen problémákat okozhat rövid és hosszú távon.

Globális tudományos tapasztalat, hogy az újszülöttek és a csecsemők kevéssé vannak kitéve a Covid–19-fertőzés kockázatának. Az alacsony számú fertőzött baba többségénél enyhe lefolyású volt a betegség, vagy egyáltalán nem járt tünetekkel.

A WHO ajánlása mindezek alapján egyértelmű: ha az anyuka koronavírusos, de képes ellátni a babáját, a gyermeknek a szülés után a lehető leghamarabb vissza kell kerülnie az édesanyához.

Immunizáló anyák

Az iScience tudományos online folyóiratban tavaly novemberben jelent meg egy cikk a SARS-CoV-2-vel fertőzött édesanyák anyatejének részletes vizsgálatáról. A tanulmányt a New York-i székhelyű Icahn Orvostudományi Egyetem, a Kaliforniai Egyetem kutatói jegyezték a friss eredmények alapján. A WHO ugyancsak kiegészítette a tapasztalatokat.

A kutatások eddig nem mutattak ki élő, működő SARS-CoV-2-es koronavírust a vizsgált anyák tejében, csak elhalt vírusdarabkákat,

így arra sincs egyelőre bizonyíték, hogy a kismamák az anyatejjel átadták volna a fertőzést babájuknak. Ezzel szemben – ahogy más vírusfertőzés esetében is bebizonyosodott – a vírus ellen képződő ellenanyagok bőségesen bejutnak az anyatejbe, s azon keresztül a csecsemők szervezetébe.

Az édesanya immunrendszere már magzati korban is védelmet nyújt, ugyanis az egyes fertőzések ellen termelődött anyai ellenanyagok a méhlepényen keresztül eljutnak a kisbabához, megszületés után pedig az anyatejé a közvetítő szerep. Míg magzati korban az ellenanyagok közül az immunglobulin-G (IgG) ér el a magzathoz, addig az anyatejben M- (IgM) és jelentős A-immunglobulin- (IgA) alosztály is kimutatható. Amikor az anya megfertőződik a koronavírussal, a bélben aktiválódott, úgynevezett B-sejtek eljutnak a mellbe, ahol a plazmasejtek elkezdik termelni az A-immunglobulint, az pedig bejut az anyatejbe, vagyis megkezdődik az immunválasz.

A iScience-ben közölt vizsgálatban nyolc PCR-ral igazolt, és hét Covid-gyanús anya tejéből vettek mintákat a tünetek lezajlása után 3-4 nappal. Ahogy fentebb már írtuk, a kutatók egyikben sem mutattak ki élő vírust, csak RNS-t, vagyis a vírus egy apró „építőelemét”, úgynevezett ribonukleinsavat. Egy nagy érzékenységű immunológiai módszerrel (ELISA) megnézték a speciális antitestszintet is:

az összes mintában szignifikánsan emelkedett, Covidra specifikus immunglobulin-A-szintet mértek, vagyis a covidos anyák nagy mennyiségben elkezdték termelni, és az anyatejen keresztül átadni a babájuknak a koronavírus elleni antitestet. A magas antitestszint 5–9 hónapon át fennmaradt, vagyis mintegy fél éven át folyamatosan immunizálták az utódaikat.

A vizsgálat során kiderült, hogy az IgG- és az IgM-szint is megemelkedett, de az IgA termelődésén van a hangsúly, mert ez az anyatejben dominánsan jelen lévő immunglobulin. Jelentősége abban áll, hogy az ilyen típusú immunglobulinok döntő többsége hozzá tud kötődni a vírus tüskefehérjéjéhez, így a vírus képtelen hozzákapcsolódni sejtjeinkhez. Ezt a folyamatot hívjuk passzív immunizálásnak: az anyatejben lévő antitestek meggátolják, hogy a vírus „megszállja” a szervezetet.

Az elemzés felveti, hogy az IgA a nyálkahártyákon való jelenléte és tartóssága miatt alkalmazható lenne direkt légúti kezelésre vagy megelőzésre is, ha kivonnák a lefejt anyatejből.

Oltakozhatnak-e a kismamák?

A WHO, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (ACOG) és az Egyesült Államok Járványügyi Központjának (CDC) állásfoglalása megpróbálja tisztázni a kérdést a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinájának felhasználása kapcsán. Mindannyian úgy látják, hogy nagyobb a kockázata annak, ha az édesanya koronavírus-fertőzés miatt abbahagyja a szoptatást, mint ha beoltatja magát.

A vizsgálatok hiányában egyelőre nincs arról adat, hogy az oltóanyag bármely összetevője kiválasztódna az anyatejbe, ám ez igen valószínűtlennek tűnik. Ha mégis bekövetkezne, a szoptatott gyermek egyszerűen megemésztené.

(Ez a magyar koronavírus-tájékoztató oldalon is olvasható – a nemzetközi állásfoglalással összhangban.)

A vakcina igazoltan megvédi az anyát a koronavírus-fertőzéstől, és így folyamatosan tud szoptatni. Az oltóanyag hatására felszaporodik az IgG-immunoglobinszint az anyatejben, ami passzív immunizáló hatást fejt ki a csecsemőben.

Ugyanakkor a Szoptatásért Magyar Egyesület honlapján az olvasható, hogy a hozzájárulási nyilatkozaton, amelyet a Pfizer-vakcina beadása előtt kell aláírni, az szerepel, hogy szoptató nőknek nem javasolt az oltás. Ám a nyilatkozat azon részéből, ahol be kell jelölni, hogy az oltást igénylő szoptat-e, kikerült a „kizáró ok” kitétel.

Jelenleg egyik Magyarországon elérhető Covid-vakcina esetében sem javasolják az oltást az állapotos vagy szoptató nőknek, mert még nem zárultak le az ő bevonásukkal végzett klinikai vizsgálatok. Ám ez nem egyenlő azzal, hogy az oltás veszélyes lenne rájuk nézve.

A tapintható ellentmondást feloldja a fenti szervezetek egybehangzó álláspontja, amely továbbra is egy állásfoglalás, és leginkább a kismama kezelőorvosának nagy segítség. Ahogy az EMA, a WHO, a CDC és a többiek is hangsúlyozzák: minden esetben egyéni mérlegelés, vagyis a páciens állapotát ismerő kezelőorvos végső döntése alapján kellene eldönteni, hogy megkapja-e a szoptató édesanya az oltást, vagy sem.

A várandós nők külön kategóriába tartoznak: a gyógyszeragyártók a sérülékenyebb csoportok tagjait – a terhes nőket, a gyenge immunrendszerrel rendelkezőket is idesorolják – mindig a vizsgálatok későbbi szakaszába vonják be, így arról csak később lesz adat, hogy megkaphatják-e az oltóanyagot, s ha igen, melyiket. Ők addig a bevett módon védekezhetnek: maszkkal, távolságtartással és sűrű fertőtlenítéssel. 

(Borítókép: Megkapja a koronavírus elleni vakcinát egy dolgozó 2021. január 9-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)

Megosztás/Share

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2021/02/15/anyatej-covid-vakcina/