David Knibbe: A járvány óta egyre többen érzik úgy, hogy a saját kezükbe kell venniük az irányítást

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=f4c222ec-77e5-4e52-a2c3-56aa98fe7e83
Megosztás/Share

Jelentősen átrendezte a biztosítási piacot a koronavírus-járvány – mondta el a hvg.hu-nak az NN Group globális vezérigazgatója. David Knibbe arról is beszélt, hogyan látja a cégek hozzáállását a fenntarthatósághoz, valamint arról, mennyire látja elterjedtnek a zöld befektetéseket.

Felforgatta a világ gazdaságát a koronavírus-járvány, nem volt ez másképp a biztosítási szektorral sem – erről beszélt a hvg.hu-nak az NN Group globális vezérigazgatója, David Knibbe, „az emberek kevesebbet autóztak és többet ültek otthon, ebből adódóan jóval kevesebb autóbaleset és tűzeset történt”. De a kijárási korlátozások és a lezárt határok miatt utasbiztosításokat is kevesebben kötöttek. 

Megugrott viszont a keresőképtelenséggel és az otthonunkkal, valamint az egészségünkkel kapcsolatos biztosítási szerződések száma. Az NN biztosítót összességében negatívan érintette a helyzet: 100 millió euróval csökkentette profitvárakozását, de így is bizakodó a pénzügyi mutatókat illetően, mert egy évvel korábban 1,8 milliárd eurós üzemi eredményt ért el.

Azt határozottan állítja David Knibbe, hogy minden országban érezhető az emberek erősödő igénye arra, hogy „megvédjék magukat”. „Egyre többen gondolják végig, hogy mi biztosítja őket, illetve ők maguk hogyan gondoskodhatnak családjuk, házuk védelméről. A pandémia sokként érte a társadalmunkat, az emberek újra és újra végiggondolják, mi minden történhet még” – magyarázza.

Más változásokat is érzékel azonban a piacon David Knibbe, aki 1997 óta, amióta pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik, már több trendfordulót ért meg. „Az emberek egyre kevésbé bíznák magukat a hagyományos intézményekre, bizalomvesztést látunk a kormányzatok, a szociális háló vagy akár a munkáltatók irányába. És egyre nagyobb késztetést éreznek arra, hogy maguk gondoskodjanak arról, amit fontosnak éreznek, akár az olyan szélsőséges esetekben is, mint a mostani járványhelyzet” – fogalmaz.

Szerinte jelenleg Európában ez lett az uralkodó felfogás, egyre többen és egyre több esetben a kezükbe is veszik az irányítást, akár magán-, akár valamilyen közösségi ügyről van szó. Vagyis a korábbi halogató szemlélet helyébe a tudatosság lépett.

Mindennek persze van előzménye, hiszen a 2008-as pénzügyi, majd gazdasági válság, amely az emberek jelentős részében felébresztette az igényt arra, hogy átlássák a pénzügyeket és a pénzügyi termékek hátterét. „Ha veszel valamit egy szupermarketben, nem tudod, mennyibe került az adott termék előállítása, hogy ezen mennyi a szupermarket vagy a viszonteladó haszna. Mindez nem is feltétlenül foglalkoztatja az embereket. Ugyanakkor 2008 óta a pénzügyi termékek esetében egyre több ember akarja átlátni teljesen, mik a költségek, és hogyan is működik a piac” – mondja példaként. Így elengedhetetlennek tartja, hogy a cégek és kínálatuk jóval könnyebben átláthatók legyenek, mert hosszú távon csak így működhet fenntarthatóan egy vállalat.

Az NN Group vezérigazgatója szerint egyre inkább foglalkoztatja az embereket egy esemény társadalmi aspektusa, vagy bizonyos tevékenységek környezetre gyakorolt hatása, bár az még nem mondható, hogy az emberek felkapták volna a fenntartható, zöld és etikus befektetéseket. Pedig hosszú távon jobb megtérülést is hoz, ha valaki valóban fenntarthatóan invesztál, véli. Ebből a szempontból pozitív fejlemény a biztosító számára, mondja Knibbe, hogy a legtöbb ESG-alap (a betűszó a környezettudatos, a társadalmi szempontokat szem előtt tartó cégeket jelöli, az alapokba az ő értékpapírjaik kerülnek be) az elvárásokhoz képest jobban is teljesített az elmúlt időszakban.

„2050 távolinak tűnik, ha a párizsi klímaegyezményre és a karbonsemlegesség elérésére gondolunk, azt azonban tudnunk kell, hogy erre már most el kell kezdenünk készülni és lépéseket kell tennünk. Halogatni már nem lehet, hosszú távú gondolkodásra van szükség” – emeli ki. Így ehhez mérten az NN Group vezérigazgatója pozitív tendenciaként egyre több vállalkozás esetében látja azt is, hogy a fenntarthatóság már a szervezet működésének szerves része. Az NN is ebbe a körbe tartozik: a cégcsoport új stratégiájában nem csak pénzügyi jellegű célokat tűztek ki, hanem a társadalmi és a fenntarthatósági törekvések is még nagyobb hangsúlyt kapnak – ezeket ráadásul félévente ellenőrzik és felülvizsgálják.

Meghozta a tudatosságot a járvány?

A pandémia megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát – derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében például a magyarok tudatossága elmaradt a vizsgált 26 ország átlagtól, az NN ezer fős mintán végzett felmérése azonban erőteljes változást mutat az elmúlt egy évben. Minden második válaszadó legalábbis azt mondta, felmerült benne, hogy racionalizálnia kell a kiadásait. Ennél is konkrétabb azonban, hogy 41 százalékuk a nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével is élt az elmúlt hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.

Ezen túl a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11%), vagy segített volna (21%) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek. Kockázati életbiztosítás kötését 22 százalék, megtakarítással egybekötött életbiztosítás kötését 20 százalék, egyéb (például jövedelempótló) biztosítás kötését szintén a válaszadók 20 százaléka nevezte meg olyan megoldásként, amellyel már élt, vagy a tervei szerint élni fog a válság hatásainak enyhítése érdekében.

A hosszú távú gondolkodás azért még nem egyértelműen jellemző: az NN kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, 21 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni.

Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/kkv/20210215_david_knibbe_interju#rss