Jót tett a hitelállományoknak a törlesztési moratórium

Megosztás/Share

A lakossági és vállalati hiteladósok döntő többsége élt a még tavasszal bevezetett törlesztési moratórium meghosszabbításának lehetőségével – írja a Világgazdaság banki nyilatkozatokra hivatkozva. A pénzintézetek tapasztalatai szerint a törlesztésre szánt pénz legnagyobb része a folyószámlabetétekbe vándorolt az elmúlt időszakban.

Megjósolhatatlan, hogy az újabb fél éves védelem júniusi lejárta után mekkora lesz azoknak az aránya, akinek fizetési nehézsége lehet. 

Míg a lakossági szegmensben nem volt érzékelhető számottevő érdeklődés, jellemzően elfogadták a moratórium hosszabbítását. Előbbiek nagyjából 60 százaléka vette igénybe a segítséget. A vállalati ügyfelek azonban a Moratórium 1. lezártával és a Moratórium 2. körüli bizonytalanságok miatt fokozottan igényelték a tájékoztatást – tudatta az MKB Bank. 

A K&H Banknál sem tapasztaltak ebben érdemi változást, a Takarék Csoportnál viszont nagyjából 50 százalékkal érdeklődtek többen a törlesztési védelemről, mint múlt év decemberében. A pénzügyi szolgáltató hozzátette: az utóbbi két hónapban 3500-an léptek ki és 300-an tértek vissza a moratóriumba.

A moratóriummal jelenleg is élő ügyfelek arányában viszonylag nagy a szórás az egyes pénzügyi szolgáltatók között. Takarékbanknál a jogosult vállalati ügyfeleknek mintegy fele kérte a törlesztési moratóriumot, miközben a K&H Banknál a jelenlegi kitettség hozzávetőleg 27 százaléka tartozik a moratórium alá. Az OTP Bank tájékoztatása szerint szeptember végén a fizetési moratórium a lakossági hitelállomány 53, míg a vállalati hitelállomány 40 százalékát érintette.

Meglátszik hitel- és betétállományokban

A törlesztési moratórium meghosszabbításának feltételeiről az Index is írt korábban.  

A Magyar Nemzeti Bank egy közelmúltban megjelent elemzése szerint moratórium sikeresnek minősíthető, amit az is jelez, hogy 

2020. novemberében a háztartási hitelállomány 55 százaléka és a vállalati hitelállomány 41 százaléka állt moratórium alatt.

Ez hozzávetőleg 1,4 millió háztartási és csaknem 50 ezer vállalati ügyfelet érintett. 

A moratórium hatást gyakorolt a hitel- és betétállományokra, ami a tavalyi mutatókon is meglátszik: az MNB adatai szerint a lakossági hitelállomány 14,2 százalékkal, 8115,4 milliárd forintra duzzadt tavaly. A vállalati oldalon 12,9 százalékkal, 9363 milliárd forintra ugrott a kinntlévő hitelállomány.  

A betétekben a lakossági oldalon 17,6, a vállalatoknál pedig 28,6 százalékos éves állománybővülést mutatott ki a jegybank. 

Ez arra utal, hogy a felszabadult pénzek főként lekötetlen folyószámlabetéteken landoltak.

A járvány okozta hitelpiaci nehézségeket a vállalati oldalon az NHP Hajrá, a lakossági oldalon pedig a CSOK-hoz kapcsolt kamattámogatott lakáshitelek, vagy a babaváró kölcsön tudta ellensúlyozni. A családpolitikai célú lakossági konstrukciók között a babaváró már 13 százalék feletti súlyt képvisel a portfólióban. 

A Világgazdaság megjegyezte, hogy bár egyelőre nem tudni, hány hitelügyfélnek lesz tartós visszafizetési nehézsége, a nem teljesítő hitelek arányának évek óta csökkenő trendje bizonyosan megfordul. 

Megosztás/Share

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2021/02/15/hitelmoratorium_ados_torlesztes_koronavirus_mnb_bank/