Ma délelőtt beszédet mond Orbán Viktor

https://kep.index.hu/1/0/3666/36668/366685/36668505_2800957_71052708943e84452e9752b9fc6b5b3a_wm.jpg
Megosztás/Share

A múlt héten eldőlt, hogy Orbán Viktor a koronavírus-járvány miatt elhalasztja a hagyományossá vált évértékelőt, februárban online formában sem ad számot az előző évről, illetve az idei tervekről. A miniszterelnök parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitó ülésén mond beszédet, amely egyben évértékelőnek is tekinthető.

Első ízben 1999-ben volt évértékelő beszéd, amelyet azóta is hagyományként minden esztendő elején megtart Orbán Viktor. Szónoklatában áttekinti az előző időszakot, illetve kijelöli a következő időszak kormányzati feladatait.

Az Index összegyűjtötte, miről szóltak az elmúlt 22 év beszédei.

Új módi a politikában 

Az addig szokatlan politikai műfajnak először a Vigadó adott teret. A kormányfő beszédében egyaránt bírálta az előző Horn-kormányt és a gazdasági csomagként 1995-ben általuk elindított Bokros-csomagot. A Fidesz elnöke 37 pontban foglalta össze a kabinet terveit, és a kormányzati teendőket.

A millennium évében szintén a Vigadóban szólalt fel Orbán Viktor, ahol kitért arra, hogy 1999 a rendszerváltás utolsó éve volt. A kormány gazdasági modellje kapcsán kijelentette, cél  az infláció mérséklése, illetve, hogy nőjön a munkahelyek száma. Ekkor hangzott el a jól ismert mondat:

három szoba, három gyerek, négy kerék.

A rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb évének nevezte a 2001-es évet a kormányfő, hasonlatában a múltról úgy fogalmazott, hogy valamikor még az ország, sodródó hajóként bukdácsolt a hullámokon. A kormányfő hangsúlyozta, míg tíz évvel ezelőtt csak minden tizenkettedik fiatal juthatott be egyetemre vagy főiskolára, addig ma már minden harmadik beülhet az iskolapadba.

2002-ben jól érzékelhető volt beszédében is, hogy a tavaszi választások megnyerése a tét. Évértékelőjében nem csak az előző év eredményeit vette számba de visszanyúlt a kormányzás négy évének elért sikereire is, megemlítette az új Duna-hidakat, a foglalkoztatottság emelkedését. Úgy fogalmazott:

Magyarország pályára állt.

A jövőre nézve jelentős szociálpolitikai kedvezmények bevezetését  ígérte, s mindenkit arra biztatott: “Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet.”

A másik oldalon

A 2002-es országgyűlési választás a baloldal győzelmével zárult, így 2003 februárjában Orbán Viktor már ellenzékiként véleményezte az előző évet, amely a beszédében is végig nyomon követhető volt. Kiemelte, a kormánynak rombolási kényszere van, és az uniós csatlakozás során sem sikerült megfelelő csatlakozási feltételeket kiharcolnia.

A következő két év retorikájában is hasonló elemek vehetőek észre; 2003-at a magyar családok zsugorodásának éveként jellemezte, hozzátette a a Medgyessy-kormánynak köszönhetően  az országban szorongás uralkodik. Ugyanakkor  megoldásként  a kompromisszumok mentén való együtt haladás is felmerült.

Pártállásra, irányzatra való tekintet nélkül mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a csatlakozásnak mindenki nyertese lehessen. Ez az a közös talpalatnyi hely, amely elegendő ahhoz, hogy szövetséget kössünk egymással.

A ráfizetés éve, így jellemezte 2004-et Orbán Viktor, amelyet megelőzött négy vidéki város látogatása is. A Körcsarnokban, ahol kivételesen nem pulpitusról beszélt, a magyar államadósság és a magas gyógyszerárak miatti aggodalmát a nézők közé ülve osztotta meg. 

Gyurcsány is értékel

Gyurcsány Ferenc ebben az évben úgy döntött, követi az Orbán Viktor által jól bejáratott évértékelő beszédeket. Első szónoklatában az adórendszer és a felsőoktatás átalakításáról, valamint a következő évtized fejlesztési lehetőségeiről beszélt.

A Fidesz elnöke a következő választási évben, 2006-ban esedékes évértékelőjében emlékeztetett arra, hogy a Fidesz idején épült meg többek között a Nemzeti Színház és a Budapest Sportaréna is, végül a

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! felkiáltással köszönt el.

2007-ben Orbán Viktor beszédének középpontjában az emlékezetes őszödi beszéd állt, ebben az évben jelent meg első ízben az „új többség” kifejezés is.

A következő évben, 2008-ban az évértékelő nem az előző évek kritikájára, hanem a márciusra kiírt tandíj, vizitdíj, és kórházi napidíj eltörléséről szóló referendumra épült, a

Jövő igennel kezdődik szlogennel,

amely célt ért, a népszavazást követően az SZDSZ kilépett a kormánykoalícióból.

A Fidesz elnöke 2009-ben ismét új szlogennel állt elő:

Új irány, Magyarország, új irány, magyarok. 

Évértékelőjében a világgazdasági válságról osztotta meg gondolatait, kitérve arra, hogy a kormány nem tesz mást, mint újabb és újabb hiteleket vesz fel.

Új választások

Két hónappal a 2010-es választások előtt – az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének hatása nyomán – Orbán Viktor magabiztos volt győzelmében. Beszédében az ország gazdaságának a talpra állítását emelte ki, erős közbiztonságot, és egymillió munkahely létrehozását ígérte. Gyurcsány Ferenc  évértékelőjét  a Magyar Demokratikus Charta rendezvényén tette meg, itt arról beszélt, hogy a szocialista párt lehet a továbbiakban a parlamentáris demokrácia képviselője.

Következő évben már harciasabb hangnemben szólalt fel. Gyurcsány Ferenc önkényuralom építésével vádolta Orbán Viktort, valamint kijelentette, hogy az MSZP átalakításával új pártot kell létrehozni. 

Orbán Viktor 2011-ben ismét miniszterelnökként tarthatta meg évértékelőjét a Millenárison. Bemutatta az ötéves tervet, amely szerint 2011 a megújulás esztendeje, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, 2013-ban, az emelkedés évében láthatóvá válik, hogy megindultunk felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé lesz. 

A következő értékelőjében Orbán Viktor beszélt az adósságcsapdáról, amelybe még a szocialisták lökték  az országot, új elemként pedig kitért az európai politikára is. Szerinte

Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol; nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat.

Az ezt követő évértékelőben Orbán Viktor a hangsúlyt főként az addig elért eredményekre helyezte. Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban, és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország – mondta beszédében, amelyet alátámasztott az államadósság csökkentésével, a bővülő közmunkaprogrammal, és a növekvő születésszámmal. Gyurcsány Ferenc 2013-as beszédében már önkényuralomról beszélt, egy évre rá pedig a DK elnöke  „gazembernek”, nevezte a miniszterelnököt. Orbán Viktor ugyanakkor 2014-ben nem az ellenzék kritizálására helyezte a hangsúlyt, helyette három kérdés köré építette fel mondandóját:

Hová jutottunk, hová juthatunk, és mit kell tenni mindehhez? 

– tette fel a Millenárison megjelent közönségnek a kérdést. A választás jegyében zajló évértékelőt harcias, erőteljes felkiáltással zárta:  

Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk!

Változik a narratíva

Miután a Fidesz elveszítette a kétharmados többséget, Orbán Viktor 2015-ös beszédében kitért arra, hogy csupán álom volt, hogy nyugodtabb évek következnek. A felújított Várkert Bazárban elmondott beszédében kiállt a keményen dolgozó emberek mellett, de a rezsicsökkentés megvédését is fontos feladatnak tartotta Brüsszeltől. Ezt követően a kormányfő beszédének középpontjába az újonnan megjelenő migráció vált hangsúlyossá.

Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk.

– fogalmazott.

Orbán Viktor 2016 és 2018 közötti beszédeinek egyik hangsúlyos részét a migráció és a Brüsszellel való küzdelem jelezte. Véleménye szerint a nyugat-európai országok bevándorláspárti politikája megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. 

2019-ben a család került középpontba, ekkor jelentette be a hétpontos családvédelmi akciótervet a miniszterelnök, melynek keretében kibővítették a CSOK kedvezményes hitelét, emellett lehetővé tették 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsön felvételét, valamint mentesítették a legalább négy gyermeket szülő és nevelő nőket a személyi jövedelemadó fizetése alól.

Tavaly három fő témája volt Orbán Viktor beszédének. Többek között klímavédelmi akciótervet jelentett be, és kitért arra is, hogy véleménye szerint

az elmúlt 100 év legjobb tíz éve van mögöttünk.

Orbán Viktor a koronavírus-járvány miatt idén nem tart külön évértékelőt, de a miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitó ülésén mond beszédet, ami egyfajta értékelőnek tekinthető.

Az Index természetesen követi majd a parlamenti ülést. Tartsanak velünk 11 órától!

Borítókép: Index Fotós: Ajpek Orsi

Megosztás/Share

Forrás: https://index.hu/belfold/2021/02/15/orban-viktor-evertekelo-koronavirus-parlament/