Megúszta tavaly a bizonyítványosztást Magyarország – Tavasszal jöhet az IMF vizsgálódni

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/b/u/d/budapest-407616.jpg
Megosztás/Share

Tavaly elmaradt a sokszor kellemetlen konzultáció

Utoljára 2019 decemberében publikált elemzést magyarországi konzultációjáról az IMF, vagyis 2020-ban elmaradt a szokásos felülvizsgálat, melyet a Valutaalap az alapokmány 4. cikke alapján végez el. A vizsgálatra általában évente kerül sor, de ez rugalmas szabály, nincs előírás erre vonatkozóan. Nem egyedülálló, hogy csúszik egy ilyen felülvizsgálat, Lengyelországgal kapcsolatban például február elején két év után szólalt meg az IMF, de a cseh gazdaságot sem vizsgálták már másfél éve.

Legfeljebb nekünk lehet meglepő, hiszen az utóbbi időszakban minden naptári évben volt konzultáció.

A hasonló egyeztetések egyébként magyar szempontból nem mindig jártak hízelgő eredménnyel, a Valutaalap többször is kemény kritikát fogalmazott meg:

  • Legutóbb 2019-ben például a szuperállampapír kockázataira hívták fel a figyelmet, a Valutaalap szakértői szerint korlátozni kellene a lakossági slágertermék vásárlását, illetve csökkenteni a kamatot. Azt elismerték, hogy a lakosság stabil befektetői réteget jelent az állampapírpiacon, azonban folyamatosan monitorozni kellene a szuperállampapírt ahhoz, hogy biztosítsák az elérni kívánt célokat és azt is, hogy a papír ne okozzon szándékolatlan torzulást a piacon. Az IMF megállapításaira nem sokkal később reagált az ÁKK vezérigazgatója is, Kurali Zoltán szerint nem reálisak a Valutaalap javaslatai.
  • 2018-ban a Valutaalap a maradék szektorális adók kivezetését szorgalmazta, illetve az adózási bázis szélesítését javasolta. Emellett ingatlanadó bevezetését javasolta, amiből az önkormányzatok juthatnának extra bevételhez, a jelenlegi kormányzat azonban eddig mindig elutasította ezt az ötletet. Emellett az oktatási rendszer fejlesztését tűzték ki célul, illetve szerintük csökkenteni kellene a közmunkaprogramokban résztvevők számát.
  • A 2017-es jelentésben az IMF szakemberei elismerték a magyar gazdaság erőteljes növekedését, ugyanakkor a még mindig viszonylag magas adósságrátára figyelmeztettek (Azóta a magyar államadósság hatalmast ugrott a koronavírus-válság miatt, igaz, szinte minden fejlett országban ez történt). Éppen ezért strukturális reformok szükségességére hívták fel a figyelmet, melyek a potenciális növekedést és az adósság fenntarthatóságát erősíthetnék. A költségvetés oldaláról a Valutaalap akkor azt szorgalmazta, hogy csökkentse a kormány a közszféra méretét, tegye célzottabbá a támogatásokat, illetve csökkentse a kivételeket az áfaszabályokban. Az MNB számára az inflációs kilátások kockázatait, különösen az ingatlanárak emelkedését emelte ki az IMF.

Vannak a Valutaalapnak visszatérő javaslatai, észrevételei:

  • A magyar közszféra túl nagy mérete.
  • Az üzleti környezet javításának szükségessége.
  • Az ingatlanadó bevezetésének létjogosultsága.
  • A potenciális növekedés élénkítése strukturális reformokkal.
  • A laza, unortodox jegybanki eszközökkel kapcsolatos óvatosság, szükség esetén szigorítás.

Ezek az ajánlások sokszor nem találkoztak a kormány törekvéseivel, amiből például az ingatlanadó és a szuperállampapír kapcsán éles vita és üzengetés alakult ki a felek között.

Éppen a fenti kritikák miatt lehet, hogy a kormány nem is bánja, hogy 2020-ban nem járt Budapesten az IMF delegációja.

Tavasszal jöhetnek konzultálni

A Valutaalap éves konzultációjával kapcsolatban megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, ahol azt válaszolták, hogy

a járványhelyzet miatt más országokhoz hasonlóan elhalasztották az egyeztetéseket, melyekre várhatóan tavasszal kerül sor.

A cikk elején már említettük, hogy ez nem egyedülálló, a régióban több ország esetében is előfordult, hogy akár másfél-két évet kellett várniuk két konzultáció között. Az ilyen egyeztetések alkalmával egyébként a Valutaalap delegációja a Pénzügyminisztérium és az MNB illetékeseivel, valamint más gazdasági szereplőkkel egyeztet, majd egy nagyjából száz oldalas jelentésben összegzi tapasztalatait. Ebben a következő évekre vonatkozó előrejelzések mellett készítenek például adósságfenntarthatósági modellt különböző alternatív forgatókönyvek mentén.

Azt már tudjuk, mire számítanak a magyar gazdaságtól

Azzal együtt, hogy a 4. cikk szerinti éves konzultáció elmaradt, az IMF tavaly is kétszer frissítette a magyar gazdaságra vonatkozó prognózisát World Economic Outlook (WEO) kiadványában. Legutóbb októberben publikált ilyen jelentést a szervezet, akkor a 2020-as visszaeséssel kapcsolatos becslését jelentősen rontotta, 6,1%-os GDP-csökkenésre számítottak tavaly. Innen idén 3,9%-os visszapattanás jöhet, amivel

európai viszonylatban kimondottan elhúzódó lehet a magyar válság.

Tavaly áprilisban még azzal büszkélkedhettünk, hogy egész Európában csak Szerbia úszhatja meg kisebb visszaeséssel a 2020-as évet nálunk. A kormány gyakran hangoztatta is ezt a megállapítást annak alátámasztására, mennyire válságálló a magyar gazdaság. Most azonban már nem ilyen kedvező a helyzet, a régióban sem számít kiemelkedően optimistának a Valutaalap véleménye (a 2020-as GDP-adat néhány órával cikkünk megjelenése után kedd reggel érkezik).

VAGYIS ÖSSZESSÉGÉBEN AZ IMF LEGFONTOSABB ÜZENETE AZ, HOGY A VÁLSÁGBAN UGYAN NEM TŰNIK KIEMELTEN SÉRÜLÉKENYNEK A MAGYAR GAZDASÁG, VISZONT A KILÁBALÁSBAN LEMARADHATUNK EURÓPA NAGY RÉSZE MÖGÖTT.

Címlapkép: Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210216/meguszta-tavaly-a-bizonyitvanyosztast-magyarorszag-tavasszal-johet-az-imf-vizsgalodni-469918