Óriási meglepetést hozott a magyar GDP-adat!

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/l/e/g/legifoto-steel-factory-432362.jpg
Megosztás/Share

A mai adat igazolja azokat az előzetes várakozásokat, amelyek szerint a koronavírus-járvány második hulláma (pontosabban az erre reagáló korlátozó lépések) kevésbé fogták vissza a magyar gazdaságot, mint tavasszal. Ezt egyrészt már a nemzetközi adatokból is lehetett sejteni, másrészt az egyes gazdasági területek havi részadatai is azt mutatták, hogy a gazdaságot nem érte akkora sokk, mint az első hullám idején. Növekedési pályán maradt például az ipar és az építőipar is.

A KSH gyorsbecslése még nem tartalmaz információkat a GDP szerkezetéről, ezért a teljesítmény mögötti tényezőket egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. Az ilyenkor megszokott szűkszavú értelmezésből csupán annyi derül ki, hogy “a növekedéshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá”. Ebből az a tanulság vonható le, hogy a termelő ágazatok vártnak megfelelő jó teljesítménye mellett a szolgáltató szektorban is maradhattak olyan ágazatok, amelyek a vártnál jobban teljesítettek a lezárások időszakában.

A nagy képet illetően az igazi meglepetést az jelenti, hogy a várt visszaesés helyett a magyar gazdaság növekedni tudott a negyedik negyedévben. Ennek okai a következők lehetnek:

  • a lezárások “csak” november közepén érkeztek, és bár decemberben már tényleg érződött a hatásuk, az előző két hónap kifejezetten erős volt a havi részadatok alapján is,
  • az ipart nem bénította le úgy a járvány, mint tavasszal, az ellátási láncok viszonylag épek maradtak, a termelést a fertőzések ellenére meg tudták szervezni a nagy vállalatok,
  • a fentiek miatt érvényesülni tudott a korrekciós hatás: a második negyedéves nagy gazdasági zuhanást a harmadik negyedéves korrekció nem tüntette el teljesen, ezért bőven volt kapacitás további javulásra – ne feledjük, a gazdaság teljesítménye még így is bőven elmarad az egy évvel korábbitól,
  • az építőipar is gyorsan magára talált a sokkból, és a negyedik negyedévben is töretlen maradt a növekedése,
  • a szolgáltató szektor számaira egyelőre nem látunk rá, de vélhetően a “lenullázott” ágazatokon (vendéglátás, turizmus) kívül a többi területet a vártnál jóval kevésbé érinthették a lezárások kedvezőtlen hatásai,
  • ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a turizmus súlya a negyedik negyedévben jóval kisebb, mint nyáron, ezért az itteni hatás tompítottabb lehetett, mint a második negyedévben.

A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi

A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy- vagy a bázis időszakban szökőnap van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

További részletek hamarosan.

Címlapkép: Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210216/oriasi-meglepetest-hozott-a-magyar-gdp-adat-470032