A bezárás küszöbéről visszarántott falusi kisbolt, ahol informatikaórát is tartanak

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=542a431f-4347-45e8-93bc-6c649a333239
Megosztás/Share

Olcsó alapvető élelmiszerek, közösségi helyszín, szolgáltatásbővítés – Tarnabodon a Tarnaboltban hónapok óta próbálkoznak azokkal a módszerekkel, amik egyes elemei a most bejelentett falusi kisboltprogramban is megjelentek. Mitől maradhat életben egy kisbolt? És mit keres ott az informatikaóra?

Tarnaméra és vidéke Áfész 23. számú vegyesbolt – kopott, nehezen olvasható, rég elmúlt időkre emlékeztető fakó betűk egy rozsdásodó táblán a bejárat felett. A néhány lépcsővel a havas járda fölé emelkedő kétszárnyú boltajtótól jobbra a falon Coop mini felirat utal a már egy kicsit közelebbi múltra. A tarnabodi Kossuth Lajos tér sarkán álló üzlet tavaly kis híján annak a közel 300 falusi kisboltnak a sorsára jutott, amelyeket anyagi okok miatt bezártak az üzemeltetők. Ezzel munka nélkül maradt volna a szomszédos Boconádról átjáró négy alkalmazott, és könnyen elérhető alapvető élelmiszerek nélkül az alig több mint 600 lakosú kistelepülés amúgy sem könnyű sorsú lakói.

© Túry Gergely

Most mégis nagy a zsivaj odabent:

“Hozzatok négy darab burgonyát! Tizenkét forint a sárgarépa, nyolcvannyolc forint a zeller, írjátok fel!”

– ötödikesek sürögnek-forognak, kezükben bevásárlólistával. Leveszöldséget méretnek, a fűszereket keresik, a liszt, a tojás árát silabizálják lelkesen. A vásárlás azonban csak jelképes, éppen informatikaóra zajlik: az aznapi iskolai ebéd hozzávalóit szedik össze, méretik le és rögzítik, hogy majd a tanterembe visszatérve egy excel táblában összesítve kiszámolják, mennyibe kerülne egy főre a reszelt tésztaleves – ami az aznapi iskolai menün is szerepel.

Az üzlet úgy menekülhetett meg, hogy az alkalmazottak – tudván, hogy az addigi üzemeltető kiskereskedelmi lánc a bezárást fontolgatja -, megkeresték Bencsik Attila informatikai és biotechnológiai vállalkozót, aki évek óta együtt dolgozik a faluban a Máltai Szeretetszolgálattal.

© Túry Gergely

A karitatív szervezettel közösen indított programokban és fejlesztésekben is aktív vállalkozó – ő viszi tovább a Szeretetszolgálat munkahelyteremtő programjában létrejött elektromoshulladék-bontót, egy pályázat révén a faluba hozza biotechnológiai üzemét, és a szociális bérlakásépítésbe is beszállt – bevállalta a boltot is. Tarnabolt – olvasható a legújabb táblán az épület homlokzatán.

Tarnabodon annak próbáltunk utánajárni, hogy mit szól egy falusi kisbolt üzemeltetője a kormány által pár hete belengetett kisboltprogramhoz. Először Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt egy január végi kormányinfón a 45 milliárdos program elindításáról, majd mások is csöpögtettek részleteket, például, hogy a pályázóknak legalább öt éven át kell majd működniük, és bizonyos meghatározott árucikkeket kötelezően forgalmazniuk.

© Túry Gergely

Magyarországon, mint korábban a hvg.hu is megírta, már közel 300 településen nincs kisbolt, miközben 2003-ban még csak 44 ilyen helység volt. Amikor Tarnabodon jártunk, a pontos részletek még voltak ismertek, a programról szóló rendelet múlt pénteken késő este jelent meg Magyar Közlönyben, de azt már tudni lehetett, hogy a kormány a támogatással nemcsak azt szeretné elérni, hogy minél több településen legyen ismét bolt, de azt is, hogy komplexebb, akár postai szolgáltatásokat is nyújtsanak, vény nélkül kapható gyógyszert áruljanak, illetve közösségi teret biztosítsanak majd a helyieknek.

“Meglepett, mert olyan volt, mintha rólunk másolták volna” – mondta a tervről Bencsik Attila a hvg.hu-nak az informatikaóra után. Azt mondta, ők már tavaly nyáron – azóta viszi a boltot -, is kísérleteztek olyan a dolgokkal, amelyek közül néhány a most bejelentett programban visszaköszönt. Közösségi helyszínként például kerti szaletliket állítottak a bolt mellé az utcára, és ingyenes wifit biztosítanak, de felmerült, hogy gyógyszereket is forgalmazzanak. Ráadásul ők nemcsak hogy tartanak alapvető élelmiszereket, de ezek esetében alacsonyan, 10 százalékon tartják az árrést is. Utóbbi ötlet a máltaiaktól jött – akikkel partnerségben csinálja a boltot is -, a vállalkozó viszont már maga döntött arról, hogy a női higiéniai termékeket is minimális árréssel forgalmazzák. (A menstruációs szegénység Magyarországon is régóta létező jelenség.)

Bencsik Attila

© Túry Gergely

Bencsik Attila azt mondta, szívesen élne a kisboltprogramban felkínált lehetőséggel, mert a korszerűsítés – saját boltjánál ezt legalább 20 millió forintra becsülte -, vagy az új szolgáltatások bevezetéséhez előírt feltételek megteremtése általában komolyabb beruházást kíván. Megjegyezte ugyanakkor, hogy hiába a korszerűsítés, a bővítés, mindig nagy kérdés, hogy miként lehet elérni, hogy önfenntartó lehessen egy ilyen kis falusi üzlet.

Lehetnek nehézségek a pályázattal
Jónak tartja a rendeletben felvázolt lehetőségeket, és nagy valószínűséggel pályázni is fognak rá – mondta a vállalkozó, akit a rendelet megjelenése után újra megkerestünk. Jelezte azonban, hogy egy átlagos falusi kisboltosnak meggyűlhet a baja néhány feltétel teljesítésével. Példaként az elvárt bankgaranciát vagy jelzálogbejegyzést említette, amik megszerzése egy kisbevételű vagy bérelt helyiségben működő üzlet esetén nehézkes lehet. Sok múlik ugyanakkor azon, hogyan írják majd ki a pályázatot, korábban már előfordult hasonló esetekben, hogy enyhítettek a feltételeken – mondta.

Az ehhez hasonló kisboltoknál nemcsak az veti vissza a forgalmat, hogy a gyakran más településen dolgozó helyiek a nagyobb, országos bolthálózatok üzleteiben vásárolnak be, de – legalábbis az alapvető árucikkek esetében – gyakran a segélyosztást is megérzik. A chipset és az üdítőt persze akkor is nálunk veszik meg – ismerte el szomorkásan Bencsik.

Mindenesetre aktívan keresik a lehetőségeket, hogy fenntartható módon működjenek: kínálnak terményt és tüzelőt, és folyamatosan tesztelik, hogy miként lehet megújítani a termékpalettát. Gyakran egy-egy ismerős helyi lakos kérésére szereznek be új árut, legyen szó medvecukorról vagy épp gluténmentes termékekről. Van, amikor jól ráéreznek az igényekre, most épp az egyik pékhálózat helyben, frissen sütött sóskiflije lett nagyon kelendő.

Az igyekezet egyelőre ahhoz elég, hogy a Tarnabolt nullszaldósan működjön.

© Túry Gergely

A most bejelentett program viszont kapóra jöhet majd az olyan szolgáltatások feltételeinek előírásos kialakításához is, mint a helyben főzött kávé vagy nyáron a fagylalt árusítása. Bencsik Attila szerint emellett sokat lendíthet a forgalmon a közösségépítés is, részbent ezt szolgálja a már említett ingyen wifi és a szaletlik is, de a kimondottan aktívak az online közösségi térben, és hűségprogramot is indítottak.

A közösségépítéshez lazán kapcsolódik az is, hogy a gyerekek alkalmanként átjárnak az informatikaórákon – Bencsik Attila ugyanis ettől a tanévtől az iskola informatikatanára is -, hogy kiszámolják egy-egy ebéd költségeit. A pénteki reszelt tésztaleves esetében például néhány száz forintból jött ki a kisbolt árain egy leves.

Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20210217_falusi_kisboltprogram_tarnabod_riport#rss