Jelentősen csökkent Magyarország kamatkiadása

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/p/a/r/parlament-halaszbastya-budapest-getty-stock-423282.jpg
Megosztás/Share

A belföldi szereplők által elkölthető jövedelmek és a megtermelt GDP közötti különbség leginkább a profitegyenleg és a kamategyenleg hiányának tudható be. A kamategyenleg nemzetgazdasági szinten a külföldnek nyújtott és az onnan kapott hitelek utáni kamatok egyenlegét jelenti. A jövedelemegyenleg tehát a közvetlentőke-befektetésekhez kapcsolódó profit nagyságán túl egy gazdaság nettó eladósodottságának mértékétől, az adósságszolgálathoz kapcsolódó kamatkiadások, illetve a kamatbevételek összesített egyenlegétől is nagyban függ, ezért utóbbi alakulását is érdemes alaposabban megvizsgálni. Cikkünkben előbb szemügyre vesszük a nettó kamatkiadás csökkenése mögötti tényezőket, majd összevetjük azt az európai országokban tapasztalható tendenciákkal. Ezután az európai országok viszonylatában megvizsgáljuk a profit- és kamategyenleg összefüggését az egyes országcsoportokban, a hazai kontextust is fókuszba helyezve.

A kamatkiadás csökkenését a külső adósság csökkenése és a kamatszint mérséklődése is támogatta

A külső eladósodottság csökkenésével párhuzamosan a 2009-es válság óta jelentősen csökkent a magyar gazdaság által külföldre fizetett nettó kamategyenleg. A 2000-es évek elejétől minden szektorban folyamatosan és nagymértékben emelkedett Magyarország nettó külső adóssága. A 2008-as pénzügyi válság azonban gyors alkalmazkodásra késztette a gazdaság szereplőit: először a bankok, majd a vállalatok és az állam is csökkentette külső adósságát, amellyel párhuzamosan megindult a kamatkiadások mérséklődése is (1. ábra). A külső adósság 2012-től meginduló mérséklődésében szerepe volt annak is, hogy a magyar állam csökkenteni kezdte a külföldi devizaforrásokra való ráutaltságát, és helyette belföldi forintforrásokból, elsősorban a lakossági állampapírokra támaszkodva igyekezett kiadásait fedezni. Ebben nyújtottak érdemi támogatást a jegybanki programok is (pl. önfinanszírozási program, banki betétek mennyiségi korlátozása, jegybanki IRS-ek), amelyek révén a bankrendszer érdemi állampapír-keresletet támasztott, ezáltal hozzájárulva az állam belső forrásokból történő finanszírozásához, csökkentve annak külső kitettségét. A gazdaság GDP-arányos nettó külső adóssága így a 2010-ben jellemző 55 százalékról 2020 harmadik negyedévére 8 százalék alá csökkent.

A nettó kamategyenleg csökkenését az adósságállományok csökkenése mellett a hozamszintek mérséklődése is támogatta. A 2009-es válság hatására a globálisan meghatározó jegybankok korábban soha nem látott szintre mérsékelték az irányadó kamatokat, valamint mennyiségi lazítási programokba kezdtek. A globális likviditásbőség hatására a pénzpiaci, állampapír-piaci hozamok is rekordalacsonyra – sok esetben negatív szintre – mérséklődtek. A dezinflációs hatások ellensúlyozására a Magyar Nemzeti Bank is jelentősen mérsékelte az alapkamatot, amely 2016-tól kezdve már tartósan 1 százalék alatt alakult. Továbbá olyan célzott gazdaságélénkítő programokat indított, amelyek olcsó finanszírozási forrást jelentettek például a vállalati szektor számára, és erősítették a monetáris transzmissziót, illetve érdekeltté tették a bankszektort az olcsó jegybanki likviditásnak a gazdaság felé közvetítésében. A tartósan laza hazai monetáris kondíciók által teremtett alacsony hazai hozamkörnyezet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság nettó kamatkiadása – amely a válság idején elérte a GDP 2,5 százalékát – 2020-ra historikusan alacsony szintre, a GDP 0,8 százaléka alá mérséklődött.

A csökkenéshez nagyban hozzájárult az is, hogy a válság alatt és után még érdemi külső adóssággal rendelkező a vállalati szektor 2017-re – részben a külföldi követeléseik növelésével – lényegében leépítette nettó külső adósságállományát. A bankok pedig, amelyek a válság alatt és után az államét is meghaladó mértékű nettó külső adósságállománnyal rendelkeztek, már 2016-tól nettó hitelezőkké váltak a külföld felé. Így 2020-ra a nemzetgazdaság nettó külső adóssága lényegében az államnál összpontosult, de a válság előtt jellemzőnél jóval alacsonyabb szintre csökkenve.

A kamategyenleg javulása nemcsak hazánkra jellemző, de Magyarországon kiemelkedő volt a mértéke

A nettó kamatkiadások csökkenése nemzetközi szinten általánosan megfigyelhető jelenség, a legtöbb európai országban a hazaihoz hasonló tendencia játszódott le – ugyanakkor Magyarországon javult az egyik legnagyobb mértékben a mutató. A 2009-es válság hatására a jelentős mértékű külső egyensúlytalanságot mutató uniós – jellemzően mediterrán – országok folyó fizetési mérlege nagymértékben javult, ami a kamategyenleg javulásának irányába hatott. Emellett az EKB a pénzügyi, majd az eurozóna adósságválságának hatására jelentős monetáris lazítási programot indított, amelynek a kamatcsökkentésen kívül része volt egy széleskörű euroövezeti eszközvásárlási program is. Utóbbi hatékonyan szorította le nemcsak az állampapírok, de a vállalati kötvények hozamát is a tagországokban, megteremtve a lehetőséget az eurozónás országok kamatkiadásainak mérséklődésére. A korábban pozitív nettó kamategyenleggel rendelkező országok mutatója viszont jellemzően romlott ezen időszak alatt, vélhetően azzal összefüggésben, hogy az alacsony kamatkörnyezetben kamatbevételeik csökkentek. A régiós országok közül Horvátország, Románia, Lengyelország és Szlovénia a kamategyenleg javulása szempontjából az európai országok középmezőnyében, míg Csehország és Szlovákia a sor végén helyezkedik el (2. ábra).

A kamat- és profitegyenleg viszonya az európai országokat négy csoportra osztja

A fejlettséggel párhuzamosan magasabb lehet egy gazdaság profitegyenlege – ilyen összefüggés ugyanakkor nem állítható fel a kamategyenleggel kapcsolatban, hiszen a kamategyenleg számos fejlettebb országban is negatív értéket mutat. A profitegyenlegtől eltérő mintázat alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az országok többségében a külföldi követelések kamata (a követeléseken belül jelentős részt képviselő devizatartalék kockázatmentes eszközökbe történő fektetése miatt) jellemzően alacsonyabb, mint az adott ország által felvett hitelek kamata, ami negatív kamategyenleg kialakulásának irányába hat. Másrészt a fejlettség növekedésével a vállalatok részesedésjellegű finanszírozásával szemben előtérbe kerül az adósságtípusú finanszírozás – ez azzal a következménnyel járhat, hogy a fejlettebb országokban a pozitív profitegyenleg mögött jelentős mértékű tőkekifektetés húzódik meg, ugyanakkor ezek az országok nettó külső adóssággal rendelkeznek. 

A kamategyenleg szintjét a profitegyenleggel együtt ábrázolva az európai országok alapvetően négy csoportba sorolhatók (3. ábra):

  1. Az Európai Unióhoz 2004-ben vagy azután csatlakozó országokban jellemzően a profit- és a kamategyenleg is nettó kiadást mutat. Ennek megfelelően ebben a negyedben helyezkedik el Magyarország is, a lengyel, szlovák, román és bolgár gazdasággal együtt. Ezen országok egyenlegei nagyon hasonló értéket mutattak 2019-ben: mindegyikük esetében nagyjából a GDP 3-4 százalékát tette ki a profitegyenleg hiánya, míg a kamategyenleg hiánya a GDP 0,3-0,5 százaléka körül alakult. Szintén ebben a negyedben található a szlovén és horvát gazdaság is – előbbit a visegrádi országokénál alacsonyabb (-2 százalék körüli) profitegyenleg, utóbbit magasabb (-1 százalékot meghaladó) kamategyenleg jellemzi. Magyarország ugyanakkor a 2008-as szinthez képest, amikor a régiós országoknál egyértelműen kedvezőtlenebb volt hazánk kamategyenlege, jelentősen javított a mutató értékén, és a profitegyenleg hiányát is mérsékelni tudta.
  2. Számos fejlett gazdaság (pl. Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Finnország, Hollandia) úgy realizál bevételt profitegyenlegén, hogy közben a nettó kamategyenlege negatív – vagyis makrofinanszírozási szempontból nézve részben külföldi hitelekből finanszírozza a közvetlentőke-kifektetéseit.
  3. Elenyésző azon országok köre (Németország és Dánia) ahol mind a profit-, mind a kamategyenleg javítja a jövedelemegyenleget, és így a folyó fizetési mérleg egyenlegét is.
  4. Végül a negyedik csoportba néhány olyan ország került (Csehország, Észtország és Lettország), ahol az alacsony külső adóssághoz képest magas devizatartalék ahhoz vezetett, hogy a profitegyenleg jelentős hiányával szemben a kamategyenleg enyhe többletet mutat.

A kamategyenleg javulását követheti a profitegyenleg javítása

A válság után a magyar gazdaság jelentős külső finanszírozási képességgel rendelkezett, ami a kamategyenleg nagymértékű csökkenéséhez vezetett. A folyó fizetési mérleg többletbe fordulásából származó forrásokat Magyarország külső adósságának csökkentésére fordította, aminek hatására a gazdaság GDP-arányos nettó külföldi kamatfizetése látványosan csökkent. Eközben a gazdasági növekedést támogató FDI-beáramlás mellett a profitegyenleg hiánya csak enyhén mérséklődött, azaz itt van még tér a további javulásra. Ez többek között a hazai tőkekifektetések növelésével, az onnan befolyó profit emelkedésével, és ily módon a profitegyenleg hiányának mérséklésével érhető el. Összességében tehát a kamat- és profitegyenleg hiányának csökkenésén keresztül számottevően javítható egy ország jövedelemegyenlege, amely a kedvező folyó fizetésimérleg-folyamatokhoz történő hozzájárulása mellett zárhatja a hazánkban megtermelt és a belföldi szektorok által elkölthető jövedelem közötti rést is.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai, a cikkben szereplő állítások nem feltétlenül egyeznek a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210217/jelentosen-csokkent-magyarorszag-kamatkiadasa-469944