Eljárást indít Brüsszel Magyarország ellen, mert a kormány nem tett eleget egy bírósági ítéletnek

https://images.hvg.hu/image.aspx?id=21cd64f9-e0bd-4b9b-9f7f-7da4284c7bf3
Megosztás/Share

Az EUrológus biztos forrásból úgy értesült, hogy az Európai Bizottság döntése alapján megindítják az újabb kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a civil szervezetek ügyében, mert a magyar kormány nem hajtotta végre az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését.

Ez azt jelenti, hogy a brüsszeli testület hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, amelyben az ítélet végrehajtására hívja fel a kormányt. Budapestnek két hónapja van a válaszadásra. Meg kell jegyezni, hogy Brüsszel hónapokkal ezelőtt már több felszólítást is küldött, akkor azonban még nem döntöttek a kötelezettségszegési eljárásról.

A jogsértéssel kárt is okoz a kormány

Az Európai Bizottság indokolása szerint az Európai Bíróság 2020. június 18-i ítéletében megállapította, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvény („Átláthatósági törvény”), amely azt írja elő, hogy a külföldről támogatott civilszervezetek kötelesek a támogatás tényét nyilvánosságra hozni, megsérti a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogokat, valamint az egyesülési szabadság elvét, amelyet az EU Alapjogi Chartája véd. A Bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy az egyesülési szabadsághoz való jog a demokratikus és pluralista társadalom egyik alapját képezi, és magában foglalja a civil társadalmi szervezetek jogait az erőforrások keresésére, biztosítására és felhasználására. A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar jogszabályok veszélyeztetik a civil társadalom független szereplőként betöltött szerepét a demokratikus társadalmakban, aláásva az egyesülési szabadsághoz való jogukat, bizalmatlan légkört teremtve velük szemben, valamint korlátozva az adományozók magánéletét.

A magyar kormány nemcsak törvényt nem módosított, hanem az uniós joggal ellentétes intézkedéseket alkalmazza is, ezzel pedig további kárt okoz. Erre bizonyíték, hogy tavaly szeptemberben egy pécsi civil szervezet, az Emberség Erejével Alapítvány arról számolt be, hogy azért utasították el egy 72 ezer eurós pályázatukat, mert nem voltak hajlandóak nyilatkozni az akkor már jogellenesnek nyilvánított kritériumról, vagyis arról, hogy külföldről támogatott szervezeteknek minősülnek-e.

A magyar kormány válaszától függően az Európai Bizottság ismét keresetet indíthat Magyarországgal szemben az Európai Bíróságon, amelyben pénzbüntetés kiszabását is kérheti.

Ezzel kapcsolatban összeszedtük azokat az eseteket, amelyek során a magyar kormány nem hajtotta végre valamelyik európai bírósági ítéletet.

© AFP / Frederick Florin

Kvótaper

Az úgynevezett kvótaperben Magyarország többször is elbukott az Európai Bíróság előtt. Először amikor Magyarország és Szlovákia megtámada az Európai Unió Tanácsának 2015. szeptember 22-i határozatát, amelyben a tagállamok menedékkérők kötelező átvételét írták elő olasz és görög menekülttáborokból. Az Európai Bíróság a keresetet elutasította, a tanácsi határozatot hatályában fenntartotta és végrehajthatónak ítélte. Ez azért fontos, mert az eredeti határozat két év után hatályát veszítette, az ítélet azonban 17 nappal a hatály elvesztése előtt született. Vagyis Magyarországnak ennyi ideje még lett volna megfelelni az ítéletnek – még ha ez egy erősen elméleti felvetés is. Ennek elmaradása miatt az Európai Bizottság újabb pert indított, amelyben természetesen kimondták, hogy Magyarország nem teljesítette uniós kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés már nem volt hatályban, ezért a teljesítése is lehetetlenné vált – vagyis Magyarorszáz ennek a bírósági döntésnek egyáltalán és soha nem tett eleget.

Menekültügyi eljárások

Az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése szerint a magyar kormány uniós kötelezettségszegést vitt véghez amikor az igazságos menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettségének nem tett eleget. Hasonlóképp a menedékkérőknek a tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásával és a harmadik országok Magyarországon jogellenesen tartózkodó állampolgárainak jogellenes kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciák megsértésével is az Európai Unió szabályaival ellentétesen cselekedett. Nem mintha az lett volna a megoldás, de a magyar kormány hónapokkal korábban – más, hasonló tartalmú ítéletek miatt – bezárta a tranzitzónákat. Ezzel azonban az decemberi ítéletet nem hajtotta végre, mert továbbra is folytatja a jogsértő gyakorlatot: erőszakkal kényszeríti a kerítés túloldalára a menedékkérőket. Az ügy egyik fontos fejleménye volt, hogy az uniós határőrizeti szerv, a Frontex pár hete kivonult Magyarországról, mert nem akart asszisztálni a jogsértő gyakorlat fenntartásában. Ilyenre még soha nem volt példa.

© Fazekas István

Lex CEU

Sérti az uniós jogot a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni – mondta ki az Európai Bíróság 2020. október 6-án. Ez a jogszabály-módosítás Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet (CEU) érintette. Az ítélet kimondja, hogy a Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek. Sem a kormány, sem a parlament nem lépett még ebben az ügyben (sem a törvénymódosításban, sem a CEU-val való egyeztetésben), a jogsértő állapot fenntartását igazolja, hogy információink szerint tárgyal erről a kérdésről a Bizottság és a kormány.

© MTI / Szigetváry Zsolt

A Magyar Evangélikus Testvérközösség ügye

Erről nem az EU Bírósága hozott ítéletet, hanem az Európa Tanács mellett működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amelynek ítéletei ugyancsak kötelező a részes tagállamok számára – ezt vállalták a szervezethez történő csatlakozással.

A 2013-as alkotmánymódosítással vált lehetővé, hogy – több már kisegyházzal egyetemben – az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangélikus Testvérközösségtől (MET) is elvette az országgyűlés az egyházi státuszt. Az EJEB 2014-ben megállapította, hogy ez jogtalanul történt. Azóta már megítéltek közel egymilliárd forintos kártérítést a MET-nek, idén február elején pedig visszakapták a technikai számukat, így fogadhatnak 1 százalékos felajánlásokat. Azonban az erről szóló ítélet kihirdetését követően közel hét évvel sem kapták vissza az egyházi státuszukat.

A ítéletek végrehajtása a jogállam alapja

Ha egy uniós bírósági ítéletet nem hajtanak végre, akkor az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásban pénzbüntetés kiszabását kérheti. Jelenleg ilyen eljárás nem folyik Magyarországgal szemben – a civil törvény ügye ilyen lehet. Ez az eljárás teljes mértékben az Európai Bizottságtól függ, nincsenek erre vonatkozó, kötelező határidők. Forrásaink szerint ez egy olyan terület, amely alkalmas arra, hogy a Bizottság politikai nyomást gyakoroljon. Az eljárás megindításának késleltetése egy eszköz arra, hogy a brüsszeli testület – kvázi legálisan – jobb tárgyalási pozíciót érjen el, mert van adu a kezében. De úgy is mondhatjuk, hogy ezzel zsarolhatja a tagállamokat.

A magyar kormány sokszor hivatkozik arra, hogy az ítéletek végrehajtása egy folyamat és mások sem állnak ezen a téren jobban nálunk, sőt. De szögezzük le azt, hogy a Bíróság ítélete kihirdetésekor hatályos, érvényes és végrehajtható. Nincs átmenet, türelmi időszak, kivárás – végre kell hajtani, mert ezt kívánja a jogbiztonság, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivőt idézzük a bíróságok és hatóságok szerepéről:

ezt hívják egyesek jogállamiságnak.

Ahogy az Európai Bizottság érvelésében is olvasható a mostani kötelezettségszegési ügy kapcsán: “Az Európai Bíróság ítéletei azonnal kötelezőek az érintett tagállamra.”

Megosztás/Share

Forrás: http://hvg.hu/eurologus/20210218_jogallamisag_Magyarorszag_europai_birosag_kotelezettsegszeges#rss