Így zúzná darabokra Joe Biden a Trump-korszak legfontosabb örökségét

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-xl/j/o/e/joe-biden-feher-haz-432852.jpg
Megosztás/Share

Joe Biden terveinek vizsgálatát érdemes a Trump-kormány 2017-ben, Tax Cuts and Jobs Act (TCJA) néven elfogadott adócsomagjával kezdeni, amely az utóbbi három évtized legnagyobb adócsökkentését tette lehetővé az Egyesült Államokban. A Trump féle adócsomag egyik leglényegesebb eleme a társasági adó 35%-ról 21%-ra történő mérséklése volt. A háztartásokat illetően megmaradt a hétsávos progresszív személyi jövedelemadó, de minden sáv esetében csökkentették az adókulcsok mértékét.

A csomag emellett szélesítette a vállalatok és háztartások által alkalmazható adókedvezmények körét. Az eredeti elképzelések szerint az adócsomag legtöbb rendelkezése 2025-ig maradna érvényben, Joe Biden Fehér Házba való beköltözésével azonban borítékolható, hogy ennél korábban átalakítják az amerikai adórendszert. Erre irányuló szándékát Biden már többször hangoztatta a választási kampány során is. Kampányígéretei alapján pedig már most körvonalazódni látszik, hogy milyen Amerikát szeretne látni elnöksége alatt.

A Biden-csomag számokban

A Pennsylvania-i Egyetem tavaly októberi számítása számba vette a kampány során belengetett új adókat és az ezzel párhuzamosan előirányzott állami kiadásokat szövetségi szinten tízéves távra vetítve. Ezek alapján a szövetségi kormány 3375,3 milliárd dollár plusz bevételt remélhet az új vagy megnövelt adóktól, amelyből egy nagyobb részt a vállalati adók tesznek ki, míg a maradékon a járulékok és jövedelemadók osztoznak.

A gond csak az, hogy a plusz bevételek messze elmaradnak attól az 5370 milliárd dolláros összegtől, amelyet az új kiadások eredményeznek majd várhatóan. Ezek fontossági sorrendben az alábbiak:

  1. Az oktatás, amely az ígéretek szerint a legnagyobb figyelmet kapja majd.
  2. Továbbá rendkívül hangsúlyos szerep jut a K+F és az infrastruktúra fejlesztésének is. Ehhez kapcsolódik a megújuló energetikai projektek ösztönzése, amelynek fontosságát Joe Biden többször is kiemelte kampánya során.
  3. Ezeket követik a lakásprogramok, a társadalombiztosítás, az egészségügy és a fizetett szabadságok finanszírozására elkülönített plusz források.

A FELMÉRÉS ALAPJÁN LÁTHATÓ, HOGY A TERVEZETT BEVÉTELEK messze ELMARADNAK A FELMERÜLŐ KIADÁSOKTÓL, AMI TÍZÉVES TÁVLATBAN 1995 MILLIÁRD DOLLÁROS LYUKAT ÜTNE A KÖLTSÉGVETÉSEN.

Magasabb vállalati adók és zöld Amerika

Mint ahogy fent láthattuk, a 3375,3 milliárd dollár plusz adóbevételből 1438,5 ezer milliárd dollárt tenne ki az a rész, amit a vállalatokon próbál majd behajtani a szövetségi kormány. Ennek kapcsán sorra vettük a legfontosabb tételeket, amelyekből felépül a remélt adóbevétel.

A legfontosabb tervezett változás a vállalati szektort érintő adók esetében a társasági adó 21%-ról 28%-ra történő emelése, amely még így is bőven elmaradna az Obama-kormány idején alkalmazott 35%-os adókulcstól. Emellett növelné a vállalatok külföldön szerzett jövedelmének adóját 10,5%-ról 21%-ra.

A tervek között szerepel egy 15%-os minimális adóráta bevezetése a társasági adó alternatívájaként azon vállalatok esetében, amelyek éves árbevétele eléri vagy meghaladja a 100 millió dollárt. Az új elnök valószínűleg ezzel kívánja orvosolni azt, hogy az utóbbi években számos vállalat adótervezése okán csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem fizetett adót az Egyesült Államokban.

A Trump-kormányzat időszakában megerősödött protekcionista irányvonal sem tűnik el teljesen Joe Biden alatt. Ennek megfelelően büntetőadó kivetését helyezte kilátásba (a társasági adón felül) azon vállalatok esetében, amelyek a működésüket üzleti megfontolásból külföldre helyezték át. Ezzel párhuzamosan viszont az állam adókedvezmény útján részben megtérítené azon cégek költségeit, amelyek visszahozzák a termelésüket az Egyesült Államokba vagy beruházásokkal hozzájárulnak gyártólétesítmények fejlesztéséhez, illetve az alkalmazottak béreinek emeléséhez.

A fentieken túl Joe Biden egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy 2050-ra karbonsemlegessé teszi az Egyesült Államokat. Az ambiciózus tervek az adócsomagban is visszaköszönnek, amely jelentősen kiterjeszti a zöld energetikai projektek kapcsán igénybe vehető adókedvezmények körét. Ezzel egyúttal pedig több, fosszilis tüzelőanyagok kapcsán jelenleg elérhető kedvezményt tervez visszavonni.

Összességében elmondható, hogy a vállalati szektort érintően az adóemelések mellett a tervezett intézkedések elsősorban az amerikai munkahelyek védelmét, az adóelkerülésre vonatkozó szabályok szigorítását és egy zöldebb Amerika megteremtését hivatottak szolgálni.

Magasabb adók a gazdagokra és bővülő jóléti programok

A lakossági szektortól adóemelések útján összesen 1936,8 millió dollár bevételt várnak Washingtonban. Ennek kapcsán 400 ezer dollár az a szám, ami sok amerikai fejébe beleéghetett Biden terveinek hallatán. Ugyanis az e fölötti éves jövedelemmel rendelkező háztartásokat fogják leginkább sújtani a belengetett adóterhek. Hozzá kell tenni, hogy ezek a háztartások nagyjából a teljes népesség kevesebb mint 2%-át teszik ki. Ennek megfelelően Biden csak a személyi jövedelemadó legfelső kulcsát emelné jelenlegi 37%-ról 39,6%-ra, a többi sávhoz tartozó adókulcs változatlan maradna.

Biden tervei között szerepel még a szociális hozzájárulási adó kiterjesztése a 400 ezer dollár fölötti jövedelmekre. A jelenlegi szabályok szerint szociális hozzájárulási adó csak 137 ezer dollárig terheli a jövedelmeket, a tervek alapján tehát 137 ezer dollár és 400 ezer dollár közötti jövedelem után továbbra sem kellene adót fizetni.

Fontos változás továbbá, hogy tőkenyereség 1 millió dollár feletti része a személyi jövedelemadó felső kulcsával, azaz 39,6%-kal adózna, szemben az eddigi 20%-kal.

A bevételi oldal mellett a kiadási oldalt is növelné Biden, főként jóléti intézkedések útján, amelyek elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket célozzák.

Kiterjesztenék például a gyerekek és az első lakásvásárlás után járó adókedvezményt, de könnyítenének a diákhitellel rendelkezők terhein is, akiknek száma igen jelentős az Egyesült Államokban, illetve még nagyobb mértékben támogatnák a zöld energetikai projekteket a lakossági szektoron belül további adókedvezmények útján.

Bár a TCJA-hez képest radikálisnak tűnhetnek a változások, nem fog élesen balra fordulni az amerikai adópolitika Biden alatt. A demokrata párt több prominens alakja által szorgalmazott általános vagyonadó bevezetése például nem szerepel a tervek között.

Az viszont, biztos, hogy a legnagyobb vesztesek azok lesznek, akik eddig a legnagyobb kedvezményekben részesültek a TCJA alatt, míg a közép- és alacsonyabb jövedelmű csoportok üdvözölhetik leginkább a változásokat.  

Nem lesz könnyű menet

Két tényező miatt sem lesz könnyű a Biden-adminisztrációnak megvalósítani adópolitikai elképzeléseit,

az egyik a politikai, a másik pedig gazdasági okokra vezethető vissza.

A Képviselőházban stabil többsége van a Demokrata Pártnak, a problémák inkább a Szenátusban jelentkezhetnek, ahol mindkét párt 50-50 szenátorral rendelkezik. A költségvetés elfogadásához szavazategyezőség esetén ugyan elvben elegendő lenne a mérleg nyelveként működő demokrata alelnök, Kamala Harris szavazata, az amerikai törvényhozásban azonban nagy hagyománya van az obstruckciónak (filibuster).

Ez egy késleltető taktika, amelyet a Szenátusában általában a kisebbségben lévő párt szokott használni arra, hogy blokkoljon egy törvényjavaslatot. Ahhoz ugyanis, hogy egy törvényjavaslatot végleges szavazásra lehessen bocsátani a jelenlévő és szavazó szenátorok háromötödének támogatására van szükség.

Mivel ennek a közelében sincs a demokrata párti frakció a Szenátusban a Biden-kormány arra kényszerülhet, hogy republikánus szenátorokat győzzön meg adócsomagja támogatásáról. A belengetett adóemelések azonban valószínűleg vörös posztóként fognak hatni republikánusok szemében.

Saját pártjával kapcsolatban sem lesz könnyű dolga Joe Bidennek. A demokraták balszárnya megerősödött az utóbbi években, a megválasztott elnököt pedig már a kampánya során érték párton belülről kritikák, amelyek szerint tervezett intézkedései nem elég radikálisak.

A FENTIEKBŐL ADÓDÓAN VALÓSZÍNŰ, HOGY A DEMOKRATÁK NEM EGY CSOMAGBAN, HANEM DARABONKÉNT, MINT KÖLTSÉGVETÉSI KIIGAZÍTÁSOK FOGADTATNÁK EL EZ ADÓEMELÉSEKET, MIVEL ILYEN JAVASLATOK ESETÉBEN NINCS LEHETŐSÉG OBSTRUKCIÓRA. UGYANILYEN MÓDON FOGADTA EL A KONGRESSZUS A TCJA-T IS, DE BARACK OBAMA ÉS GEORGE W. BUSH IS ÉLT VELE ELNÖKSÉGE ALATT.

A gazdasági mutatók sem könnyítik meg az új elnök dolgát, mivel a beharangozott intézkedések (főleg az adóemelések) negatívan hatnának az amerikai gazdaságra, amelynek nagy szüksége lenne a növekedésre a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesésből történő kilábaláshoz, ahogy erre a washingtoni székelyű agytröszt tíz évre kivetített számítása rámutat.

A magasabb társasági adó például hátrányosan érintheti a jelenleg éppen bizonytalan és szűkös anyagi helyzetben lévő vállalatokat, amelyeket leépítésre kényszeríthet.

A politikai és gazdasági realitásokat figyelembe véve szinte biztos, hogy a kampány során meghirdetett reformok időben inkább elnyújtva és nem az előre ígért mértékben valósulnak majd meg.

Címlapkép forrása: Doug Mills-Pool/Getty Images

Megosztás/Share

Forrás: https://www.portfolio.hu/global/20210218/igy-zuzna-darabokra-joe-biden-a-trump-korszak-legfontosabb-orokseget-470126