Egyelőre képtelenség megfejteni, hogy Alekszandr Lukasenko tudja-e, hogy mit csinál, vagy teljesen elvesztette a fonalat

Megosztás/Share

“Kiemelt helyet kapott Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi telefonos megbeszélésein a lengyel–fehérorosz határnál kialakult válsághelyzet, ide értve a lengyel hatóságok indokolatlanul kemény fellépését a békés menekültekkel szemben. Aggodalmakra ad okot a tény, hogy Lengyelország csapatokat vont össze a térségben. A két államfő a részletekbe menően megvitatta a történteket, valamint a nyugtalanító tényeket és tendenciákat.”

A fentieket a szöveg karaktetéből is kikövetkeztethető módon Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő-diktátor sajtószolgálata tette közzé kedden kora délután. Az oroszok, ha egyáltalán megszólalnak, távolságtartóbban fogalmaznak, bár ők is módfelett gondterheltek a fejlemények láttán. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szokása szerint ironikus is, ő azt írja, hogy a lengyelek ne Fehéroroszország elleni szankciókban gondolkodjanak, hanem George W. Bush egykori amerikai elnököt hibáztassák, aki elsőrendű felelőse a kialakult helyzetnek, az általa indított háborúk nélkül nem indult volna el és tartana azóta is a migránsok áramlása Nyugat-Európa felé.

A fehérorosz külügyminisztérium közben arra szólította fel a lengyeleket, hogy tartózkodjanak a provokációktól a határnál. A lengyelek viszont arról nyilatkoztak, hogy fehérorosz részről felmerül a nyílt fegyveres konfliktus szítása, sőt akár komoly áldozatokkal járó terrorcselekményt is szervezhetnek a térségben.

Mint arról már beszámoltunk, hétfőn reggel a környező erdőkből a négysávos autóúton mintegy ezer – vélhetően zömmel iraki és szíriai – migráns indult el gyalog a Bruzgi és Kuznica közötti fehérorosz–lemgyel határátkelő felé, ennek közelében tábort vertek, és a nap folyamán több alkalommal megostromolták a lengyelek által korábban felállított gyorstelepítésű drótakadályokat. A tömeg jórészt fiatal férfiakból állt, de nők és gyerekek is voltak közöttük. Az áttörés nem sikerült, a határszakasz védelmében lengyel részről a rohamrendőrök mellett katonák is részt vettek, mostanra 12 ezer fős a kontingens.

Az éjszaka a mozgalmas hétfő után viszonylag nyugodtan telt, és kedden sem történt fordulat ezen a téren, hacsak annyi nem, hogy a menekültek sátortábora minimum 3-4 ezresre duzzadt. Utánpótlás még érkezhet, a már most is Fehéroroszországban tartózkodó szírek, irakiak és afgánok létszáma ennél magasabb, és senki sem azért érkezett, hogy ott telepedjen le.

Ezenfelül a nap folyamán több alkalommal rövid gépfegyversorozatokkal fokozták a feszültséget a jelen lévők, de a közzétett felvételekről nem volt megállapítható, hogy lengyel vagy fehérorosz katonák, esetleg menekültek lövöldöztek a levegőbe. Lövések már éjszaka is hallatszottak, a lengyelek szerint a fehérorosz katonák igyekeztek megakadályozni, hogy a menekültek elhagyják a határsávot.

A szemleírók a viszonylagos szélcsendben – amelyet átmenetinek feltételeznek – azon törik a fejüket, hogy kinek áll mindez érdekében, hogy ki a felelős, és hogy mik lehetnek a távlatosabb elképzelései. Vlagyimir Putyin személyes szerepéről első körben a németek beszéltek Horst Seehofer, Németország szövetségi belügyminiszter révén, a lengyelek beérik Alekszandr Lukasenko markáns bírálatával. Tény, hogy a fehérorosz államfő-diktátor már nyáron beígérte a szankciókra válaszul, hogy a továbbiakban nem fogja akadályozni a migrációt, ennél azonban több történik.

A német Welt am Sonntag a minszki repülőtér menetrendi terveire hivatkozva arról írt, hogy a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezhet a fehérorosz fővárosba Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból, ami több mint kétszeres növekmény a 2019/20 telén regisztrált 17-hez képest. Ez azt jelenti, hogy naponta 800-1000 ember fut be repülővel a Közel-Keletről Minszkbe. Ráadásul a Welt am Sonntag szerint hamarosan bekapcsolnak öt további fehéroroszországi repülőteret is a közel-keleti forgalomba, amelyeket belföldiből nemzetközivé minősítenek át. Köztük van a Bruzgi/Kuznica határtól és a migránstömeg jelenlegi táborozási helyétől 35 kilométerre található Grodno repülőtere is.

Többen vélelmezik, hogy Lukasenko az Erdogan-modellt alkalmazva azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ne bővítse Fehéroroszországgal szemben a szankciók körét – az ötödik ilyen csomag elfogadása van napirenden –, hanem ellenkezőleg, az eddig meghozott döntéseket is törölje el. A menekülteken keresztül gyakorolt nyomás azonban kontraproduktívnak tűnik, és a párhuzam is sántít. Törökországnak megvoltak a “saját” menekültjei Szíriából és Irakból, több milliós számban, míg ha a fehéroroszok ezresével szállítják hetente az embereket repülőkkel, a különbség akkor is hatalmas. Persze a határon táborozó néhány ezer ember is megoldásra váró problémát jelent – nem utolsó sorban humanitárius szempontból –, ám ezek egészen más léptékek. Míg tehát Lukasenko korábbi durva húzásainak is megvolt a maguk belső logikája, most úgy tűnik, elveszítette a fonalat. Hiszen különösen annak lehetnének beláthatatlan következményei, ha valóban fegyveres konfliktus robbanna ki egy NATO-tagállam és Oroszország egyik partnere között.

A határon fennálló helyzet az egész Európai Unió stabilitását veszélyezteti, Lengyelország az európai uniós és NATO-partnerekkel együtt védeni fogja az európai békét – írta keddi Twitter-bejegyzésében Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A miniszterelnök a határ védelmét nemzeti érdeknek nevezte. Morawiecki hajnalban a nemzetvédelmi miniszterrel, Mariusz Blaszczakkal Kuznicánál a határőrökkel és az őket támogató katonákkal találkozott. Beszédében megállapította: a fehérorosz rezsim a hibrid háború új módszereit alkalmazza, a migránsokat “élő pajzsként” használja. Aláhúzta: az állami szuverenitás mértéke az, mennyire képes megvédeni határait, és professzionálisnak nevezte a lengyel határvédelmet.

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő lengyel miniszter szóvivője nagyon feszültnek minősítette a helyzetet. Szerinte a határ mentén hétfőtől több helyen is táborozó 3-5 ezer migránshoz további csoportok csatlakozhatnak, és a Fehéroroszország belterületéről átirányított külföldiek felhasználásával Minszk a lengyel határ tartós destabilizációjára törekedhet.

A helyzetről kedd délelőtt újra tanácskozott az Andrzej Duda államfő kezdeményezésére összehívott válságstáb. Az elnök ezt követően elmondta: a táborozó migránsok elsősorban fiatal férfiak, és fegyveresek akadályozzák őket abban, hogy visszamenjenek Fehéroroszországba. Beszámolt arról, hogy a helyzetről egyeztetett a szövetséges államok vezetőivel. A NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel kedden folytatott telefonbeszélgetése során megállapodtak, hogy “forródrót-kapcsolatban” maradnak.

A Bruzgi/Kuznica határátkelőn kedd reggel 7 órától határozatlan ideig felfüggesztették a személy- és teherforgalmat. Maciej Wasik lengyel belügyminiszter-helyettes a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: a határátkelő bezárására, a közúti forgalom leállítására biztonsági okokból kerül sor, de a Fehéroroszországgal szembeni “könnyű szankcióként” is értelmezhető. Vezető lengyel politikusok – mint Donald Tusk, az ellenzék vezető személyisége – hétfőn a teljes lengyel–belorusz határszakasz lezárásának lehetőségét is felvetették.

Megosztás/Share

Forrás: https://444.hu/2021/11/09/egyelore-keptelenseg-megfejteni-hogy-alekszandr-lukasenko-tudja-e-hogy-mit-csinal-vagy-teljesen-elvesztette-a-fonalat?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication