Babist megbuktatta az ellenzéki összefogás, de ő gyengébb volt Orbánnál

Megosztás/Share

November 8-án öt cseh párt elnöke aláírta a kormányalakításukhoz szükséges koalíciós megállapodást, éppen egy hónappal a parlamenti választás után. Az aláírók között ott volt a hosszú rasztái miatt könnyen felismerhető Ivan Bartos, a Kalózpárt részéről; illetve a miniszterelnöknek készülő, a lengyel Kaczynski-féle párttal jó viszonyt ápoló Petr Fiala is, hogy csak a politikailag egymástól legtávolabb álló új szüvetségeseket soroljuk.

A cseh ellenzéki összefogás sikerét sokan úgy értelmezték a nyugati sajtóban, hogy elkezdtek dőlni az illiberális dominók a régióban – 2020-ban Szlovákiában, 2021-ben Csehországban bukott meg egy korrupciós botrányokba keveredő, az EU-s intézményekkel a migráció miatt sokat veszekedő kormány – és ezek a kommentárok rendre arra emlkeztetnek, hogy 2022-ben Magyarországon, 2023-ban Lengyelországban lesz választás. Fico és Babis után bukhat Orbán és Morawiecki is? A képlet nem ilyen egyszerű, hiába mondtak az elmúlt években hasonló dolgokat a V4 csoport vezetői, egyáltalán nem egyforma rendszereket működtettek, és a körülményeik is különböztek.

Babis és Orbán szövetségesek voltak, de a helyzetük sokban különbözött

Az októberi cseh választást több ottani elemző is úgy értékelte, hogy az valójában egy népszavazás volt Andrej Babisról, az országot 2017 óta vezető miniszterelnökről. Az ő személye köré szerveződik az ANO (magyarul IGEN) nevű párt, hasonlóan, mint Orbán Viktor köré a Fidesz, ami szintén elképzelhetetlen lenne a pártelnök nélkül.

A párhuzamokat azért is emelik ki köztük sokan, mert Babis a kormányzása végére hasonlóan EU-kritikus hangot ütött meg mint Orbán, és őt is erősen támadták Brüsszelben korrupciós ügyek miatt.

Az utóbbi hónapokban pedig kiemelt szövetségese lett a magyar miniszterelnök. A cseh kampány utolsó napjaiban előbb a magyar határon fotóztatta magát a kerítésnél vele, aztán együtt halászléztek, végül pedig Orbán látogatta meg Csehországban, hogy kampányoljon neki egy kicsit. Emiatt aztán különösen úgy tekintettek rájuk Nyugaton, mintha megfeleltethetőek volnának egymásnak.

A legtöbb cseh kommentár szerint Babis elsősorban nem ideológiai, hanem személyes okokból sodródott erősen EU-kritikus és Orbán-barát pozícióba. Még csak pénzügyminiszter volt, amikor brüsszeli vizsgálatok indultak ellene, mert miközben ő felelt a kormányban az uniós támogatások szétosztásáért, a cégei több pályázaton is győztek. Miniszterelnökként is folytatódtak a hasonló vizsgálatok ellene. Ahogy a nyomás Brüsszel felől nőtt rajta, úgy támadta egyre élesebben a hatalmával szerinte visszaélő Európai Bizottságot.

Másrészt Babis vállalkozásai komoly szereplők Magyarországon is, és itt a cégei jelentős állami támogatásban részesültek az elmúlt években. Több cseh lap értékelése szerint Babis az európai színtéren azért is támogatta Orbánt, hogy biztosítsa az Orbán-kormány nagyvonalúságát malomipari, és egyéb mezőgazdasági vállalkozásai felé.

Babis pártja viszont a liberális szervezeteket tömörítő Renew Europe csoport tagja az EP-ben (Magyarországról a Momentum tartozik ide), úgyhogy ilyen értelemben nehéz volna őt illiberalizmussal vádolni. Az ő kormánya jelölte EU-s biztosnak Vera Jourovát is, aki azzal akasztotta ki Orbánékat, hogy “beteg demokráciának” nevezte a magyart. Populista szólamokban, migráns-ellenességben, brüsszelezésben mond hasonlókat mint Orbán, de korántsem alakított ki olyan kemény rendszert, mint magyar kollégája. Ideje és lehetősége sem volt erre.

Az ANO gyengébb volt, mint a Fidesz

Az ANO és a Fidesz annyiban még hasonlítanak egymásra, hogy mindkét párt korrupció-ellenes szólamokkal jutott hatalomra, de kormányozva maguk is tele lettek korrupciós ügyekkel. Ám az ANO-nak sosem lett akkora befolyása a cseh állami intézményekben és a gazdaságban, mint a Fidesznek. Illetve Babis már azelőtt hazája egyik leggazdagabb embere volt, hogy politizálásra adta volna a fejét, ahogy előbb vett sajtót is magának, minthogy miniszterelnök lett belőle.

Egy erős példa a befolyásuk közti különbségre: a Fidesz 2011-ben alapjaiban írta át a választási törvényt, hogy az neki kedvezzen, és még tavaly év végén is módosítottak rajta, vélhetően azért, hogy az ellenzéki összefogásból kimaradó Kétfarkú Kutya Pártnak jóval több körzetben kelljen indulnia, mint ahogyan azt tervezte. Ezzel szemben Csehországban idén úgy módosította a parlament a választási törvényt, hogy az ellenzéki összefogás csoportjainak könnyebb legyen a helyzete. Ezt persze nem a Babis-kormány találta ki, hanem egy alkotmánybírósági határozat kényszerítette ki, miután az ellenzék kifogásolta, hogy a többpárti listáknak túl magas a bejutási küszöbük. A küszöböt kétpárti lista esetén 10-ről 8 százalékra, hárompárti esetén 15-ről 11 százalékra szállították le az alkotmánybírósági ítélet nyomán, idén, amikor már látszott, hogy az ellenzéki pártok közös listákkal készülnek. Egy ilyen, az ellenzéknek kedvező módosítás Magyarországon elképzelhetetlen lenne.

Nagyon fontos különbség, hogy az ANO kisebbségből kormányzott. Eleve koalíciós kormányt vezetett, ahol a szociáldemokraták kisebb partnerként valóban önálló erőt képviseltek, nem úgy, mint a Fidesz melletti KDNP. És a kormány rászorult a kommunisták külső támogatására is, a szavazataik nélkül semmit sem tudtak elérni. Babis állandó egyeztetésre kényszerült kormányzása közben olyan pártokkal, ahol nem ő volt a főnök.

A hatalmát is részint a koalíciós partnerek bukása miatt vesztette el, mert az októberi választáson nem ugrották át a parlamenti küszöböt sem a szociáldemokraták, sem pedig a kommunisták – az új cseh parlamentben nincs már kifejezetten balos identitású párt egy sem.

A cseh választási rendszer arányos, tehát szemben a magyarral, nem a relatív erősebbnek kedvez, így a koalíciós kényszer megkerülhetetlen, egyetlen párt még sosem tudott kormányt alakítani.

Összefogásra kényszerültek az ellenzékiek

Annyiban hasonlított a választás előtti cseh helyzet a magyarhoz, hogy több, korábban egymással is harcban álló párt fogott össze, és kifejezetten arra helyezték a hangsúlyt, hogy az ANO-t és Babist akarják leváltani. Összesen öt párt vesz részt az új koalícióban, akik két listát állítottak: az egyikben három párt (Együtt), a másikban kettő (Kalózok és Polgármesterek) jelöltjei indultak együtt, és előre megállapodtak, hogy ha többségük lesz, akkor koalíciót kötnek majd.

Az Együtt adta a közös miniszterelnök-jelöltet, Petr Fiala személyében. Fiala az öt párt közül a leginkább jobboldalit, az ODS-t (Polgári Demokrata Pártot) vezeti. A pártja az EP-ben egy frakcióban van a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párttal, elutasítják az euró bevezetését, a melegházasságot, a menekült-kvótákat, vagyis ideológiai alapállásuk valójában közelebb van a lengyel és a magyar kormány világához, mint a Babis-féle ANO-é. Csakhogy a Fiala vezette ODS kifejezetten Kína-ellenes és Oroszország-ellenes külpolitikát hirdet, kulturálisan pedig inkább elitista, szemben a Fidesz vagy a PiS plebejus irányával, és Fiala fellépésében is sokkal visszafogottabb (egyes értékelések szerint kifejezetten unalmas), mint akár Orbán, akár Kaczynski.

Fiala a brnói egyetem rektorából lett először politikai tanácsadó az ODS-nél, majd oktatási miniszter, és akkor vette át a párt irányítását, amikor már ellenzékben voltak, 2014-ben. Politológus professzorként előbb volt kutatója, mint gyakorlója a politikának, egyik fő kutatási területe a katolicizmus hatása volt a cseh politikára. Ugyan apai ágon zsidó származású, de katolikus neveltetést kapott, és a rendszerváltás előtt egy katolikus ellenzéki csoporthoz tartozott, amelyben a két világháború közötti csehszlovák polgári kormányzás hagyományait ajánlotta a 80-as évek végén változást követelő ellenzékiek figyelmébe.

Az Együtt listáján a konzervatív ODS mellett két, az EP-ben a néppárthoz tartozó párt szerepelt még: a kereszténydemokraták, akik az egyetlen történelmi párt a mostani cseh parlamentben. 1919-ben alakultak, és nagyon sokféle koalícióban részt vettek már, 2013-2017 között például a most kiesett szociáldemokratákkal, és a Babis-féle ANO-val együtt – a párt jelenlegi elnöke mezőgazdasági miniszter volt abban a kormányban, amiben Babis a pénzügyi tárcát vezette.

Az Együtt lista harmadik pártja a szintén néppárti TOP 09. A TOP a “hagyomány, felelősség, fejlődés” cseh szavak kezdőbetűiből jön össze, a 09 pedig az alapítás évét jelöli. A párt az előbb említett kereszténydemokrata pártból szakadt ki, és 2010-13-ban együtt kormányoztak az ODS-sel. Akkoriban annyira nagy csapás volt a kiválásuk a kereszténydemokratáknak, hogy utóbbiak három évre ki is estek a parlamentből. Vagyis hiába indultak hasonló ideológiai alapállásból, a személyes kapcsolatok erősen megromlottak köztük, de most ezen éppen úgy át kellett lépniük, ahogy mondjuk az LMP-nek és a belőle kiváló Párbeszédnek, vagy az MSZP-nek és a belőle kiváló DK-nak kellett, a a saját összefogásukhoz.

Míg az Együtt listán három kereszténydemokrata irányultságú párt szerepelt, a másik listán lévő két pártnak már kevesebb köze van egymáshoz, és leginkább az tartja össze őket, hogy a régi elithez képest kívülállóknak tekintik magukat. A “Kalózok és Polgármesterek” lista egyik pártja a Cseh Kalózpárt volt, amelyik az európai színtéren a zöldekhez tartozik, és másfél éve még olyan népszerűek voltak, hogy az sem volt kizárt, hogy megnyerik a választást. 2018 óta ők adják Prága polgármesterét is. Ám a nagy várakozásokhoz képest mindössze négy képviselőjük lesz a 200 fős cseh parlamentben, ami hatalmas csalódás a számukra.

A lehangoló eredmény úgy jött össze, hogy a cseh választási rendszer ugyan arányos, azaz listákra lehet szavazni, de a listákon belül a választók megjelölhetik, hogy kit akarnak az adott párt vagy pártszövetség jelöltjei közül a parlamentbe juttatni. És ebben a versenyben sokkal rosszabbul szerepeltek, mint az eredetileg náluk gyengébbnek tekintett “Polgármesterek és Függetlenek” nevű szövetségesük, amely némileg hasonlít a Szlovákiában 2020-ban választást nyerő, Igor Matovic-féle “Egyszerű Emberek” párthoz. Ők is a néppárti frakcióhoz tartoznak Brüsszelben, és esetükben is inkább helyben ismert emberek szövetségéről, és nem ideológiai szempontok mentén szerveződő erőről beszélhetünk. Néhány éve még a most másik listához csatlakozó TOP 09-cel indultak közösen.

A Kalózokat annyira megviselte a rossz választási szereplésük, hogy máris bejelentették, hogy soha többé nem indulnak együtt a Polgármesterekkel, és azzal vádolják őket, hogy felrúgva előzetes megállapodásukat, ellenük kampányoltak a választás előtti napokban.

Csak két párt maradt ellenzékben

Az ötpárti koalíciónak 108 képviselője van 92 ellenzékivel szemben, ami elvben elég lehet a stabil kormányzáshoz, de a máris körvonalazódó belső feszültségek, és az ideológiai elköteleződések összeegyeztethetetlensége miatt kevesen fogadnának nagy összegben arra, hogy biztosan kibírnak négy évet együtt.

Az máris eldőlt, hogy az eurót nem vezetik be a következő négy évben, ez az Együtt hárompárti listájának a kifejezett igénye volt. Abban is megegyeztek, hogy adóemelés nélkül megkísérlik csökkenteni az államadósságot. Nyugdíjreformot is ígérnek, és az infláció megfékezését is, illetve az oktatás színvonalának az emelését, de közben takarékosságot is, elsősorban a bürokrácia csökkentésével. A katonai kiadásokat viszont várhatóan növelni fogják. Első feladatnak pedig a járvány megfékezését tartják.

Az ellenzéki oldalon az ANO mellett csak a Szabadság és Közvetlen Demokrácia nevű radikális jobboldali párt lesz a parlamentben. Ők oltásellenességgel, és a járvány miatti összes korlátozás feloldásának követelésével kampányoltak, és azt mondták, csak olyan koalícióba mennek bele, amelyik a kormányalakítás után azonnal népszavazást ír ki az EU-ból és a NATO-ból való kilépésről. A párt az EP-ben a Salvini- és Le Pen-féle Identitás frakcióhoz tartozik, a vezetője pedig a félig japán származású Tomio Okamura, aki az ODS-t 2012-ben otthagyó Radim Fialával alakította meg a pártot, hat évvel ezelőtt.

Bár csak most tartottak választást Csehországban, néhány elemző máris azért aggódik, hogy ha sokan csalódnának a most alakuló koalícióban, akkor az ellenzéki oldalról Babis vagy Okamura radikalizmusa közül választhatnak csak.

Ugyanakkor a cseh politikában egyáltalán nem ritka, hogy új pártok jussanak mandátumhoz, vagy hogy a parlamentből kiesett erők visszatérjenek, és a koalíciós szövetségek is elég rugalmasan változnak. Azaz ha a Petr Fiala mostani kísérlete elbukna, akkor sem volna egyértelmű, hogy Babisnak kellene mindenáron visszatérnie.

Megosztás/Share

Forrás: https://444.hu/2021/11/11/babist-megbuktatta-az-ellenzeki-osszefogas-de-o-gyengebb-volt-orbannal?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication