Oroszország legtávolabbi, szegényebb részein közel sem tűnik annyira „részlegesnek” a mozgósítás

Megosztás/Share

Második napja zajlik a „részleges mozgósítás” Oroszországban, amit szerda reggel jelentett be Vlagyimir Putyin. A hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint 300 ezer embert terveznek behívni, és csak olyanokat, akiknek van katonai tapasztalata, ugyanakkor már most számos jel utal arra, hogy ennél jóval több embert érinthet a mozgósítás.

A hivatalos számmal szembeni bizalmatlanságot fűti az is, hogy a mozgósításról szóló, Putyin által aláírt rendelet egyik pontját titkosították, a többi pont pedig pont annyira szellősen fogalmaz, hogy az orosz hatóságok szabadon interpretálhassák, kiket lehet behívni. A külföldre űzött Novaja Gazeta már csütörtökön arról írt egy név nélkül nyilatkozó orosz tisztviselő beszámolójára hivatkozva, hogy akár egymillió embert is elvihetnek a rendelet alapján.

Az orosz védelmi minisztérium pénteki posztja alapján mentességet kaphatnak majd az IT-szektor alkalmazottjai, a pénzügyi és telekommunikációs szektorban dolgozók, és az újságírók, ami Oroszországban mára szinte kizárólag a propagandabirodalom tagjait takarja.

Arról, hogy hogyan zajlik a sorozás, egyelőre kevés konkrétumot tudni. A maradék független orosz sajtó nagy részét a hábor „különleges katonai művelet” kezdetén ellehetetlenítették, így főleg helyi beszámolókra, Telegramra és Twitterre feltöltött posztokra és videókra lehet támaszkodni, de ezek eléggé egy irányba mutatnak: hogy míg a nagyvárosokban tényleg csak részleges mozgósítás zajlik, a távolabbi régiókban ennél sokkal nagyobb léptékben visznek el férfiakat a frontra.

Az orosz politikával foglalkozó kutató, egykori újságíró, Kamil Galeev is arról írt Twitterén, hogy nincsenek még konkrét adataik, de az elérhető jelek alapján a mozgósítás különösen visszafogottan zajlik Moszkvában és Szentpéterváron, ugyanakkor teljes mozgósításról van szó a távoli vidékeken, főleg melyekben nagy számmal vannak jelen etnikai kisebbségek.

Feltevését a nap folyamán számos videó erősítette. Ez a felvétel például a beszámolók szerint a Jakutszk városában zajló mozgósítást rögzítette csütörtökön, bár fontos megjegyezni az összes ilyen videónál, hogy ezek valódiságát nem ellenőrizhették független források:

Jakutszk több mint 8800 kilométerre van Donyecktől és a fronttól, ahova ezeket a férfiakat jó eséllyel egy rövid kiképzés után vezényelni fogják.

Igazából persze semmi meglepő nincs abban, hogy az orosz vezetés elsősorban e távoli vidékeiről vihetnek majd el sokakat katonának. Egyrészt itt sokkal kevésbé kell tartania Moszkvának a politikai következményektől, míg a nagyvárosokból tömegesen elvitt férfiak hozzátartozói jóval erőteljesebben tudnának tiltakozni. Ráadásul e távoli régiók lakói már eddig is felül lehetettek reprezentálva a hadseregben.

Nem sokkal az Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdete után írtunk arról, hogy az első kiszivárgott adatok alapján főleg a szegényebb, távoli vidékek etnikai kisebbségeiből kerülhetnek ki a meghalt orosz katonák. A háború első szakaszában elérhető adatokból látszott, hogy sok katona halt meg olyan területekről, mint Burjátföld, Kalmükföld vagy Dagesztán. Mint akkor is írtuk, Az Oroszországi Föderációnak összesen 65 úgynevezett szubjektuma van, és ezek közül 21 köztársaság, melyek eredetileg az elsősorban nem orosz etnikumú területeket fedték le. És szakértők szerint orosz hadsereg alsóbb pozícióit ezekből a régiókból érkező fiatalokkal töltik fel, akik anyagi okokból választják a katonaságot. Amikor ugyanis véget ér a sorkötelezettségük, sokan közülük, más lehetőség nem lévén, maradnak a hadsereg kötelékében.

És most hozzájuk csatlakozhatnak nagy számban azok, akik eddig nem jelentkeztek harcolni, de most viszik őket: a Bajkál Népe regionális lap burjátföldi riportját az emigráns Meduza fordította le angolra, melyből kiderül, hogy Putyin mozgósításról szóló bejelentésének másnapján már kora reggel vitték el otthonaikból a férfiakat a helyi fővárosban, Ulán-Üdében található katonai bázisra.

A lap riportjából kiderül, hogy reggel óta folyamatosan hozzák a buszok a besorozott férfiakat a fővárosba. Burjátföld teljes lakossága 980 ezer ember, közülük 6-7 ezren lehetnek érintettek a mozgósításban. Az első buszok egy 20 ezer lakosú, hat órányi buszútra lévő körzetből érkeznek, innen 130 embert szedtek össze.

Egy név nélkül nyilatkozó tisztviselő arról beszélt a helyi lapnak, hogy senki nem tiltakozott: tudták, hogy a mozgósítás azt jelenti, hogy jönni fognak értük, úgyhogy belül felkészültek erre. Sok férfi bekészített táskával érkezik, ezeket jellemzően a feleségük vagy az anyjuk pakolta be a mozgósítás bejelentése után.

Egy nagydarab férfi arról beszélt a lapnak, hogy 45 éves, ezer éve volt katona, és sosem volt bevetve éles helyzetben. De valószínű most rajta a sor, hogy lövöldözzön, teszi hozzá. Hasonlóról számol be a 49 éves Szergej is: nagyon régen volt katona. Két lánya volt, a kisebbik most lett elsős. Elbúcsúzott tőlük, mert lehet, hogy nem látja őket, mint fogalmazott, megy a frontra.

Csütörtökön már lehetett arról is hallani, hogy Burjátföldön egyenesen az egyetemről viszik besorozni a hallgatókat, de máshonnan érkezett már arról is beszámolók, hogy hatvanas éveiben járó, cukorbetegséggel küzdő embert is elvisznek.

Az észak-kaukázusi Kabard- és Balkárföldön készült elvileg az a videó, amit a Financial Times moszkvai szerkesztője is megosztott, és amin azt látni, hogy egy katonatiszt azt magyarázza egy helyi nőnek, hogy miért viszik el a fiát, majd kiderül, hogy neki is van egy fia, aki viszont nem megy a frontra:

A hadsereg azóta igyekezett konkrétabban is meghatározni, hogy kik számíthatnak behívóra. Kiderült, hogy a legfőbb cél a szükséges katonai képességekkel rendelkező emberek behívása, ezért az egyik fő szempont a harctéri tapasztalat lesz. Ennek persze ellentmond a neten keringő számos beszámoló, de nem is nagyon lehetne elképzelni, hogy honnan szerezne be hirtelen Oroszország 300 ezer, harctéri tapasztalatokkal rendelkező katonát.

Kiderült az is, hogy a Föderáció minden szubjektuma kapott egy célszámot, ahány embert frontra kell küldeniük. Ezt a célszámot a katonaság közleménye szerint a meglévő humán-mozgósítási képesség alapján határozták meg. Közölték azt is, hogy a mostani mozgósítás nem érinti az éves szokásos őszi sorozást, amikor egyéves sorkatonasági szolgálatra hívnak be embereket, de a 120 ezer sorkatona nem fogja elhagyni Oroszországot.

Ez azért is érdekes, mert az orosz mozgósítási tervekkel kapcsolatban az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy vajon a rendszer hogyan lesz képes kiképezni a most behívni tervezett 300 ezer embert, illetve az őszi sorkatonai szolgálatra besorozott 120 ezer embert, ha pontosan lehet tudni, hogy a hadsereg erőforrásait jelenleg mennyire leköti az ukrajnai háború. Erről a kérdésről csütörtökön Rácz András részletesen írt cikkében.

Megosztás/Share

Forrás: https://444.hu/2022/09/23/oroszorszag-legtavolabbi-szegenyebb-reszein-kozel-sem-tunik-annyira-reszlegesnek-a-mozgositas?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication