Hitelbe ad gázt Oroszország, ezt is törlesztheti Orbán a szankciók puhításával

Megosztás/Share

Hétfőn derült ki, hogy a Gazprom ezen a télen hitelbe adja a magyar állami MVM-nek a gáz egy részét. A konstrukció konkrét számai titkosak, de Nagy Márton annyit elárult, hogy egy bizonyos árszint felett ráér 2026-ig, három részletben fizetni az idén átvett gázért.

Nagy az új fizetési rendszert ársapkának nevezte, aminek összeurópai kiterjesztését egyébként a magyar kormány ellenzi.

Októbertől márciusig az MVM a mostani piaci árnál olcsóbb, fix árat fizet a Gazpromnak, a ki nem fizetett részt pedig részletekben törleszti majd. Hogy erre mennyi kamatot kell majd fizetni, azt nem hozták nyilvánosságra.

Hivatalos: eddig nem volt kedvezmény az orosz gázra

Ezzel egyébként hivatalosan is kiderült, hogy a Gazprom és az MVM között tavaly ősszel köttetett gázvásárlási szerződésben semmilyen kedvezményt sem kapott Magyarország az európai piaci árhoz képest,

mint ahogy arról Vlagyimir Putyin orosz elnök még idén februárban is hazudott, amikor Orbán Viktort vendégül látta Moszkvában. Sok forrásból eddig is sejteni lehetett, hogy az ár a holland gáztőzsde, azaz a TTF napi árfolyamához van kötve, de erre most hétfőn Nagy Márton konkrétan utalt is.

Felzabálta a valutatartalékokat az oroszoknak kifizetett rengeteg euró

A magyar kormány nemcsak spórolást vár a lépéstől, hanem a forint gyengülésének megállítását is. A forint ugyanis a gáz árának emelkedésével párhuzamosan gyengült idén. Az összefüggés ott van, hogy az MVM-nek egyre több eurót kellett vásárolnia, hogy kifizesse a gázszámlákat, és ahogy egyre nagyobb tételben adott el forintot, úgy lett egyre drágább az euró.

A magyar külkereskedelmi mérleg sok éven át többletet hozott, de a járvány, majd a 2021-ben indult energiaár-robbanás nyomán egyre nagyobb lett a külkereskedelmi hiány. Ezt a hiányt elsősorban az energiára, azon belül is főleg a gázra költött eurómilliárdok okozták.

Ha a következő fél évben nem kell növelnie az MVM-nek a megvásárolt euró mennyiségét, az megállíthatja, vagy legalább mérsékelheti a forint romlását.

Csak az elmúlt napokból egy fontos példa a forint árfolyam és a TTF ár változása közötti, valószínűsíthető összefüggésre: szeptember 28-án az előző napi 186 euróról 207 euróra ment fel a gáz ára (MWh az elszámolási egység itt), és másnapra 411-ról 420 forintra emelkedett 1 euró ára.

Egészen pontos adatokat nem tudunk, de az világos, hogy elképesztő pénz ment el gázra az elmúlt hónapokban. Szijjártó Péter múlt pénteken Brüsszelben azt mondta, hogy csak Szerbia felől mostanában napi 18 millió köbméter gáz érkezik – innen a teljes mennyiség a Gazpromtól jön.

A TTF szeptemberi árai alapján csak a dél felől érkező gázért naponta valamivel több mint 38 millió eurót fizethetett az MVM az oroszoknak – és közben nagyjából ugyanennyi gáz érkezett más irányból az országba, aminek többségét nem állami kereskedők vették meg, de az ország fizetési mérlegét a kiadásaik tovább rontották.

Csak a déli MVM-es beszállítással számolva, nagyjából 460 milliárd forintot költhetett az MVM a gázra szeptemberben. (A TTF napi átlagárával és a napi forintárfolyam átlagával számolva, és a Szijjártó által megadott mennyiségből kiindulva.)

Nem tudjuk, hogy hová kerül októbertől az ársapka, Nagy Márton csak annyit mondott, hogy 175 euró/MWh alá. A szeptemberi átlagos TTF gázár 201 euró volt, az augusztusi 236 euró, tehát a kedvezmény mindenképpen jelentős. A Portfolio tippje szerint 120 euró körül lehet a sapka, ezt Nagy Márton spórolásra vonatkozó jóslatai alapján igyekeztek kiszámolni.

Hogy az MVM-nek a maga előtt tologatott adósság mekkora gondot okozhat 2026 végéig, ameddig a most ki nem fizetett részt a gáz árából törleszteni kell, az attól is függ, hogy addigra lemennek-e a mostani extrémül magas gázárak.

Mi lehet ennek az ára?

Legalább ennyire izgalmas kérdés, hogy a kedvezményért cserébe mit nyújt a magyar kormány Oroszországnak. Az világosan látszik, hogy az elmúlt hónapban nagyon komoly kampányt indított az Oroszország elleni szankciók felpuhításáért, illetve a további szankciók eltörléséért.

Nagy Márton augusztus 21-én járt Moszkvában, nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy akkor váltak komollyá a tárgyalások a fizetési halasztásról. Szeptember 3-án Orbán Viktor is Moszkvába utazott, hogy egyedüliként az EU-s vezetők közül részt vegyen Mihail Gorbacsov temetésén. Szijjártó Péter pedig úgy tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel szeptember 23-án, hogy az előző nap EU-s döntés született arról, hogy a tagállamok nem tárgyalnak egyenként az oroszokkal.

Hogy Orbán Moszkvában vagy Szijjártó New Yorkban tárgyalt-e a gázfizetési haladékról, arról semmit sem tudunk, de életszerű lenne, ha egy ilyen kaliberű kérdést ilyen magas szinten vitattak volna meg.

Főleg annak ismeretében kérhet politikai árat Moszkva, hogy Oroszország nemhogy kedvezményt adna, hanem éppenséggel egyre kevesebb gázt ad el az EU-s tagállamoknak. A múlt héten az olasz szállítást állították le, augusztus végén pedig Németországot kapcsolták le teljesen az orosz gázról, pedig ez a két ország vásárolta messze a legtöbbet eddig a Gazpromtól. Idén többek között Lengyelország, Finnország, Bulgária, Hollandia is felfüggesztette az orosz gáz vásárlását. A szállításokat az oroszok már 2021 nyarán elkezdték csökkenteni, felerősítve ezzel az inflációt egész Európában.

A háború kitörése óta minden orosz gázról szóló hír a korlátozásról szólt, két kivétellel. Egyrészt a magyar kormány a nyáron elérte, hogy dél felől többet szállítson a Gazprom, mint az a tavalyi szerződésben állt, igaz ezzel párhuzamosan nyugati irányból az oroszok nem teljesítették a kötelezettségeiket. Másrészt a mostani fizetési haladék jelent kivételt az oroszok általános európai gázpolitikája alól. Egyébként idén új szerződéseket nem kötöttek, és a régiek nagyobb részét is felmondták.

Orbán Viktor már 2014 óta azt képviseli, hogy nem kellene szankciókkal büntetni Oroszországot az ukrajnai agressziója miatt, de eddig az EU-s konszenzust nem törte meg alapjaiban. Kivételeket elért Magyarországnak, Kirill pártiárkát pedig levetette az EU feketelistájáról, de nem gördített érdemi akadályokat az újabb és újabb szankciók elé.

Ebből a szempontból a magyar kormány kommunikációja szeptemberre jelentősen megváltozott. Orbán Viktor szabadsága utáni első hazai beszédében, egy német ipari létesítmény átadásán először beszélt arról, hogy a szankciós politikával teljesen szakítani kellene. Szijjártó Péter szeptember 20-án pedig azt mondta, hogy az EU által tervezett nyolcadik szankciós csomagot “el kellene felejteni”.

Majd a Fidesz és a KDNP frakció “kérésére” Orbán Viktor “belement”, hogy nemzeti konzultáció induljon a szankciókról. Azaz Orbán úgy akar nekimenni a szankciók meghosszabbításáról és kiterjesztéséről szóló vitának az EU Tanácsában, hogy a magyar közvélemény nyomásával legitimizálja oroszpárti álláspontját. A szankciókról elvben ráérne még jövő év elején is dönteni, de a vita róla már ezen a héten, a miniszterelnökök prágai informális csúcsán elkezdődik.

A pénteki prágai csúcs lapunkhoz eljutott tervezett döntései között szerepel, hogy az EU növelni akarja a nyomást Oroszországra, az agresszort érő “büntető intézkedések megerősítésével”. Ez egyértelműen szankciópárti álláspont, kérdés, hogy Orbán megpróbálja-e kiszedetni ezt a részt a végleges változatból.

Szlovákia nem Moszkvához, hanem Brüsszelhez fordult támogatásért

Érdekes megnézni, a szlovák álláspontot, mert északi szomszédunk sok szempontból hasonló helyzetben van, mint Magyarország. Szlovákia is elsősorban a Gazpromtól vásárol gázt (Ukrajnán keresztül), és ott is óriási gondot okoz az energiaárak elszabadulása. Eduard Heger a múlt héten azt mondta a Financial Timesnak, hogy az energiaválság „meg fogja ölni a szlovák gazdaságot”. Azonban a pozsonyi kormány nem az oroszokkal alkudozik, sőt, Heger ugyanebben az interjúban arról is beszélt, hogy minden nehézség ellenére a kormánya továbbra is kitart az Oroszország elleni kemény szankciós politika mellett. Heger inkább az EU-tól vár gyors anyagi segítséget, többek között 5 milliárd euró eddig fel nem használt kohéziós pénz lehívásának lehetőségét követelve.

A magyar kormány azonban a jogállamisági viták miatt nincs abban a helyzetben, hogy gyorsan pénzt szerezzen az EU-tól. Ha november 17-ig sikerül teljesíteni a Bizottság elvárásait, akkor is legközelebb csak jövőre juthat hozzá az újjáépítési alapban lévő pénzhez. Ha viszont nem sikerül teljesíteni a brüsszeli elvárásokat, akkor nemcsak az alapban lévő milliárdok vesznek el, hanem a következő évek kohéziós támogatásainak jelentős részét sem tudja majd lehívni Magyarország.

A szankciók megszavazása a Tanácsban elvben nem függ össze azzal, hogy Magyarország hozzáférhet-e az EU-s támogatásokhoz, de végső soron a Tanács dönt majd erről is.

Azaz Orbán Viktor pozícióit ronthatja ezen a vonalon, ha a tagállamok elsöprő többségének akaratával szemben akadályozza a szankciók kiterjesztését, vagy akár meghosszabbítását. Miközben láthatóan erre készül, és talán éppen azért, hogy az eddig elzárt EU-s pénzeket az orosz fizetési haladékkal kipótolja erre a télre. Ez elég nehéz diplomáciai helyzetnek tűnik.

Megosztás/Share

Forrás: https://444.hu/2022/10/04/hitelbe-ad-gazt-oroszorszag-ezt-is-torlesztheti-orban-a-szankciok-puhitasaval?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication