Van megoldás arra, hogy a koronavírus legyen a legutolsó világjárvány

Megosztás/Share

Az, hogy a világ és működése sebezhető egy viszonylag alacsony halálozási aránnyal rendelkező, világjárványt okozó vírussal szemben, kiderült az elmúlt pár évben a koronavírus-járvány alatt. De mi történne akkor, ha egy a koronavírusnál is rosszabb világjárvánnyal találnánk szembe magunkat?

Erre keresi a választ a Genfi Biztonságpolitikai Központ ösztöndíjasaként tanulmányában Kevin Esvelt, az MIT biokémikusa, aki szerint közel sem vagyunk tehetetlenek. Akkor sem, ha természetes úton szabadul el egy vírus, de még akkor sem, ha mesterséges módon. Kivéve ha ez ma történne. Vagy holnap. A Vox szemléje szerint Esvelt azt írja, hogy ha felkészülünk, akkor a legrosszabb forgatókönyvet is átvészelhetjük, akár egy ember által létrehozott, extra halálos és fertőző vírus szándékos elterjesztését is. A hangsúly pedig a felkészülésen van.

Mert Esvelt tanulmánya szerint ha valaki holnap elszabadítana egy mesterségesen létrehozott és halálos influenzát, nyilván bajban lenne a világ. A koronavírus-járvány kezdetén is kiderült, hogy nem túl felkészülten és nem túl gyorsan reagál a világ egy világjárványra. Igaz, az elmúlt években a covid felkészített minket valamennyire, de továbbra sincs elegendő és jó minőségű védőfelszerelés ahhoz, hogy egy újabb világjárvány esetén mindenki megfelelő védelmet kaphasson. Még a legfejlettebb országokban sem.

Ha pedig egy rendkívül gyorsan és hatékonyan fertőző vírus szabadulna el, mint amilyen a koronavírus omikron változata is volt, csak tovább nehezítené a helyzetet. Mert bármennyire is nehéz volt a koronavírus-járvány alatt, a covidnál azért előfordulhatnak veszélyesebb és halálosabb vírusok is. Így a legjobb természetesen az lenne, ha meg lehetne akadályozni, hogy bármilyen laboratóriumi vírus is elszabaduljon. Esvelt javaslata szerint ezt úgy lehetne elérni, ha átdolgoznák a rendkívül fertőző és halálos vírusokat kutató programokat, és azok inkább a fertőzés megelőzésén dolgoznának, illetve felülvizsgálnák az olyan kutatások finanszírozását, amelyek halálos vírusok kifejlesztésén dolgoznak. És persze ettől függetlenül még mindig elszabadulhat egy-egy erősen fertőző vírus, de Esvelt szerint ezekkel a szabályozásokkal legalább időt nyerhetnénk egy olyan technológia kifejlesztésére, amely a későbbiekben esetlegesen bekövetkező világjárványok kialakulása ellen védene.

Szóval valójában ugyanúgy kétségbeesve néznénk magunk elé, ha egy a covidhoz hasonló vírus elszabadulna valamikor a közeljövőben, kivéve, ha időt, pénzt és energiát fordítanának arra, hogy ez ne így legyen.

Szóval a tanulmányt író biokémikus szerint a következő lépés az új és jobb eszközök kifejlesztése kell hogy legyen, amelyekkel azonosítani lehet egy új vírus terjedését már a korai szakaszban. Mert ha az elején azonosítják, könnyebb megállítani is, mielőtt az egész világon elterjedne, ahogy történt az a koronavírus esetében is, amikor is a covid már 2019 végén terjedt Kínában, de világjárvány csak 2020 februárjában lett belőle.

„Bármilyen rendszer, amely képes észlelni a nukleinsav-töredékek exponenciálisan növekvő mintázatait, képes kell hogy legyen bármilyen katasztrofális biológiai fenyegetés megbízható észlelésére is” – írja Esvelt, aki szerint a megoldás abban lehet, hogy egyre jobbak vagyunk a genetikai anyag gyors és olcsó szekvenálásában. És nem számít, hogy ez a „biológiai fenyegetés DNS-t vagy RNS-t használ”, ha látjuk, hogy exponenciálisan növekszik egy újfajta nukleinsav, az azt jelenti, hogy „valami” szintén exponenciálisan növekszik.

Magyarul: érdemes figyelni és folyamatosan vizsgálni a szennyvizet az olyan kulcsfontosságú pontokon, mint mondjuk a repülőterek vagy a városközpontok, mert így könnyen és gyorsan megfigyelhető és észrevehető benne minden, ami gyorsan növekszik. Ha pedig találnak is a szennyvízben gyorsan növekvő „valamit”, azt azonnal meg lehet vizsgálni, hogy kiderítsék, van-e okunk aggódni vagy sem.

Ez nyilván nem lenne olcsó, de Esvelt szerint ha onnan nézzük, hogy egy világjárvány kezelése mennyibe kerül, valójában már kifejezetten olcsónak tűnik egy olyan rendszer kiépítése, amely folyamatosan és minden részletére kiterjedően monitorozza a szennyvizeket. Szerinte az Egyesült Államokban egy olyan rendszer kiépítése, „amely a szennyvíz célzott metagenomikai szekvenálását végzi, valószínűleg évi egymilliárd dollár alatti költséggel üzemeltethető lenne”, vagyis kisebb országokban „ennél is olcsóbb lenne”.

Jó, de mi van akkor, ha tényleg megépülnek ezek a rendszerek és észlelnénk egy új vírust? Esvelt szerint vissza kell térni az alapokhoz, vagyis az mRNS-vakcinákhoz, csakhogy azokat nem lehet olyan gyorsasággal legyártani, ahogy egy vírus terjedni tud. Vagyis a vakcinagyártás mellett szükség lenne védőeszközökre is, na meg olyan szellőztető- illetve sterilizálórendszerekre, amelyek segítségével dolgozni tudnak az emberek. Ezzel el is jutottunk egy újabb problémához. A koronavírus-járvány alatt is feltűnt, hogy soha nincs elegendő védőfelszerelés, hogy a járvány kezdetén gyakorlatilag képtelenség volt beszerezni védőmaszkokat, ami miatt mindenki az otthon gyártott szövetmaszkokat viselte, ami jobb mint a semmi, de közel sem véd ugyanannyira, mint egy kifejezetten erre kifejlesztett védőmaszk.

A covid óta nyilván felkészültebben és nagyobb kapacitással tudnak működni a védőfelszereléseket gyártó cégek, mint korábban, de egészen biztos, hogy ezen a téren is szükség van még fejlesztésre. Ahogy a Vox cikkében is írják: gondoljunk csak bele, milyen teljesítményű légtisztítókészülékek lehetnének, ha az újabb mobiltelefonok fejlesztésébe tolt időnek, pénznek és energiának csak a töredékét szánnák rá.

Esvelt szerint egy „megbízható és időben figyelmeztető megfigyelőrendszer” illetve a „megbízható védőfelszerelések” kombinációja „az alapvető fontosságú dolgozók kezében gyakorlatilag immunissá teheti a országokat” a járványokat okozó vírusokkal szemben.

Szóval a tanulmány gyakorlatilag megoldást kínál, de hogy mennyi az esély a megvalósítására is, az továbbra is kérdés. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy a világ vezető de akár nem vezető országai közül bármelyiket is hasonló mértékben foglalkoztatná, hogy fel lehetne vagy kellene készülni egy újabb világjárványra. Inkább mindenki örül annak, hogy úgy tűnik, a koronavíruson nagyjából túl vagyunk.

Megosztás/Share

Forrás: https://444.hu/2022/11/27/van-megoldas-arra-hogy-a-koronavirus-legyen-a-legutolso-vilagjarvany?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication